Search Results

You are looking at 11 - 20 of 38 items for :

  • "premature death" x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All

A pszichiátriai betegségekre jelentős korai halálozási arányszámok jellemzők: szomatikus komorbiditás és mortalitás autizmusspektrum-zavarban és szkizofréniában

Psychiatric disorders are associated with high mortality rates: somatic comorbidity and mortality in autism spectrum disorder and schizophrenia

Orvosi Hetilap
Authors:
István Bitter
,
Pál Czobor
,
Brigitta Kakuszi
, and
János Réthelyi

A pszichiátriai betegségekkel összefüggő jelentős halálozásért nagy részben a szomatikus betegségekkel való komorbiditás esetén bekövetkező korai halálozás, továbbá részben az öngyilkosság és a balesetek a felelősek. Irodalmi összefoglalónkban bemutatjuk, hogy az autizmusspektrum-zavarral és a szkizofréniával diagnosztizált személyek halálozási kockázata több mint 2-szeres a kontrollcsoportokhoz képest. A szkizofrénia diagnózisát illetően hazai adatok is rendelkezésre állnak, amelyek az emelkedett halálozási kockázat tekintetében megegyeznek a nemzetközi adatokkal. Magyarországon kb. 2,4-szeres a szkizofrénia diagnózisával élő személyek halálozási rizikója a korban, nemben és irányítószám szerint illesztett kontrollcsoporthoz képest. Különösen emelkedett a halálozás kockázata szkizofréniában a fiatalok között (7–10-szeres), és kiemeljük, hogy bár a férfiak halálozási rizikója nagyobb, mint a nőké, a szkizofréniával diagnosztizált nők halálozási kockázata a női kontrollcsoporthoz képest (relatív kockázat) nagyobb, mint a férfiaké. Figyelembe véve a pszichiátriai betegségek magas prevalenciáját, a szomatikus betegségek esetében regisztrált hazai halálozási mutatók javításának fontos feltétele a szomatikus betegségek ellátása során a komorbid pszichiátriai betegségek korai diagnózisa és kezelése. Az itt ismertetett adatok segíthetik a halálozás csökkentéséhez szükséges reformokat az orvosképzésben és a szakképzésben, valamint az egészségügyi ellátás szervezésében. Orv Hetil. 2023; 164(33): 1287–1293.

Open access

A gyermek- és serdülőkorban kezdődő anorexia nervosa súlyos, potenciálisan életveszélyes betegség, mely korai halálozáshoz, valamint élethosszig tartó szomatikus és pszichoszociális megbetegedésekhez vezethet. Az állapot jelentős testi szövődményeket okoz a növekvő és fejlődő szervezet csaknem minden szervrendszerében. Bár ezek az eltérések a betegség gyógyulásával, a táplálkozási/táplálási rehabilitációval túlnyomó részben javulnak, némely elváltozás irreverzíbilis marad.A közlemény az elmúlt két évtized idevágó közleményeinek áttekintése alapján összefoglalja a gyermek- és serdülőkorban kezdődő anorexia nervosa szomatikus szövődményeinek evidenciákon alapuló szakirodalmát. Tárgyalja az akut tüneteket, kiemelten foglalkozik a só–víz háztartás zavaraival és az újratáplálási szindrómával, valamint részletezi a kardiovaszkuláris komplikációkat. Összefoglalja a gyermek- és serdülőkori anorexiára speciálisan jellemző elváltozásokat: a csont ásványianyag-tartalom csökkenését és az osteopenia lehetséges terápiás lehetőségeit, valamint a hossznövekedésbeni elmaradást.A szakirodalom áttekintése alapján megállapítható, hogy a gyermek- és serdülőkori anorexia nervosa szomatikus szövődményei különböznek a felnőttek megbetegedéseitől. A sajátságos klinikai megjelenés, a korai kezdet és a hosszú távú következmények ismeretének hiánya miatt szükséges külön tárgyalni a gyermek- és serdülőkori anorexia nervosát a felnőttekétől és felhívni a figyelmet a betegség minél korábbi felismerésének és hatékony terápiájának szükségességére. Egyre nő azon evidenciák száma, melyek az anorexia nervosa felismerésében és kezelésében hangsúlyozzák és elengedhetetlenné teszik a multidiszciplináris szakembercsoportok szerepét.

Restricted access

Ma már köztudott, hogy a megelőzhető halálozás legfontosabb oka a dohányzás, ennek ellenére a fiatal populáció dohányzásának megelőzése ma sem megoldott népegészségügyi probléma. Az orvostanhallgatók dohányzása azért is érdemel kiemelt figyelmet, mert az egészségügyi szakemberek dohányzáshoz való viszonyulása szerepmodellként érvényesül a betegek körében. Célkitűzés: A jelen kutatás célja a szegedi preklinikai (első- és másodéves) orvostanhallgatók dohányzói státusának, dohányzási gyakoriságának és a dohányzással kapcsolatos attitűdjeinek megismerése volt. Módszer: Összesen 212 hallgatót vontak be az elemzésbe, az évfolyamok mintegy 50%-a adott információt a dohányzásról, illetve a dohányzással kapcsolatos vélekedéseikről. Az attitűdök megismeréséhez a The Students’ Health and Lifestyle Study, The University of Western Ontario (Kanada) skálájának 20 állítását alkalmazták, amelyek adaptálása már korábban megtörtént. Eredmények: Kimutatták, hogy az 1990-es évek kutatási eredményeihez viszonyítva a dohányosok száma nem csökkent, sőt némi emelkedést figyelhettek meg. Sem az első, sem a második évfolyamon nem volt különbség a férfi és női hallgatók között a dohányzói státus szerint. Több nem dohányzó hallgató fogadja el saját modellszerepét. Következtetések: Az addikciókat érintő interdiszciplináris kurzusok mellett szükség van olyan gyakorlatorientált, betegcentrikus kurzusokra is, ahol a dohányzásról való leszoktatás módszereinek alapjait is elsajátíthatják a hallgatók. Emellett szükség van a dohányzó orvostanhallgatók számára olyan programra, amely segíti a leszokást.

