Search Results

You are looking at 11 - 20 of 35 items for :

  • "nemzeti identitás" x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All

A tanulmány kiinduló állítása az, hogy a centrum-periféria viszony történelemfüggő és nem egyforma mértékben érvényesül a katonai, gazdasági, politikai, kulturális alrendszerekben. Magyarország geostratégiai helyzetének változásai az elmúlt 60 esztendő során igazolják ezt. A szerző bemutatja, hogy 1938-tól - évtizedenként - hogyan alakultak kapcsolataink a centrum szerepét betöltő hatalomhoz, szomszédjainkhoz: az adott feltételrendszerben - mindig kényszerpályán mozogva - milyen célokat tűzött ki a vezető elit és azokat milyen eszközökkel próbálta megvalósítani? Az Európai Unióba való felvételünk gyökeres fordulatot hozott. A tanulmány azt is elemzi, milyen új lehetőségekkel és gondokkal szembesül ma az ország?

Restricted access

A művészetet és irodalmat a pszichológia általában az esztétikai élmény szemszögéből tanulmányozza. Igen kevés vizsgálat vesz fel olyan szociálpszichológiai nézőpontot, amelyben a művészet és irodalom szociális funkciója válik hangsúlyossá. Korábbi vizsgálatainkban (László, Vincze és Kőváriné Somogyvári, 2003; Vincze és László, 2004) népszerű történelmi regényeknek a nemzeti identitás mintáinak konstrukciójában és közvetítésében betöltött szerepével foglalkoztunk. Jelen tanulmány ezt a kutatási vonalat folytatja, de ellenkező szemszögből. Azt vizsgálja, hogy a csoportközi viszonyok hogyan hatnak egy történelmi novella befogadására. Az olvasó csoporttagsága miként befolyásolja a szereplők iránti empátiát, és az empátia hogyan közvetíti a befogadást a szereplők és a közöttük lévő kapcsolatok percepciójában? Kísérletet végeztünk, amelyben a személyek egy olyan történelmi novellát olvastak, amit átalakítottunk saját csoport és történelmi konfliktussal terhelt külső csoport elrendezéseket létrehozva. Feltételeztük, hogy egy történelmi novella elhatároló stratégiát alkalmaz a saját csoporton belül, és kategoriális empátiát vált ki a csoporttagokból, míg ugyanaz a történet külső csoport szereplőivel, külső csoport elrendezésben univerzálisabb, közvetítő empátiát használ (Keen, 2006), és szituációs empátiás stratégiát (Hogan, 2003) hív elő az olvasókban. Az eredmények alátámasztották ezeket a feltevéseket, bizonyítékot szolgáltatva arra, hogy a történeti irodalmi narratívumok az empátiás folyamatokon keresztül hozzájárulnak a nemzeti identitás konstrukciójához és közvetítéséhez.

Restricted access
Magyar Pszichológiai Szemle
Authors:
Orsolya Keresztes-Takács
,
Lilla Lendvai
, and
Anna Kende

Háttér

A rendszerváltást követő első években erősödött a romaellenesség Magyarországon, de néhány évvel később már csökkentést tapasztalhatunk az elutasítás nyílt kifejeződésében. A kétezres évektől a fokozódó társadalmi, majd gazdasági válság révén kialakult feszültségek hatására az előítéletesség mértéke újra növekedni kezdett.

Célok

Kutatásunkban arra kerestük a választ, hogy ma a magyar társadalom tagjai milyen attitűdökkel rendelkeznek a romákkal kapcsolatban. Célunk az volt, hogy egy online, illesztett reprezentatív mintán (N = 1005) kérdőív segítségével felmérjük, milyen arányban határozzák meg a romákkal szembeni elfogadáselutasítás mértékét az előítéletességre való hajlam mellett a demográfiai változók, a politikai orientáció és nemzeti identitás vagy a konkrét csoportnak tulajdonított attribútumok.

