Search Results
78 84 Rurik, I.: General practice in Europe: Hungary. Eur. J. Gen. Pract., 2009, 15 , 2–3. Rurik I
After close observation of the general practices of translating End-User License Agreements (EULAs) from English into Spanish, it was found that there were inconsistencies in the way in which translation companies dealt with the problem of the legal terms and principles found in this type of document. Some companies accounted for the difference between the legal requirements of the source text and the target text whilst others did not. This finding flagged up the need to analyse how EULAs were being translated, and to determine how research into the translation process could contribute to improving the way in which professional translators approached the translation of these documents. The aim of the LAW10n project was first to analyze all relevant aspects of the translation of software license agreements from English into Spanish and, secondly, to improve the quality of these translations by ensuring that the differences in the legal requirements of source and target texts are taken into account during the translation process, thereby best satisfying the communicative goal. The methodology used in the project was based on direct observation and interviews with translators and companies involved in translating EULAs using a validated questionnaire. Analysis of the data obtained provided a general description of the process of translation used and evidenced its shortcomings. As a result, proposals have been made for the improvement of the process of translating EULAs, including the creation of a web-based tool with translation resources. Future research contemplates expanding the data-gathering process and proposals for improvements in the translation of these documents in other languages and cultures.
A sarokfájdalmak egyik leggyakoribb okozója a plantaris fasciitis. Kezelésére számos nem invazív eljárás ismert, amelyek gyakran nem hozzák meg a várt eredményt. Ilyen esetekben elhamarkodottan kerülhet sor helyi szteroidinfiltrációra vagy a műtéti beavatkozásra. Célkitűzés: Kidolgoztunk egy könnyen elsajátítható, otthon alkalmazható betegtájékoztató-tréning programot, melynek hatásosságát kívántuk vizsgálni a hagyományos kezelésünkkel összevetve. Módszer: A program Achilles-ín- és plantarisfascia-nyújtó, masszázs- és krioterápiás gyakorlatokat tartalmaz, cipőviselési tanácsokat nyújt, amelyet saját képanyagunkkal illusztráltunk. A betegeinket 3 különböző csoportra osztva kezeltük. Eredmények: Hathetes kezelést követően a csak iontoforézist kapott betegekhez képest lényegesen javultak a boka- és lábízületi funkciók, ezzel párhuzamosan a betegek panaszai jobban csökkentek a gyógytorna hatására. Következtetés: Az általunk kidolgozott betegtájékoztató-tréning program hasznos segítség a mindennapi ortopédiai és a háziorvosi gyakorlat számára is. Műtéti kezelés csak korrektül véghezvitt és eredménytelen konzervatív kezelés után jöhet szóba.
Absztrakt:
Az örökletes anyagcsere-betegségek ritka genetikai kórképek, amelyeket változatos klinikai megjelenés, biokémiai és genetikai komplexitás jellemez. A kórképek száma és megjelenésük széles spektruma miatt a diagnózis felállítása sok esetben jelentős kihívás elé állítja a gyakorló klinikusokat és a laboratóriumi szakembereket egyaránt. Számos esetben a korai diagnózison és a szükséges terápia beállításán múlik a tartós neurológiai tünetek vagy akár a korai halál elkerülése az ezekben a kórképekben szenvedő betegeknél. Ezért elengedhetetlen, hogy a szakemberek felismerjék az örökletes anyagcsere-betegségekre jellemző tüneteket, és optimálisan tudják kihasználni a szükséges laboratóriumi vizsgálati lehetőségeket a kezdeti diagnózis felállítása érdekében. Ebben az összefoglalóban egy áttekintést próbálunk adni a követendő laboratóriumi diagnosztikai lépésekről olyan esetekben, amikor felmerül egy örökletes anyagcsere-betegség gyanúja. A klinikai tünetek felismerése mellett elengedhetetlen a szükséges laboratóriumi diagnosztikai lépések és az ezekhez tartozó laboratóriumi vizsgálatok ismerete is. Az eredményes munkához mindenképpen szükséges a klinikusok és laboratóriumi szakemberek együttműködése. Orv Hetil. 2017; 158(48): 1903–1907.
