Search Results

You are looking at 11 - 20 of 40 items for :

  • "laparoszkópia" x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All

Az endometriosis korszerű sebészi kezelésének célja a károsodott kismedencei anatómia helyreállításával az endometriosishoz társuló fájdalomtünetek csökkentése, illetve a teherbe esési esélyek javítása. Cikkünkben a különböző elhelyezkedésű kismedencei endometriosislaesiók eltávolításának műtéti lehetőségeit elemezzük. Az endometriosis sebészi kezelése döntően laparoszkópia útján valósul meg, míg a laparotomia alkalmazási köre egyre inkább beszűkült és csak speciális esetekre korlátozódik. A peritonealis endometriosis laesiói reszekció, elektrokoaguláció vagy lézervaporizáció segítségével kezelhetők, amelyek azonos mértékben csökkentik az endometriosishoz társuló fájdalomtüneteket, illetve javítják a teherbe esési esélyeket. Az endometrioma kezelésében hosszú éveken át kétféle műtéti megoldás terjedt el; a cisztatok eltávolítása az úgynevezett strippingtechnika segítségével, valamint a cisztatok megszüntetése az ablatiós műtéti technikával. Napjainkra egyértelműen bebizonyosodott, hogy a stripping előnyösebb az endometrioma ablatiójával szemben mind a fájdalomtünetek csökkenése, mind a reproduktív funkciók szempontjából. A mélyen infiltráló endometriosis kezelése jelenti a legnagyobb kihívást az endometriosis sebészetében. A mélyen infiltráló laesiók eltávolításában a lézertechnika alkalmazásának jut főszerep. A rectovaginalis septum endometriosisa esetén lézer segítségével a mélyen infiltráló laesio biztonsággal és maradéktalanul eltávolítható. Bélendometriosis esetén az érintett bélszakaszt szegmentális reszekcióval, discreszekcióval vagy az úgynevezett shavingtechnikával távolíthatjuk el. Leggyakrabban a szegmentális reszekciót alkalmazzuk, mivel egyedül ez esetben biztosítható a reszekciós szél biztos épsége. Az ureter endometriosisa esetén kisfokú érintettség mellett ureterolysis, míg obstruktív uropathia fennállásakor az ureter reszekciója javasolható. Az endometriosishoz társuló fájdalom hatékonyabb csökkentését célozza a praesacralis neurectomia és az uterusidegrost-ablatio. Ezen beavatkozások klinikai eredményessége azonban nem egyértelmű, az endometriosis kezelésében betöltött pontos szerepük tisztázása további vizsgálatokat igényel. Az endometriosis sebészetében a folyamatosan fejlődő műtéti technikák az endometriosislaesiók egyre teljesebb és hatékonyabb eltávolítását teszik lehetővé, amelynek köszönhetően egyre eredményesebben kezelhetők az endometriosishoz társuló klinikai tünetek és csökkenthető a betegség kiújulásának veszélye.

Open access

Absztrakt:

Bevezetés: A méhnyakrák a nők egyik vezető haláloka a daganatos megbetegedések közül. A korai stádiumban felismert daganat műtéti ellátásának két leggyakrabban alkalmazott módja a laparoszkópos és a hasi út. Célkitűzés: Célunk volt az idegkímélő totális laparoszkópos radikális hysterectomia és a hasi radikális hysterectomia intra- és posztoperatív eredményeinek összehasonlítása klinikánk anyagában. Módszer: 2016 júniusától 2017 júniusáig 10 laparoszkópos és 11 hasi radikális méheltávolítást végeztünk korai stádiumú méhnyakrák miatt. Az eredményeket retrospektíve értékeltük. Eredmények: Nem volt különbség a hasi és laparoszkópos műtétek között a műtéti időben, a vérvesztésben, az intra- és posztoperatív szövődmények számában. Hasi műtéttel szignifikánsan több kismedencei nyirokcsomót távolítottunk el. A betegek hospitalizációjának ideje szignifikánsan rövidebb volt a laparoszkópos csoportban. Következtetés: A totális laparoszkópos radikális hysterectomia műtéti eredményei a hasi radikális hysterectomia hasonló eredményeivel összehasonlíthatók, attól nem kedvezőtlenebbek. A laparoszkópos műtéttechnika előnyei miatt ennek a technikának a prioritása felmerül a korai stádiumú cervixcarcinoma műtéti kezelésében. Orv Hetil. 2017; 158(36): 1403–1409.

