Search Results
In my paper I shall investigate the major changes in the concept of the national theatre from the early debates on the Hamburg Theatre in 1767 until the 2005 establishment of the National Theatre of Scotland. The starting assumption is that while in the eighteenth and nineteenth centuries the notion of the national theatre was regarded as a means for the integration of a nation or even an empire in most Western-European countries, in Eastern-Europe, the debates on and later the realization of the national theatres took place within the context of and against oppressive imperiums. In Eastern Europe, the realization of National Theatre was utilised for representing a unified nation in a virtual way, and its role was to maintain national identity and national culture. In present day Scotland, however, the notion of the national theatre has changed again as the National Theatre is used to represent a diverse and multicultural Scotland.
Nemzeti identitás és kollektív áldozati szerep
National identity and collective victimhood-contents of Hungarian national identity: Examination of collective victimhood with exploration of emotions related to victim and perpetrator position
Absztrakt
Kollektív érzelmek akkor keletkeznek, ha egy személy szembesül a csoportjának múltbeli pozitív vagy negatív tetteivel. Jelen kutatás a történelmi pálya kollektív emlékezeti fogalmát és a hozzá kapcsolódó érzelmi mintázatot kiegészíti a kollektív áldozati szerep hipotézisével. Azt feltételeztük, hogy a kollektív áldozati szerep érzelmi mintázata a magyar nemzeti identitás szerves részét alkotja. A jelenben élő vizsgálati személyek saját érzelmei és a magyaroknak a történelmi konfliktushelyzetekben tulajdonított érzelmek összefüggéseinek feltárása révén a történelmi konfliktusok és a kollektív áldozati szerep feldolgozásának folyamatáról kívántunk képet alkotni. Magyar kísérleti személyek (N = 155) nyolc rövid történetet kaptak a magyar történelem jelentős csoportközi konfliktusairól. Mindegyik történet más külső csoporttal (oroszok, románok, szlovákok, szerbek) való konfliktust írt le a történelem különböző korszakából. A történetek felében a magyarok áldozatok, a másikban elkövetők voltak. A történetek elolvasása után a kísérleti személyeknek két érzelmet kellett választaniuk adott érzelmek készletéből arra vonatkozóan, hogy mit érezhetett a csoportjuk abban a történelmi szituációban, kettőt pedig az alapján, hogy ők maguk mit éreznek az esemény kapcsán. A személyek nemzettel való azonosulását szintén mértük. Az átélt és tulajdonított érzelmek minőségét, korrespondenciáját és hasonlóságát elemeztük. Az eredményeket a történelmi pálya, a kollektív áldozati szerep feldolgozása, a nemzeti identitás, valamint a nemzettel való azonosulás fogalmi keretében értelmeztük.
I would not suppose that the excellent, scholarly and well-educated director of the national theatre, the classical consignatory and home of Hungarian theatrical literature and public spirit, would touch József Katona's masterpiece with profane hands. (That's right! That's right!) Not a single letter must be added, not a word must be taken away from it. Otherwise Katona would be turning over in his grave. I can understand that the director of the national theatre would like to re- direct the play in series of performances; to change and synchronise that masterpiece with the taste of the contemporary decadent and sick psyche, and I would say with the rotten morals of the con- temporary era; to make Katona's masterpiece a hugely popular and literary success. Instead of these changes, however, I would rather say that Katona's masterpiece should remain unperformed. Let it be a book of prayers for the inhibitors of the peaceful and sorrowful Hungarian settlements, the Hungarian intellectuals who would rather read it in silence; and then mourn, be passionate, and contemplate silently on its eternal values. But that masterpiece cannot be put on the most important stage of the nation in an altered form. I think it would be an assault against the living conscience of the Hungarian nation. (That's right! That's right!) I would not question the good will of the director of the national theatre, but it is impossible to carry out such an assault. (Agreement all around.)
Absztrakt
Az ágencia – mint a hatékony cselekvésre való képesség (Hamilton, 2007) – a szociális észlelés és az identitáskutatások egyik fontos dimenziója. A narratív pszichológiai elemzésben fontos kérdés, hogy a szereplő – akár egy személy, akár egy csoport – úgy jelenik meg, mint aki aktívan alakítja az életét, képes célokért cselekedni és hatással van a környezetére, vagy úgy, mint passzív, kényszer hatására cselekvő elszenvedője az eseményeknek. Az ágencia szövegbeli megjelenésének azonosítását két dimenzió mentén végeztük: az aktivitás-passzivitás, illetve az intenció-kényszer mentén, melyeket az ágencia két fő komponensének tekintünk. Jelen kutatásban a történelmi események elbeszéléseit mint szociális reprezentációkat vizsgáltuk a magyaroknak és más nemzeteknek tulajdonított ágencia összehasonlításában. Az eredményeket a nemzeti identitás tekintetében értelmeztük.
and National Identity – in the Context of Hungarian History. Draft) , < http://atelier.org.hu/upload/category/mta_elte_atelier/kotoerok1.3_cieger_andras.pdf > accessed 1 November 2018 . 6
Abstract
Slovakia is heir of everything, what left its tracks on the territory. It is heir of art, which has not only Slavic-Slovak, but also German–Austrian–Hungarian origins, with Franco-Roman touch. It was suppressed or underlined by catholic–protestant–Jewish–orthodox (but also free-thinking and free-mason) traditions. It is out of doubt that Slovaks do not exist from the world's beginning, but that they have become Slovaks and everything, that had a significant value for them, could be national. A crucial role played the national identity; but in most cases, this cannot be traced back. Therefore, it has only a limited role within history of art. The study speak for overcoming the very national-defensive character of the historiographies and focusing on more interesting matters.