evidence-based guidelines for Helicobacter pylori eradication in Gateshead general practice. Journal of Clinical Excellence, 1999, 1 , 69–74. Lumley H. Implementation of evidence
Windak, A., von Hasselt, P.: Primary care and general practice in Europe: Central and East. In: Oxford Textbook of Primary Medical Care. Eds: Jones, R. et al. Oxford University Press, 2005, 70–73. Declaration of
Murtagh, J.: General practice. 5th edition. McGraw-Hill Education – Europe, 2011. Engelhardt, M., Terpos, E., Kleber, M., et al.: European Myeloma Network recommendations on
health services of general practices. [Működési kézikönyv a praxisközösségek népegészségügyi szolgáltatásaihoz.] Népegészségügy, 2014, 92 (3–4), 133–222. Hungarian] 4
Bevezetés: A magzati orrcsonthosszúság és a praenasalis lágyrészvastagság mérése a Down-szindróma ultrahangszűrésére kidolgozott módszer. Célkitűzés: A szerzők célja az orrcsonthossz és praenasalis lágyrészvastagság méréseinek értékeléséhez szükséges helyi normogram létrehozása, illetve a legmegfelelőbb statisztikai módszer kiválasztása. Módszer: Euploid (n = 1500) és 21-es triszómiás (n = 10) magzatokban végezték a vizsgálatot 2008. április és 2013. december között. Az orrcsonthossz és praenasalis lágyrészvastagság-mérést a Medisono Anyai és Magzati Egészségközpontban, a citogenetikai vizsgálatot a Szegedi Tudományegyetem Orvosi Genetikai Intézetében végezték. Normogramokat készítettek különböző számú magzatokon (n = 100, 300, 500, 750, 1000 és 1500) 3 különböző statisztikai analízissel (box-plot analízis, lineárisregresszió- és szigmoidregresszió-elemzés). Eredmények: Eredményeik alapján a megbízható normogramok készítéséhez legalább 1000 gravida mérési adatára van szükség. A nagyobb esetszám előnyösen javította a normogram hatékonyságát mindhárom statisztikai módszer esetén. A napi rutinban a box-plot analízis jónak és használata egyszerűbbnek bizonyult. A legjobb szűrési eredmény érdekében a magas szintű szűrés helyi lineáris normogramot igényel. Következtetések: A normogram validálása alapján box-plot analízis ajánlott a mindennapi gyakorlatban, de regresszióalapú normogramok szükségesek a magas szintű praenatalis szűréshez. Orv. Hetil., 2014, 155(47), 1876–1881.
A szorongás mindnyájunk életében jelen lévő, kismértékben kifejezetten hasznos érzés. Segíti, hogy megfelelően alkalmazkodjunk szociális környezetünkhöz, elkerüljünk számunkra káros és veszélyes helyzeteket, megfelelőn értékeljük a testünkből érkező jelzéseket. Ha azonban a szorongásszint egy bizonyos egészséges értéket meghalad, úgy nem csupán kínzó, de egészségkárosító hatása lehet, különösen akkor, ha tartósan, hosszú távon át érvényesül. A szorongás fokozatai a mindennapi stressztől a krónikussá váló stresszig terjednek, jól körvonalazott pszichiátriai kórképekben manifesztálódhatnak és úgynevezett pszichoszomatikus kórképek részeivé válhatnak. Alig van olyan testi betegség, amelynél a szorongásfaktor ne játszana legalább egy kisebb szerepet, míg a másik végpontot azon szomatikus kórképek jelentik, ahol a tünetek kórnemző faktora egyértelműen a szorongás, akár önálló formában is. Bár az irodalmi összefoglalókban közölt epidemiológiai adatok szerint az alapellátás orvosát felkereső pácienseknek mintegy harmada szenved szorongásos betegségben, a családorvos mégsem találkozik kifejezetten szorongó betegekkel – mivel előtérben a szorongás testi tünetei állnak, nemritkán újabb és újabb szomatikus panaszok formájában, egymást követő testi vizsgálatokat követelve. A szorongásos megbetegedések – amelyek egyéves prevalenciája 12,6–17,2%, és nagy átfedést mutatnak a depresszióval – a jól kezelhető és gyógyítható pszichés problémák közé tartoznak: a komplex kezelés a pszichofarmakoterápiát, nagy potenciálú benzodiazepinkészítményeket és korszerű antidepresszánsokat, valamint pszichoterápiát foglal magába, de az életmódrendezés, a megfelelő testsúly, étkezési stílus kialakítása és testmozgás is beletartozik. Orv. Hetil., 2014, 155(22), 859–864.