Restricted access

Az egészségkárosodás társadalmi költségei a munkaképes korú lakosság körében 2019-ben Magyarországon

The social cost of ill health among the working-age population in 2019 in Hungary

Orvosi Hetilap
Authors:
Tamás Joó
,
Petra Fadgyas-Freyler
,
József Vitrai
, and
Zsófia Kollányi

Bevezetés: Hazánkban a várható egészséges életévek száma alacsonyabb, mint a nyugdíjkorhatár, vagyis a 30 és 64 éves kor közötti magyar lakosság megromlott egészségi állapota jelentős termeléskiesést okoz. A gazdasági szempontokon túl a munkaképes korú korosztály romlott egészségi állapotát más társadalmi szereplő nézőpontjából is lehet vizsgálni, a közvetett költségeket az emberitőke-megközelítésnek megfelelően kalkulálva. Célkitűzés: Becslésünk célja az volt, hogy megvilágítsuk, mekkora veszteségeket okoz Magyarország számára évről évre az, hogy lakosai jelentősen rövidebb és betegebb életre számíthatnak, mint más országok hasonló helyzetű lakosai. Módszer: Az elemzés első részében a 30–64 éves korosztályra vonatkozóan 2019-re összesítettük a megromlott egészség és a betegségek okozta korlátozottság miatt elvesztett, egészségben eltöltött időt. A vizsgált korosztályra vonatkozó magyar értékeket a visegrádi országok, Ausztria és az Európai Unió megfelelő értékeivel vetettük össze. Az elemzés második részében a betegségben töltött időhöz kapcsolódó társadalmi költségeket mutattuk be, melyek között megkülönböztettünk közvetlen, pénzmozgással járó költségeket, valamint közvetett, az elmaradt bevételekben vagy termelésben megtestesülő költségeket. Eredmények: Az eredmények alapján megállapítható, hogy 2019-ben Magyarországon a munkanapok egyhetedében az egészségproblémák miatt csökkent a termelékenység és a teljesített munkaidő. Átlagosan 51 naptári nap, ennek megfelelően 35 munkanap elveszett egészséges idő jutott minden 30–64 éves munkaképes magyarra. A közvetlen költségek, vagyis az Egészségbiztosítási Alap természetbeni kiadásainak, valamint a betegek és az önkéntes (magán)biztosítás által finanszírozott kiadásainak összege 1446 milliárd Ft-ot tett ki. A közvetett költségek, amelyek a korai halálozásnak és a betegségeknek betudható munkaévveszteség következtében fellépő kiadásokat jelentik, további 2279 milliárd Ft terhet jelentettek. Következtetés: A 30–64 évesek közvetlen és közvetett kiadásainak összege 2019-ben 3425 milliárd Ft-ot tett ki, a GDP 7,21%-át. Jól ismert, hogy a fejlett országokban, így Magyarországon is azok a nem fertőző, krónikus betegségek okozzák a legnagyobb egészségveszteséget, amelyek egészséges életmóddal megelőzhetők. Az ország versenyképességének javításához emiatt elengedhetetlen az egészséges életmód előmozdítása és az azt elősegítő fizikai és szociális környezet kialakítása. Orv Hetil. 2024; 165(3): 110–120.

Open access

] Stamler, J., Wentworth, D., Neaton, J. D.: Is relationship between serum cholesterol and risk of premature death from coronary heart disease continuous and graded? Findings in 356,222 primary screenees of the Multiple Risk Factor Intervention Trial (MRFIT

Restricted access

1 48 Sørensen, T. I. A., Nielsen, G. G., Andersen, P. K.: Genetic and environmental influences on premature death in adult adoptees. N. Engl. J. Med., 1988

Restricted access

Sorensen, T. I. A., Nielsen, G. G., Andersen, P. K.: Genetic and environmental influences on premature death in adult adoptees. N. Engl. J. Med., 1988, 318 , 727–732. Andersen P. K

Restricted access

Health 2014; 41: 205–214. 20 Peterson B, Kristenson H, Sternby NH, et al. Alcohol consumption and premature death in middle-age men. Br Med J. 1980; 280: 1403

Restricted access

-Leimkuhler 2003 The gender gap in suicide and premature death or: why are men so vulnerable? European Archives of Psychiatry and Clinical Neuroscience 253 1 8

Restricted access

adiposity and risk of death in Europe. N. Engl. J. Med., 2008, 359 (20), 2105–2120. Heitmann, B. L., Frederiksen, P.: Thigh circumference and risk of heart disease and premature death: prospective cohort study. BMJ

Restricted access