Search Results

You are looking at 11 - 20 of 70 items for :

  • "mentális egészség" x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All

A szexuális kisebbségekhez tartozó magyar fiatalok egészsége és jólléte

Health and well-being in hungarian sexual minority youth

Magyar Pszichológiai Szemle
Authors:
András Költő
,
Dóra Eszter Várnai
, and
Ágnes Németh

tanulók nemére (fiú vagy lány), illetve a családi jómódúságra (hat változóból képzett három kategória: magas, közepes, alacsony) kontrolláltunk. Kimeneti változók: Pszichés jóllét, mentális egészség Az önminősített egészségi állapot felméréséhez a

Open access

Perfekcionista csoportok pozitív mentális egészsége – a perfekcionizmus, az érzelemszabályozás és a szubjektív jóllét mintázódása fiatal élsportolók körében

Positive mental health of perfectionists – patterns of perfectionism, emotion regulation and subjective well-being among young elite athletes

Magyar Pszichológiai Szemle
Authors:
Melinda Reinhardt
,
László Tóth
, and
G. Rice Kenneth

). Budapest : Akadémiai Kiadó , Reinhardt , M. ( 2013 ). Mentális egészség és tünetképzés összefüggései a családi működéssel serdülőknél. Doktori (PhD-) disszertáció

Open access

Az önkritikus perfekcionizmus mint mentális betegségtünet és nem szuicidális önsértés prediktor kamaszok körében

Self-critical perfectionism as a key component in predicting mental illness symptoms and nonsuicidal self-injury among adolescents

Magyar Pszichológiai Szemle
Authors:
Melinda Reinhardt
,
Boglárka Drubina
, and
Gyöngyi Kökönyei

szuicidális önsértéssel Mind a rossz mentális egészség, mind az önkritikus perfekcionizmus jelentős meghatározói, egyben fenntartó tényezői is a nem szuicidális önsértésnek (nonsuicidal self-injury, NSSI; Hooley és Franklin, 2018 ). A nem öngyilkossági

Open access

Dimensionality of burnout - Is the Mini Oldenburg Burnout Inventory suitable for measuring separate burnout dimensions?

A kiégés multidimenzionális természetének vizsgálata a Mini Oldenburg Kiégés Kérdőív pszichometriai elemzésének tükrében

Mentálhigiéné és Pszichoszomatika
Authors:
Veronika Mészáros
,
Szabolcs Takács
,
Zsuzsanna Kövi
,
Máté Smohai
,
Zoltán Gergely Csigás
,
Zsuzsanna Tanyi
,
Edit Jakubovits
,
Dóra Kovács
,
Ilona Szili
,
Andrea Ferenczi
, and
Szilvia Ádám

, A. ( 2020 ). A jóllét és a mentális egészség mérése: a Mentális Egészség Teszt . Mentálhigiéné és Pszichoszomatika , 21 ( 3 ), 281 – 322 . Watkins , M.W. ( 2013 ). Omega . Retrieved from: http://edpsychassociates.com/Software/ Omega.zip 09

Open access

A magyar nyelvű PERMA Jóllét Profil kérdőív megbízhatóságának és érvényességének vizsgálata

Examination of the reliability and validity of the PERMA-Profiler Questionnaire in Hungary

Mentálhigiéné és Pszichoszomatika
Authors:
Balázs András Varga
,
Attila Oláh
, and
András Vargha

jóllét és a mentális egészség mérése: A Mentális Egészség Teszt . Mentálhigiéné és Pszichoszomatika , 21 ( 3 ), 281 – 322 . Wammerl , M ., Jaunig , J ., Mairunteregger , T ., & Streit , P . ( 2019 ). The German version of the PERMA

Open access

A munkahelyi stressz egészségkárosító hatását egyre több szakirodalmi adat támasztja alá. Kutatásunk céljai: a pedagógusok lelki egészsége és a munkahelyi stressz közti kapcsolat feltárása, valamint az énhatékony­ság és a túlvállalás lelki egészségre gyakorolt hatásainak vizsgálata. Módszerek: Kérdőíves, keresztmetszeti vizsgálatunk általános iskolai peda­gógu­sok körében folyt. A vizsgálati mintát 87 pedagógus alkotta, mindegyikük nő. A munkahelyi stresszt a Siegrist-féle modell keretein belül értelmeztük, mérésére az Erőfeszítés-Jutalom Egyensúlytalanságának kérdőívét alkalmaztuk. Az énhatékonyság mérésére a Schwarzer-féle énhatékonyság kérdőívet, a mentális egészségi állapot felméréséhez pedig a Maslach-féle kiégés kérdőívet, a Beck depresszió kérdőív rövidített változatát és a Maastricht vitális kimerültség kérdőív rövidített változatát használtuk fel. Az adatok elemzését lineáris regressziós eljárás segítségével végeztük. Eredmények: A vizsgálat eredményei szerint a pedagógusok lelki egészségének fontos meghatározó tényezője az erőfeszítés-jutalom egyensúlytalansága. A túlvállaló magatartás és az énhatékonyság mind a kiégés, mind a vitális kimerültség prediktorának bizonyult, viszont a depressziós tünetek egyik egyéni jellemzője sem mutatkozott szignifikáns magyarázó tényezőnek. A túlvállalás és a munkahelyi stressz közötti interakció szignifikánsnak bizonyult a vitális kimerültség tekintetében, míg az énhatékonyság a munkahelyi stressz és a kiégés kapcsolatának volt moderáló tényezője. Következtetések: A vizsgálat eredményei alapján megállapítható, hogy a különböző mentális egészségi változókra eltérő módon és mértékben hatnak a munkahelyi stressz káros hatásait is befolyásoló egyéni jellemzők. A lelki egészség megőrzését célul kitűző intervenciós programok megtervezésénél a jelen tanulmányhoz hasonló vizsgálatok eredményeit is érdemes lenne figyelembe venni.