Eredmények

A korábbi kutatásokkal ellentétben eredményeink a demográfiai tényezők, a politikai orientáció és a nemzeti identitás másodlagos szerepét mutatták ki, míg a csoportnak tulajdonított felelősség és entitativitás kiemelkedő szerepet kapott a romákkal szembeni elutasítás mértékének bejóslásában.

Konklúzió

Megállapíthatjuk, hogy a romákkal szembeni elutasítás annyira elterjedtté vált, kifejezése oly felszabadult és nyílt, hogy az előítéletességgel általában összefüggő tényezők alapján a romaellenesség nem bejósolható. A romákkal szembeni előítéletek csökkentésére irányuló törekvéseknek tehát figyelembe kell venniük, hogy ma Magyarországon a romaellenesség nem ütközik morális akadályokba, így gyakorlatilag a társadalom minden rétegében magas értéket mutat, akár egy általános egalitáriánus értékrend mellett is.

Restricted access

Absztrakt

A történelmi regények, miként a történelmi elbeszélések általában, egy nemzet identitásképzésének és az identitás fenntartásának fontos eszközei (László, 2005; Liu és László, 2007). Korábbi kutatásainkban magyar történelmi regények identitáskonstrukciós és identitásközvetítő funkcióját vizsgáltuk a pozitív identitás közvetítése (Vincze és László, 2001), az értékmintázatok (László, Vincze és Kőváriné, 2003), a megküzdési minták (Vincze és László, 2004), valamint az empátiás stratégiák (László és Somogyvári, 2008; Somogyvári és László, 2010) szempontjából. Jelen vizsgálatunk ezt a kutatási szálat folytatja, ezúttal a magyar nemzeti identitás érzelmi oldalára összpontosítva. A valós történelmi eseményekhez kapcsolódó csoportalapú érzelmekre irányuló kísérletünkben (Fülöp, 2008; László és Fülöp, 2010) a magyar csoport jellegzetes érzelmi mintázatát mutattuk ki. Történelmi konfliktushelyzetekben a magyarok jellemző érzelmei a félelem, a remény, a lelkesedés, a csalódás és a szomorúság voltak. Hasonló eredményeket kaptunk általános és középiskolás történelemtankönyvek tartalomelemzésével (Fülöp, 2008). A magyarok legjellemzőbb érzelmei a tankönyvekben a félelem, a remény, a lelkesedés és a szomorúság voltak, melyek a nekik tulajdonított összes érzelemválasznak több mint harmadát tették ki. Eredményeinket a kulturális (Markus és Kitayama, 1991; Rozin, Lowery, Imada és Haidt, 1999) és társadalmi érzelemelméletekre (de Rivera, 1992; Bar-Tal, 2001; Jarimovicz és Bar-Tal, 2006; Bar-Tal, Halperin és de Rivera, 2007) támaszkodva a történelmi pályához kapcsolódó érzelmek fogalmával magyaráztuk, vagyis azt feltételeztük, hogy az egyéni élettörténetekhez hasonlóan a nemzeti-etnikai csoportok történetének is van pályája – a kollektív emlékezetben megőrzött, pozitívan vagy negatívan értékelt eseményeknek a lefutása –, amelyhez sajátos érzelmi mintázat kapcsolódik. Az ismétlődő érzelmi élmények beépülnek a nemzeti csoport reakciókészletébe és visszatérnek, amennyiben a csoport hasonló szituációba kerül. Egy nemzet érzelmi irányultsága tehát – legalábbis a történelmileg releváns csoportközi események tekintetében – magából a nemzetnek a történelméből ered.

Jelen vizsgálatban négy, a magyar nemzeti történelem alakulásában jelentős állomást elbeszélő történelmi regényt elemeztünk az érzelmi megnyilvánulások szempontjából. Arra voltunk kíváncsiak, hogy vajon azok a magyar történelmi pályához kötődő érzelmi mintázatok, melyeket történelemkönyvekben és kísérletileg előállított történelmi szövegeken kaptunk, megjelennek-e történelmi témájú irodalmi alkotásokban, s vajon a műfaji sajátosságok miként befolyásolják az érzelmek megjelenését. Eredményeink részben megerősítik a történelmi pályához kapcsolódó érzelmek modelljét, ugyanakkor a regényekben hangsúlyosabb személyközi érzelmek tovább árnyalják a modellt. A történelmi pályához kapcsolódó érzelmek fogalmát Bibó István nemzeti pszichopatológiájára, illetve a modern traumaelméletekre támaszkodva egy dinamikus magyarázattal egészítjük ki.