Fleisher Feldman, C. (2001) Narratives of national identity as group narratives: Patterns of interpretive cognition. In Brockmeier, J., Carbaugh, D. (eds) Narrative and Identity, Studies in Autobiography, Self and Culture . 129-145. John Benjamins
Травелоги югославских писательниц первой половины ХХ века: в поисках идентичности
Travelogues of Yugoslav Female Writers in the First Half of the 20th Century: in Search of Identity
The paper considers travelogues of Yugoslav female writers Alma Karlin, Jelena Dimitrijević, Isidora Sekulić, Marica Gregorič Stepančič, Marica Strnad, Luiza Pesjak. These texts created in the first half of the 20th century in Serbian, Slovenian and German are on the periphery of the literary field and, with rare exceptions, do not belong to the canon. The most famous of these authors are Sekulić from Serbia and the German-speaking writer Karlin from Slovenia. Recently, the work of Dimitrijević has also become an object of attention of researchers. Other travelogues writers are almost forgotten.
Identity problems, especially national ones, are a constant component of the travelogue genre. During a journey, the author directs his attention to “other / alien” peoples and cultures that can be called foreign to the perceiving consciousness. However, when one perceives the “other”, one inevitably turns to one's “own”, one's own identity. The concept of “own - other / alien”, on which the dialogical philosophy is based (M. Buber, G. Marcel, M. Bakhtin, E. Levinas), implies an understanding of the cultural “own” against the background of the “alien” and at the same time culturally “alien” on the background of “own”.
Women's travel has a special status in culture. Even in the first half of the 20th century the woman was given space at home. Going on a journey, especially unaccompanied, was at least unusual for a woman. According to Simone de Beauvoir, a woman in society is “different / other”. Therefore, women's travelogues can be defined as the look of the “other” on the “other / alien”.
In this paper, particular attention is paid to the interrelationship of gender, national identities and their conditioning with a cultural and historical context. At the beginning of the 20th century in the Balkans, national identity continues actively to develop and the process of women's emancipation is intensifying. Therefore, the combination of gender and national issues for Yugoslavian female travelogues of this period is especially relevant.
Dimitrijević's travelogue Seven Seas and Three Oceans demonstrates this relationship most vividly: “We Serbian women are no less patriotic than Egyptian women... Haven't Serbian women most of the merit that the big Yugoslavia originated from small Serbia?”
As a result of this study, the specificity of the national and gender identity constructs in the first half of the 20th century in the analyzed texts is revealed. For this period one can note, on the one hand, the preservation of national and gender boundaries, often supported by stereotypes, on the other hand, there are obvious tendencies towards the erosion of the established gender and national constructs, the mobility of models of gender and national identification as well, largely due to the sociohistorical processes of the time.
Azonosság vagy különbözőség. Fiatalok nemzeti identitása és előítéletessége négy városban
Identity or Diversity: The National Identity and Prejudices of Young People in Four Cities
Absztrakt:
A közelmúltban több kutatás is foglalkozott a fiatalok nemzeti identitásának és csoportközi előítéletességének leírásásával, valamint a köztük fennáló kapcsolat empirikus igazolásával. A nemzeti identitás és az előítéletesség tipikusan létező típusai közötti korreláció és/vagy ok-okozati modell részletes, valamilyen szociokulturális jellemző alapján történő komplex vizsgálatára gyakorlatilag nem találunk példát a hazai szakirodalomban. Ezért – felhasználva az azonos koncepciót és operacionalizálást követő „Iskola és Társadalom 2017” kutatássorozat adatfelvételét – négy olyan városban (Budapest, Debrecen, Pécs és Győr) vizsgáltuk az identitás és előítéletesség kapcsolatát, amelyek feltehetően eltérő állampolgári szocializációs feltételeket jelentenek a fiataloknak. A település és az egyéni sajátosságok leírása és hatása nélkül a városok középiskolás fiataljait jellemző nemzet- és állampolgár-fogalmi konstrukció, valamint az etnikai/nemzeti kisebbségekhez és nemzetekhez kapcsolódó viszony bemutatására és területi eltéréseire koncentrálunk. Az elemzés következtetéseit egy olyan analízis során kívánjuk felhasználni, amely figyelembe veszi a vizsgált fiatalok szocializáció szempontjából releváns individuális és a városok kontextuális jellemzőit is.
Sérülékeny identitás a kollektív áldozati tudat pszichológiai hatásai
Instable identity the psychological effects of collective victim consciousness
). Collective shame and the positioning of German national identity . Psicologica Politicia , 32 , 131 – 153 . Dumont , M. , Yzerbyt , V. , Wigboldus , D. L. , & Gordijn , E. H