Restricted access

A téma-összefoglaló tanulmány a Magyar Pszichológiai Társaság XXIII., 2014. évi Marosvásárhelyi Nagygyűlésén elhangzott előadásnak szerkesztőségi felkérésre megírt, kibővített változata. A címben megjelölt fogalmak történetileg változó jelentésének nyomon kísérését követően elemzi a spiritualitás helyét a mentális egészségkoncepciókban. Határt von a vallásosság és a spiritualitás között, kiemelve a lényegi különbözőségeket. Rávilágít arra, hogy a (teljes) egészség szerves részét alkotó spiritualitás mint az egyedi, személyes filozófia meghatározója jelentős szerepet játszik az egészség megőrzésében, a prevencióban és egészségpromócióban egyaránt. Megkülönbözteti a spirituális szemlélet és életgyakorlat bizonyítékokon alapuló eredményességét, valamint a vallási rendszer(ek)nek elkötelezetteknél igazolható egészségmegőrző szerepét. A feltárt bizonyítékok alapján az a konklúziója, hogy a spiritualitás egészségvédő faktor, pszichológiai vagyon.

Restricted access

A holttestekkel, boncolással kapcsolatos tapasztalatok a megfelelő orvosi attitűd kialakulásában játszott szerepük miatt döntőnek bizonyulnak a medikusok professzionalizációjában. Az itt szerzett élmények beavatási rítusnak (Gennep, 1960) is tekinthetők, melynek következtében a laikus látásmód átalakul egy szakértőibb, tudományosabb szemléletmóddá. Hogy ezek az élmények sajátosságukból adódóan gyakorta jelentenek stresszforrást vagy szorongást a hallgatók számára, az szinte magától értetődő, mégis az érzelmi hatásokkal egyáltalán nem vagy csak alig foglalkozott eddig az orvosképzés, a hallgatókat magukra hagyva a megküzdésben. Bizonyítékok szólnak amellett, hogy a feldolgozás sikeressége a megfelelő pályaszocializáció segítője, de ugyanakkor hátráltatója is lehet. A boncolással kapcsolatos élmények feltérképezése, hatásainak megértése és a szakirodalomban gyakran nem egyértelműfogalmak tisztázása hozzájárulhat ahhoz, hogy a pályaszocializáció folyamatát megfelelő módszerekkel segíteni tudjuk, és nyíltabbá tegyük e tárgyaknak – a korszerű, tudományos ismeretek átadása mellett – egy nagyon fontos feladatát, a humanista értékek közvetítésén keresztül az orvos–beteg kapcsolat optimalizálását. Jelen írásunk célja a témában megjelent fontosabb szakirodalom áttekintése, a potenciális kutatási irányok ismertetése.

Restricted access

A felnőtt magyar lakosság karaktererősségei – A Karaktererősségek Teszt magyar változatának (VIA-H) validálása

Character strengths of the adult Hungarian population - Validation of the Hungarian version of the Character Strengths Inventory (VIA-H)

Mentálhigiéné és Pszichoszomatika
Authors:
Virág Zábó
,
Attila Oláh
, and
András Vargha