Restricted access

A 19. század folyamán a Habsburg Birodalom, illetve az Osztrák–Magyar Monarchia magyar lakta városaiban nagyszabású színházépítés folyt. A színház a nemzeti identitás megerősítésére és a magyar nyelv általános használatának szorgalmazására szolgált. A színházépületek stílusát nem elsősorban építészeti és esztétikai szempontok, hanem politikai indokok határozták meg, a színház a városok fejlődése, s egyben a polgárosodás bizonyításának egyik fontos eszköze volt, olyan középületet jelentett, amely a várossá válás egyik meghatározó elemévé vált. A színházépítők elsősorban fővárosi építészek voltak, akik Bécsben, Berlinben és Münchenben végezték a tanulmányaikat, ahol a 19. század közepére Európában általánosan elfogadottá és a városi paloták, illetve a városi középületek esetében divattá vált neoreneszánsz stílusban tervezték meg színházépületeiket. A magyar építészek az Európában látott stílusmintát követve alkották meg színházépületeiket, amelyek elsősorban a városi palota jellegét mutatják külső megformálásukban (Szkalnitzky Pesti Nemzeti Színház, 1871–1874; Arad, 1871–1874; Fellner & Helmer Temesvár, 1871–1875; Halmay Andor Békéscsaba, 1884–1885; Hauszmann Alajos Szombathely, 1880), belsejükben, a nézőtér-játszótér viszonylatában pedig a 17–18. században kialakult és kanonizálódott „itáliai–francia színház” tipológiáját mutatják. A magyar és az európai építészetnek is remekműve Ybl Miklós alkotása, a Magyar Királyi Operaház (1874–1884), amely Budapesten a Sugár út első traktusában épült fel az egész utat átfogó urbanisztikai koncepció jegyében alkalmazott neoreneszánsz stílusban.

Restricted access

A demokrácia szociális reprezentációja fiatalok körében

Social representation of democracy among young people

Educatio
Author:
István Murányi

central d’une représentation. Bulletin de Psychologie, 45/405. pp. 203–209. 17 Vincze O. – Kőváriné S. I. (2003) A nemzeti identitás reprezentációja a sikeres történelmi

Restricted access

. (2002) Történelem történetek: a történelem szociális reprezentációja és a nemzeti identitás. Pszichológia 2 , 147-162 Történelem történetek: a történelem szociális reprezentációja és a nemzeti identitás

Restricted access

A szülői értékpreferenciák hatása a kollektív áldozati vélekedések transzgenerációs átadására

The influence of parental value preferences on the transgenerational transmission of collective victim beliefs

Magyar Pszichológiai Szemle
Author:
Judith Gabriella Kengyel

és gyerekek nézetei között ( Dinas, 2014 ). A magyar nemzeti identitás jellemzői A nemzeti identitás az egyik legszéleskörűbben vizsgált, kutatott szociális identitás kategória, melynek definíciós keretei máig változatosak. Csepeli és Örkény (2017

Open access

identitás. Pszichológia, (22) 2 , 147-161. Történelem történetek: a történelem szociális reprezentációja és a nemzeti identitás. Pszichológia, (22) 2

Restricted access

A versengés, győzelem és vesztés szubjektív jelentése magyar, kínai és Magyarországon tanuló kínai diákok körében

Subjective meanings of competition, winning and losing among Hungarian, Chinese, and Chinese immigrant students living in Hungary

Magyar Pszichológiai Szemle
Authors:
Nóra Sebestyén
and
Márta Fülöp

. L ÁszlÓ J. és F ÜlÖp É. ( 2011 ). Nemzeti identitás és kollektív áldozati szerep . Pszichológia , 31 , 295 – 315 . L ee , J. , & Z

Restricted access