Search Results

You are looking at 11 - 20 of 37 items for :

  • "psychosomatic symptoms" x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All
Orvosi Hetilap
Authors: Katalin Fusz, Béla Faludi, Dorina Pusztai, Nóra Sebők, and András Oláh

Absztrakt

Bevezetés: Az alvásminőséget számos tényező befolyásolhatja, az insomnia pedig hatással van az egészségi állapotra. Célkitűzés: Kutatásunk célja felmérni az insomnia gyakoriságát és hatásait, az alvást befolyásoló tényezőket és az elalvást segítő szokásokat felnőttek körében. Módszer: Az adatfelvétel országosan online és a dél-dunántúli régióban papíron történt, 455 felnőtt töltötte ki a kérdőívet, amelynek része az Athén Insomnia Skála. Eredmények: A vizsgálatban részt vevők 13,4%-a insomniás. Az insomniát (átlagpont: 5,08) befolyásolja a táplálkozás minősége (p<0,001), a kávéfogyasztás (p = 0,045) és a sport (p = 0,011), továbbá összefüggésben van a krónikus betegségek (p = 0,001) és a pszichoszomatikus panaszok gyakoriságával (p<0,001). Az alvászavar leggyakoribb okai: munkahelyi stressz (35,6%), magánéleti stressz (35,4%) és fájdalom (24,2%). Akik a magánéleti stresszt (p = 0,001) és fájdalmat (p = 0,033) jelölték oknak, rosszabbul alszanak. Elalvási problémák esetén alkalmazott leggyakoribb szokások a tévénézés, az olvasás; a válaszadók 7,5%-a alkalmaz altatószert és 11,4%-a gyógyteát. Következtetések: Kutatásunkkal felhívjuk a figyelmet az insomnia gyakoriságára, hatásaira és az elalvást segítő lehetőségekre. Orv. Hetil., 2016, 157(49), 1955–1959.

Restricted access

in the Postmodern Age. Shorter, E. (1994): From the Mind into the Body. The Cultural Origins of Psychosomatic Symptoms. The Free Press, New York

Restricted access

References 1 Pikó B, Barabás K, Boda K. Frequency of common psychosomatic symptoms and its influence on self-perceived health in a Hungarian student population. Eur J

Open access

Pszichoszomatikus tünetek és betegségek: a medicina vakfoltja

Psychosomatic disorders and illnesses: a blind spot of medicine

Orvosi Hetilap
Author: Péter Rajna

Összefoglaló. Bevezetés: A pszichoszomatikus medicina területéhez tartozó betegek ellátása rossz hatásfokú. Ez egyaránt jelentős terhet jelent a betegek és az egészségügy számára. Célkitűzés: A pszichoszomatikus tünetek és betegségek megjelenésének és ellátási ajánlásainak vizsgálata az irányadó hivatalos szakmai anyagban. Módszer: Az adatgyűjtés időpontjában elérhető 531 Szakmai irányelvből annak a 134 dokumentumnak a részletesebb elemzése, amelynek témájában pszichoszomatikus tünetek/betegségek gyakoribbak. Ebből 39 egyértelműen pszichoszomatikus vonatkozású anyag tartalmi vizsgálata, továbbá a Szakmai Kollégiumok listáján szereplő három pszichiátriai szakterület összes (26) szakmai irányelvének hasonló szempontú értékelése. Eredmények: A megvizsgált irányelvek töredéke tartalmaz csupán a pszichoszomatikus tünetképzésre, illetve kezelésre, megelőzésre vonatkozó megállapítást. A releváns témájú irányelvekben szereplő diagnosztikai utalások aránya: direkt 10,25, indirekt forma 23,7, a terápiás ajánlások között direkt 25,64, indirekt forma 15,38%. A megelőzésre vonatkozóan alig (5,12%-ban) szerepel említés, a pszichés betegségek egyidejű fennállásának esélyére is mindössze 10,25%-ban történik megállapítás. A szorongásos zavarok befolyásáról kevesebb, mint minden harmadik irányelv számol be (30,76%). A pszichiátriai irányelvek között pszichoszomatikus betegségekre vonatkozóan nincs célzott szakmai irányelv. Következtetés: A pszichoszomatikus medicina a hatékony betegellátás követelményeit meghatározó szakmai irányelvekben elégtelen arányban jelenik meg. Okait szemléleti zavarokban, a pszichiátriai szakmai konszenzus és a szakmaközi együttműködés hiányosságaiban kell keresni. Mind a vonatkozó kutatásokban, mind az irányelvek fejlesztése során erőfeszítéseket kell tenni a fentiek miatt kallódó nagy betegpopuláció hatékonyabb ellátása érdekében. A szerző javaslatot tesz a szükséges konkrét lépésekre. Orv Hetil. 2021; 162(7): 252–261.