ABSZTRAKT

Elméleti háttér: Az önmagát a boldogság és az emberi erősségek tudományaként definiáló pozitív pszichológia egyik legjelentősebb eredménye a karaktererősségek és erények rendszertanának megalkotása. Cél: Tanulmányunk célja megvizsgálni a Karaktererősségek Teszt 24 itemes, rövidített, felnőttekre kidolgozott, magyar változatának (VIA-H) reliabilitását és validitását, valamint e mérőeszköz mentális egészséggel és szociodemográfiai mutatókkal való kapcsolatát magyar mintán. Módszerek: Három önbeszámolós, kérdőíves, online keresztmetszeti vizsgálat részvevői (∑n = 10 911) kitöltötték a Karaktererősségek Teszt 24 itemes változatát, a Globális Jóllét Kérdőívet, a Diener-féle Virágzás Skálát, a Huppert-féle Virágzás Kérdőívet, a Pozitivitás Skálát és a Rövidített Pszichológiai Immunrendszer kérdőívet. Eredmények: Az összesített mintán elvégzett feltáró faktorelemzés négy faktor meglétét igazolta (sajátértékek: 10,82, 1,68, 1,21, 1,09; kumulatív magyarázott varianciaarány: 61,65%), úgymint: Emberiesség, Bölcsesség és tudás, Mértékletesség, valamint Spiritualitás és transzcendencia. A négy skála mindegyik vizsgálatban kiváló belső konzisztenciaértékeket mutatott (0,738 és 0,885 közötti Cronbach-α- és McDonald-ω-értékek). Az almintákon elvégzett konfirmatív faktorelemzések jó illeszkedést mutattak a feltáró faktorelemzés során nyert négyfaktoros modellhez. A skálák alacsonyabb diszkriminációs (43%-os egyedi rész), de kiváló tartalmi validitását sikerült igazolni (r S > 0,5). A válaszadók körében legmagasabbra értékelt erény az Emberiesség, míg a legkevésbé fontosnak tartott erény a Mértékletesség. A nők statisztikai értelemben kismértékben magasabb értékeket adtak az Emberiesség (d(3756,0) = –15,641, p < 0,001, Cohen-d = 0,378), valamint a Spiritualitás és transzcendencia erény skálákra (d(3900,9) = –12,394, p < 0,001, Cohen-d = 0,293), mint a férfiak. A Bölcsesség és tudás erény pozitív irányú kapcsolatot mutatott az iskolázottsági szinttel (r S = 0,211, p < 0,001). Az egyedül élőknél az Emberiesség erény alacsony szintje (M = 4,85, SD = 0,96; F(3; 9825) = 52,27, p < 0,001, η 2 = 0,016) minden más csoporténál szignifikánsan (p < 0,001) alacsonyabb, a házasok átlaga (M = 5,14, SD = 0,78) pedig minden más csoporténál szignifikánsan (p < 0,001) nagyobb volt. Következtetések: A Karakterősségek Teszt rövidített felnőtt magyar változata (VIA-H) megbízható és érvényes mérőeszköznek bizonyult, amely alkalmas az erények és karaktererősségek rendszerének mérésére.

Open access

Az orvostanhallgatók mentális egészségét kedvezőtlenül befolyásoló tényezők és a beavatkozások lehetséges pontjai hallgatói szemszögből

Understanding students’ perspectives on mental health determinants of medical students and interventions to improve mental health in medical school: a qualitative study

Mentálhigiéné és Pszichoszomatika
Authors:
Barnabás Oláh
,
Bence Márk Rádi
, and
Karolina Kósa

Elméleti háttér: Az orvostanhallgatók kedvezőtlen mentális egészségi állapotára kutatások széle köre mutat rá világszerte. A háttérben álló tényezők és a szükséges beavatkozások megismerése azonban már kevesebb vizsgálatnak került a fókuszába, és különösen kevés a kvalitatív módszert alkalmazó kutatás. Célkitűzés: A Debreceni Egyetem magyar és angol nyelvű orvosképzésében részt vevő hallgatók mentális egészségét kedvezőtlenül befolyásoló egyetemi és egyéni szinten megjelenő tényezők azonosítása, a hallgatók által javasolt beavatkozások megismerése. Módszerek: 26 fő (13 magyar és 13 angol nyelven tanuló), I–VI. éves orvostanhallgatóval készítettünk fókuszcsoportos interjúkat, amelyeket hang-felvételen rögzítettünk. Az interjúk átírását követően az összesen 46 874 szószám terjedelmű anyagon tartalomelemzést végeztünk az NVivo szoftver segítségével, azt manuálisan ellenőrizve. Eredmények: Legfőbb stresszorokként a tananyag mennyiségét, a vizsgáztatás sajátosságait (tisztázatlan követelmények, vizsgáztatói szubjektivitás, észlelt igazságtalanság), az oktatási segédanyagok, valamint a gyakorlati képzés hiányosságait, illetve az egyetemen belüli információáramlás problémáit fogalmazták meg a hallgatók. A magyarok körében kiemelt stresszforrásként jelent meg az évismétlés és az önköltséges képzési formába való átsorolás veszélye. A tananyag nagy mennyisége miatt a hallgatók tanulásmódszertani, időbeosztási készségek fejlesztését célzó intervenciókat szeretnének, továbbá igényük lenne a stresszkezelési és kudarctűrési képességük fejlesztését célzó segítségre is. Sokak szakmai jövőképe bizonytalan, amelyet a hatékony karrier-tanácsadás tudna enyhíteni. Következtetés: Az orvostanhallgatók mentális egészségére számos szervezeti és egyéni tényező jelent kockázatot, amelyeket az egyetem elsősorban rendszerszintű beavatkozásokkal tudna csökkenteni.

Open access