Restricted access

A pancreas betegségeinek kezelésében régóta alkalmazunk minimálisan invazív eljárásokat. A képalkotó eljárásokkal vezérelt módszereket több mint 20 éve használjuk, elsősorban pseudocysták kezelésére. A technika fejlődése megteremtette a laparoszkópos sebészeti módszerek széles körű alkalmazásának lehetőségét a pancreas sebészetében is. Napjainkban gyakorlatilag minden nyitott műtéti megoldásnak megjelent a laparoszkópos verziója is. Legújabban a képalkotó eljárások és a laparoszkópos módszerek kombinált alkalmazásának lehetünk tanúi. Napjainkban jelentek meg a NOTES-eljárások is. A szerző a közleményben az irodalmi adatok alapján összefoglalja a pancreas betegségeinek minimálisan invazív kezelési lehetőségeit.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Kristóf Dede, Géza Papp, Ferenc Salamon, Andrea Uhlyarik, and Attila Bursics

Absztrakt

A májsebészet technikája és eredményei folyamatosan fejlődnek az utóbbi években, amely fejlődés talán legintenzívebben a laparoszkópos májsebészet területén érezhető. Az eddig közölt összehasonlító vizsgálatok alapján a laparoszkópos műtétek eredményei nem maradnak el a nyílt műtétek eredményeitől. Bár a májreszekciók igen kis százalékát végzik laparoszkóposan, a minimálisan invazív reszekciós technikának egyértelműen helye van az onkológiai sebészet területén. A minor, a major, az anatómiai vagy éppen a többszakaszos májreszekciók is elvégezhetők laparoszkóposan, és a korábban általános ajánlás, amely szerint az elöl fekvő szegmentumokban javasolható a minimálisan invazív technika, jelenleg már túlhaladott. A szerzők egy 70 éves nőbeteg esetét mutatják be, akinél rectumdaganat komplex onkosebészeti kezelését követően a máj VII-es szegmentumában kialakult metasztázis miatt végeztek laparoszkópos májreszekciót. Az esetismertetéssel a szerzők arra kívánnak rávilágítani, hogy a hátsó szegmentumok malignus elváltozásai is biztonsággal megközelíthetők és eltávolíthatók laparoszkóppal. Orv. Hetil., 2016, 157(20), 796–800.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Kristóf Dede, Tamás Mersich, Sándor Faludi, Beáta Blans, Ferenc Salamon, and Ferenc Jakab

A mesenterialis cysták ritka hasüregi elváltozások, amelyek jellegtelen panaszokat okozhatnak, és sokszor még a modern preoperatív képalkotó eljárások segítségével sem diagnosztizálhatóak egyértelműen. A definitív ellátás a sebészi reszekció, amely nyílt, laparoszkópos és akár retroperitoneoszkópos technikával is elvégezhető. Műtéti indikáció áll fenn preoperatív igazolt mesenterialis cysta esetén, ha a cysta panaszokat okoz, növekszik, ha malignitás gyanúja merül fel. Sürgős beavatkozásra vérzés, volvulus, torquatio vagy bélelzáródás miatt lehet szükség. Leggyakrabban ismeretlen eredetű tapintható hasi cystosus rezisztencia miatt végzett műtét során intraoperatív igazolódik a mesenterialis cysta. A szerzők egy 32 éves nőbeteg esetét mutatják be, akinél laparoszkópos technikával reszekálták a mesenterialis cystát. Posztoperatív szövődmény nem volt, a beteg panaszmentesen gyógyult. A szövettan mesotheleredetű sejtsorral bélelt cystát igazolt. A szerzők szerint bizonytalan cystosus elváltozások sebészi megoldása esetén is biztonságos és javasolt a minimálisan invazív eljárások alkalmazása.

Restricted access

Bevezetés: Mélyen infiltráló bélendometriosisról beszélünk abban az esetben, ha az endometriumhoz hasonló szövet infiltrálja a bél subserosáját, illetve eléri a subserosus neurovascularis plexust. Célkitűzés: A szerzők a vastagbelet érintő mélyen infiltráló endometriosis miatt bélreszekción átesett betegek ellátása kapcsán szerzett tapasztalataikról számolnak be. Módszer: 2009 és 2012 között 50 betegnél végeztek a rectumot és/vagy a szigmabelet érintő mélyen infiltráló endometriosis miatt szegmentális bélreszekciót. Eredmények: Ultramély reszekció 21 esetben, 29 esetben mély rectum, illetve szigma anterior reszekció történt. Valamennyi esetben szükség volt a rectumon kívül más szerveken is műtéti beavatkozásra endometriosis miatt. Leggyakrabban a belső női nemi szerveken (n = 47) és a húgyhólyagon (n = 9), valamint az ureteren (n = 18) végeztek műtétet. A vastagbelet érintő mélyen infiltráló endometriosiscsomók száma betegenként átlagosan 2,4±1,8 volt. Valamennyi esetben sikerült megőrizni a fertilitást. Súlyos sebészeti szövődmény (Clavien–Dindo III. stádium vagy súlyosabb) 3 esetben fordult elő (6%). Következtetések: Az eredmények azt igazolják, hogy a mélyen infiltráló colorectalis endometriosis kezelésére alkalmazott szegmentális reszekció hatékony és biztonságos sebészi eljárás. Orv. Hetil., 2014, 155(5), 182–186.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: János Tajti jr., Zsolt Simonka, Attila Paszt, Szabolcs Ábrahám, Klaudia Farkas, Zoltán Szepes, Tamás Molnár, Ferenc Nagy, and György Lázár

