Search Results

You are looking at 11 - 15 of 15 items for :

  • "laparoscopia" x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All
Magyar Sebészet
Authors: József Sándor, Tamás Haidegger, Katalin Kormos, Andrea Ferencz, Domokos Csukás, Endre Bráth, Györgyi Szabó, and György Wéber

Absztrakt

A laparoscopos cholecystectomia gyors elterjedése a világon lényegesen átformálta a sebészi tevékenységet. Az új technika a hasi és a mellkasi műtéteknél egyaránt lehetőséget nyújtott a minimálisan invazív behatolásra, annak valamennyi előnyével. Az ipari alkalmazásokhoz már korábban kifejlesztett robottechnika összekapcsolódott a laparoscopos műtétekkel. A létrejött robotasszisztált sebészet ergonómiailag előnyösebb a műtétet végző sebésznek, ugyanakkor a megőrzött háromdimenziós látásmóddal végzett pontosabb preparálás előnyös a beteg számára. A robotsebészeti rendszerek árának csökkenésével, az újabb generációs, továbbfejlesztett berendezések megjelenésével a napi sebészi tevékenység átalakulása várható.

Restricted access
Magyar Sebészet
Authors: József Bátorfi, Éva Simon, Krisztina Parti, Alexandra Horváth, András Bajsz, and Tibor Horváth

Absztrakt

Bevezetés: A sportolók occult lágyéksérve külön entitású kórképet alkot, és része az irodalomban PIPS (pubic inguinal pain syndrome) néven ismert tünetegyüttesnek. A lágyéktáji fájdalom okainak feltárása nem könnyű feladat, több betegséget és szakterületet érinthet. Anyag és módszerek: Saját megfigyelésünkben occult lágyéksérv gyanúja miatt 14 esetben döntöttünk laparoscopos diagnosztika mellett. Valamennyi sportolónak (közöttük 11 futballista) jellemző panasza volt: a suprapubicus fájdalom pihenésre elmúlt, de edzésre, sportolásra újrakezdődött. A fizikális vizsgálat sérvesedést nem mutatott. A régió ultrahangvizsgálata 12 esetben hasprésre a hátsó hasfalon protrusiót jelzett. A laparoscopos diagnosztika valamennyi esetben pozitív volt: 13 medialis és 1 femoralis sérvet találtunk, amelyeket a laparoscopos diagnosztika folytatásaként transabdominalis praeperitonealis hernioplasztikával rekonstruáltunk. Eredmények: Szövődményünk nem volt, betegeink 2–3 nappal a műtét után emissióra kerültek. A fokozatos, panaszt nem okozó terhelést 7–10 nappal későbbre tanácsoltuk. A versenyszerű sportolásba valamennyi operáltunk 4–6 hét múlva sikerrel visszatért. Következtetés: A sportolók lágyéktáji fájdalmának egyik oka lehet az occult, fizikális vizsgálattal nem diagnosztizálható lágyéksérv, ami laparoscopos diagnosztikával felfedhető, és egyben transabdominalis praeperitonealis hernioplasztikával eredményesen gyógyítható.

Restricted access
Magyar Sebészet
Authors: Gábor Bognár, Gábor István, György Ledniczky, Loránd Barabás, and Pál Ondrejka

Absztrakt

Bevezetés: A laparoscopos splenectomia a haematologiai betegségek műtéti kezelésének elfogadott és egyre jobban terjedő módszere. A műtéti tapasztalatok lehetővé teszik többféle technika kipróbálását. Célkitűzés: Kétféle műtéti technika elemzését és tanulságainak összefoglalását végeztük. Anyag és módszer: 16 betegnél végeztünk laparoscopos splenectomiát. Az anterior és a posteroanterior technika műtéttechnikai részleteit elemeztük a betegek klinikopatológiai adatainak felhasználásával. Következtetések: A posteroanterior technika könnyebb preparálást tesz lehetővé, az accessoricus lép(ek) felismerése biztosabb, és a műtéti szövődmények esélye is alacsonyabb. Szelektált esetekben, kifejezett splenomegalia esetén az anterior technika is választható.