Summary. Introduction: The care of patients with psychosomatic disorders has bad efficacy. It beards hard both for the patients and the health care providers. Objective: Review of presentrecommendations for psychosomatic symptoms and illnesses in the recent Hungarian medical protocols. Method: A detailed evaluation of 134 medical protocols from altogether 531 protocols with closer connection with psychosomatic disorders were carried out, their diagnostic and therapeutic recommendations were analyzed. Further review of 39 (of the 134)directly related to psychosomatics was done. Investigation of psychiatric protocols for the same aspects was carried out, as well. Results: Only a small part of the protocols contain recommendations for psychosomatic disorders. Ratios of their presence: diagnostic – direct 10.25, indirect 23.7, therapeutic – direct 25.64, indirect 15.38%. Efforts for prevention are only in 5.12% of the materials and 10.25% of the protocols mention a possible dual nature of the given clinical manifestation. Anxiety disorders occur only in 30.76%. Psychiatric protocol directly aiming psychosomatic problems is lacking. Conclusion: Presence of psychosomatic medicine in clinical guidelines defining the conditions of successful care of patients is practically minimal. Possible explanations: confusion in approaches, lack of consensus among the psychiatric institutions, and deficiency of interdisciplinary cooperation. Both in relevant clinical research and in development of medical protocols common additive efforts are necessary for achieving a more successful care of high numbers of patients presently neglected because of the mentioned causes. Author advises some concrete steps for the solution. Orv Hetil. 2021; 162(7): 252–261.

Open access

.: Frequency of common psychosomatic symptoms and its influence on self – perceived health in a Hungarian student population. Eur. J. Public Health, 1997, 7 , 243–247. Boda K. Frequency of

Restricted access

psychosomatic symptoms. Women Health , 39 (2):31-46. Measuring job stress and family stress in Chinese working women: a validation study focusing on blood pressure and psychosomatic symptoms Women Health

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Veronika Mészáros, Zoltán Cserháti, Attila Oláh, Dóra Perczel Forintos, and Szilvia Ádám

Pikó, B.: Behavioral science approach to nursing profession: Psychosomatic symptoms – job related stress – social support. [A nővéri munka magatartás-tudományi vizsgálata. Pszichoszomatikus tünetek, munkahelyi stressz, társas támogatás.] LAM, 2001, 11

Open access

387 394 Pikó, B. (1999): Pszichoszomatikus tünetek és a szubjektÍv egészségértékelés epidemiológiája középiskolások körében. (Epidemiology of common psychosomatic

Restricted access

Pikó B. A behavioral science study of nurses’ work. Psychosomatic symptoms, work stress, social support. [A nővéri munka magatartástudományi vizsgálata. Pszichoszomatikus tünetek, munkahelyi stressz, társas

Restricted access

56 861 867 Pikó, B. - Barabás, K. - Boda, K. (1997): The frequency of common psychosomatic symptoms and its influence on self-perceived health in a

Restricted access