Absztrakt

Bevezetés: A colitis ulcerosa sebészi kezelésében egyre szélesebb körben alkalmazzák a laparoszkópos technikát, azonban hosszú távú magyarországi eredményekkel eddig még nem rendelkeztünk. Célkitűzés: A szerzők célja a hagyományos és a minimálisan invazív módszerrel operált betegek műtéti és 47,8 hónapos utánkövetési eredményeinek összehasonlítása. Módszer: 2005. január 1. és 2014. december 31. között összesen 56 beteg került műtétre colitis ulcerosa diagnózissal, akik közül 20-at sürgősséggel, 36-ot tervezetten műtöttek. Laparoszkópos technikával 33, nyitottan 23 műtétet végeztek. Eredmények: A perioperatív időszakban az ápolási idő, passzázsmegindulás, az intenzív osztályos és transzfúziós igény és szövődmények terén a csoportok között különbséget nem észleltek. Hosszú távú szövődmények tekintetében az intestinalis obstrukció, a szeptikus állapot és az egyéb komplikációk előfordulása szignifikánsan alacsonyabb volt a laparoszkópos műtéten átesett betegek csoportjában. Mindkét csoport életminőségében szignifikáns javulást tapasztaltak a műtétet követően. Következtetések: A colitis ulcerosa kezelésében a laparoszkópos módszer biztonságosan alkalmazható, amely jó életminőséget, kedvezőbb kozmetikai eredményt biztosít és hosszú távon alacsonyabb a szövődmények aránya a nyitott műtétekkel összehasonlítva. Orv. Hetil., 2015, 156(39), 1585–1592.

Restricted access
Magyar Sebészet
Authors: Bence Hajnal, Lilla Kapossy, Gábor István, Tímea Kakucs, Péter Benkő, and Péter Lukovich

Absztrakt

Bevezetés: A rezidensek a sebészeti osztályokon helyenként két kézzel kezdenek operálni, máshol kizárólag a domináns kezet használják, csak később térnek át a kétkezes technikára. A szakirodalomban nincs adat arról, hogy melyik módszer a hatékonyabb. Módszer: Laparoszkópos tapasztalattal nem rendelkező 20 orvostanhallgatót két csoportba osztottunk: az egyik csoport végig egy (1K), a másik végig két kézzel (2K) végezte a feladatokat öt napon át. Az utolsó napon mindkét csoport elvégezte egy és két kézzel is a feladatokat, majd három új, két kézzel végzendő feladatot. Mértük a teljesítési időket, és elvégeztük a belső videofelvételek OSATS-pontozását. A kiértékeléshez egy- és kétmintás t-próbát használtunk, az eredményeket p < 0,05 esetén tekintettük szignifikánsnak. Eredmények: Az 1K- és 2K-csoport között az első napon az időeredményekben (518/500 s) és az OSATS-pontszámokban (87/84; 54/55 pont) sem volt eltérés. Mindkét csoportban javultak az időeredmények és a pontszámok is (1K: 52%, 77%; 2K: 50%, 70%), de a különbség a csoportok között egyik esetében sem volt szignifikáns. Az utolsó napon végzett kétkezes feladatoknál az átlagidőben (1K: 425 s, 2K: 411 s) és összpontszámban (53/59 és 56/52) nem, de a kétkezességre adott pontszámoknál szignifikáns volt a különbség. Következtetés: Vizsgálatunk alapján nem egyértelmű, hogy a haladó laparoszkópos műtétek elvégzéséhez nélkülözhetetlen bimanualitás az azonnali kétkezes oktatással gyorsabban elsajátítható.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Aurél Ottlakán, Attila Paszt, Bernadett Borda, Zsolt Simonka, Szabolcs Ábrahám, and György Lázár

Absztrakt:

A laparoszkópos adrenalectomia fejlődésével a benignus, kisméretű elváltozásokra korlátozódó indikációs kör mára nagyobb malignus mellékvesetumorok eltávolítására is kiterjed. Három esetben vizsgáltuk óriás (>10 cm) mellékvese-daganatok laparoszkópos eltávolításának eredményeit. Módszer: Három betegnél (két nő, egy férfi; átlagéletkor 49,33 év, BMI 31) végeztünk óriás méretű (>10 cm) mellékvese-elváltozás miatt laparoszkópos transperitonealis adrenalectomiát, kisméretű kiegészítő Pfannenstiel-metszésből. Az átlagos műtéti idő 126,66 perc volt, 150 ml átlagos intraoperatív vérveszteséggel. A végleges szövettani vizsgálat két esetben adrenocorticalis carcinomát, egy esetben neurofibromát igazolt. Az átlagos kórházi tartózkodás négy nap volt, perioperatív szövődmény nélkül. Mindhárom esetben R0 reszekció történt. Az átlagos 24 hónapos utánkövetés során sem lokális recidívát, sem távoli metasztázisképződést nem észleltünk. Megfelelő feltételek esetén, nagyméretű malignus mellékvesetumorok laparoszkópos transperitonealis technikával történő eltávolítása biztonságos és az onkológiai irányelveket maradéktalanul kielégítő eljárás. Orv Hetil. 2017; 158(45): 1802–1807.

Restricted access

A vastagbél-diverticulosis sebészi kezelése

Javallati dilemmák, kezelési lehetőségek, műtéti megoldások

Surgical management of colonic diverticulosis

Issues of indications, treatment options, surgical solutions
Orvosi Hetilap
Authors: Alpár György, Bianka Barok, and Péter Lukovich

Összefoglaló. Bevezetés: A vastagbél-diverticulosis a lakosság kb. 60%-át érinti, incidenciája folyamatosan növekszik. A betegek 6%-ánál van szükség sebészi beavatkozásra. Jelenleg nincs egységes irányelv, mikor indokolt elektív műtétet végezni. Módszer: Retrospektív módszerrel elemeztük az osztályunkon 2017. július 17. és 2020. április 30. között vastagbél-diverticulosis miatt operált betegek demográfiai és műtéti adatait, emellett a szövődmények arányát. Összehasonlítottuk az elektív (EM) és a sürgős műtétek (SM), illetve a nyitott és a laparoszkópos műtétek adatait. Eredmények: 38 operált beteg közül 19-nél történt EM, illetve 19 betegnél SM. A betegek átlagéletkora az EM-eknél 64 év, az SM-ek esetében 67 év volt. EM-nél az indikáció 12 esetben recidiváló diverticulitis, 5 esetben colovesicalis, 2 esetben colovaginalis sipoly volt. SM-nél az indikáció 17 esetben perforáció, 2 esetben hasüregi tályog volt. Az EM-ek 89%-a laparoszkópos módon került elvégzésre; az átlagos műtéti idő EM/SM esetében 96 perc/89 perc, az átlagos ápolási napok száma 17/14 volt. Az EM-csoportból 1 beteg, míg az SM-csoportból 5 beteg meghalt. Szignifikáns különbség volt a műtét típusa, a stomaképzés és a transzfúziós igény tekintetében. Nem találtunk szignifikáns eltérést a posztoperatív ápolási napok és a mortalitás tekintetében. Következtetés: Az elektív műtétek alacsonyabb morbiditása és mortalitása, illetve a laparoszkópos technika alkalmazhatósága miatt törekedni kell a tervezett műtétre. Nincs egységes irányelv a relatív műtéti indikáció felállításában: gasztroenterológus és sebész által felállított, személyre szabott kezelési stratégia szükséges. Véleményünk szerint indokolt a műtét, amennyiben igazolt diverticulosis esetében szigorú diéta mellett kiújul a gyulladás. Orv Hetil. 2020; 161(51): 2146–2152.

Summary. Introduction: Colonic diverticulosis affects 60% of the population, incidence of the disease grows progressively. During its course, 6% of patients with diverticulosis will need surgical intervention. There is no current guideline when to carry out elective operation. Method: We analyzed demographics, surgical patient data and also post-operative complications of patients operated in our department due to colonic diverticulosis between 17-07-2017 and 30-04-2020 retrospectively. We compared the results of elective (ES) and acute surgeries (AS), also laparotomies versus laparoscopies. Results: 19 out of 38 patients underwent ES and 19 AS. ES group average age was 64 years, and 67 in the AS group. Indications of ES were recurring diverticulitis in 12, colovesical fistula in 5 and colovaginal fistula in 2 cases. Indications of AS were perforations in 17 and intraabdominal abscesses in 2 cases. 89% of all ES were operated laparoscopically; average operation time in ES/AS was 96/89 minutes, average hospital stay was 17/14 days. 1 patient after ES and 5 after AS died. Significant difference was found between the groups with regard to the type of operation, frequency of colostomy creation and the need of blood transfusion but no significant difference was demonstrated in average hospital stay and mortality. Conclusion: Due to the lower morbidity and mortality rate as well as the benefits of laparoscopic approach, we should always opt for ES. No guideline for relative surgical indication exists: gastroenterologist and surgeon should make a personalized surgical plan. In our opinion, operation should be carried out if diverticulitis reoccurs while the patient is on strict diet. Orv Hetil. 2020; 161(51): 2146–2152.

Restricted access