Restricted access

A NOTES-ról és az általa létrehívott egyéb minimálisan invazív sebészeti technikákról (hibrid NOTES, NOTUS, SPS, SILS), valamint a sebészeti szemléletre gyakorolt hatásukról

NOTES and other minimally invasive surgical techniques of similar disciplines (hybrid NOTES, NOTUS, SPS, SILS), and their impact on surgical approaches

Magyar Sebészet
Authors: Péter Lukovich and Péter Kupcsulik

Absztrakt

2004-ben egy új technikával ismerkedett meg a világ, melyet természetes szájadékokon keresztüli endoscopos sebészetnek (NOTES) neveztek el. A módszerrel kapcsolatosan kérdések sora fogalmazódott meg, s bár számos problémára a mai napig nem sikerült megoldást találni, egyre újabb cikkek jelennek meg a módszer humánalkalmazásáról. A fennálló megoldatlan kérdések megkerülésére számos új műtéttechnikai megoldást fejlesztettek ki (hibrid NOTES, NOTUS, SPS, SLIS stb.), mely a problémákat ugyan nem küszöböli ki teljesen, egyes esetekben mégis reális megoldást jelenthet. Ismeretük és kritikus elemzésük fontos a kor sebészének. A módszerek bármelyikének alkalmazása a korábban lefektetett sebészeti és flexibilis endoscopos elvek felülvizsgálatát igényli. Bár ezeket sok esetben axiómaként kezelik, léteznek irodalmi adatok a tőlük eltérő kezelési elvekre is. A természetes szájadékokon keresztüli sebészet által felvetett szokásos kérdések (melyik behatolási kapu a legalkalmasabb, hogyan zárjuk a viscerotomiás nyílást, hogyan előzzük meg az infekciót, ki fogja végezni a NOTES-műtétet), kritikus elemzése csak a korábban “gold standard”-ként alkalmazott technikák okozta szövődmények (pl. laparoscopos műtétek utáni sebinfekció, sérv) tükrében érdemes. Humánadatok szerint a NOTES-műtét minimális fájdalommal jár, a betegek általában aznap elhagyhatják a kórházat. Elegendő-e ilyen rövid posztoperatív observatio, és elhagyható-e a cholecystectomia utáni drainage? A humáneredmények alkalmasak az új technikával kapcsolatos korai következetések levonására is. A laparoscopia fejlődése során felmerült problémák retrospektív elemzése lehetőséget teremthet a NOTES fejlődése során elkövethető hibák elkerülésére.

Restricted access
Magyar Sebészet
Authors: Balázs Bánky, Miklós Lakatos, Krisztina Varga, Edit Hansági, Éva Horváth, and Géza Járay

Absztrakt:

Bevezetés: A colorectalis betegek perioperatív kezelésében mintegy 20 éve új multidiszciplináris gyakorlat jelent meg, az úgynevezett „gyorsított felépülést segítő program”, angol terminológiával az „Enhanced Recovery After Surgery (ERAS)”. Az ERAS evidencián alapuló tevékenységsor, amely a laparoscopos műtéti technikával összekapcsolva a posztoperatív morbiditási mutatók javulását, a kórházi tartózkodás csökkenését és költséghatékony ellátást tesz lehetővé. Célkitűzés: A tatabányai megyei kórház Sebészeti Osztályán 2013-tól vezettük be a laparoscopia mellett az ERAS protokollt. A 2015–2016-os két év vonatkozásában a „hagyományos” és az ERAS szerint vezetett colorectalis perioperatív kezelési módszert hasonlítottuk össze. Betegek és módszerek: Retrospektív, egy centrumban végzett klinikai vizsgálatban a két, demográfiai és betegségjellemzők szerinti homogén betegcsoport kórházi tartózkodási idejét, a posztoperatív morbiditást, mortalitást, valamint a korai funkcionális eredményeket elemeztük. Eredmények: 130 beteget kezeltünk hagyományos, 84 beteget ERAS protokoll szerint. Az átlagos kórházi tartózkodási idő 8 és 6 nap (median) volt. A korai osztályos visszavételi arány az ERAS csoportban nem mutatkozott magasabbnak (3,1% és 1,2%). Posztoperatív morbiditásban az ERAS protokollt találtuk kedvezőbbnek (27,4% hagyományos, 8,3% ERAS), hasonlóan a mortalitási mutatók is enyhe javulást mutattak. Következtetések: Az ERAS protokoll sikeres bevezetéséről számolunk be egy megyei kórház gyakorlatában. A kedvező tapasztalatok alapján a 2017-es évtől egységes protokollként az ERAS-t minden egyes elektív colorectalis műtétes beteg esetére kiterjesztettük.

Restricted access