Search Results

You are looking at 11 - 20 of 139 items for :

  • "regiszter" x
  • Medical and Health Sciences x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All
Orvosi Hetilap
Authors:
Katalin Eszter Müller
,
Péter László Lakatos
,
Mária Papp
, and
Gábor Veres

554 Veres, G.: Analysis of the first year of the Hungarian Pediatric Inflammatory Bowel Disease Registry (2007). [A Magyar Gyermekkori Gyulladásos Bélbetegség Regiszter első

Open access

Internetalapú, országos betegségregiszter adatainak minőségbiztosítása

Tapasztalatok a Nemzeti Szívinfarktus Regiszter működtetése során, 2010–2020

Quality assurance of national internet-based patient register data

Experiences during the operation of the Hungarian Myocardial Infarction Registry, 2010–2020
Orvosi Hetilap
Authors:
Erika Sinka Lászlóné Adamik
,
Péter Hári
,
Anikó Póth
,
Ágnes Zorándi
,
Anna Bradák
,
Judit Gál
,
Beatrix Berecz
,
Marianna Adamik
,
László Voith
, and
András Jánosi

, Hungary. [A coronariarendszer komputertomográfiás vizsgálata – Országos Plakk Regiszter és Adatbázis (OPeRA).] Orv Hetil. 2017; 158: 106–110. [Hungarian] 2

Restricted access

A primer gerincdaganatok ritka betegségek. A gerincdaganat-regiszter kialakítása fontos információforrásként szerepelhet, elősegítheti a terápiás döntéshozatal tudományos megalapozását, növelve a gerincdaganatos betegek túlélési esélyeit. A szerzők bemutatják az Országos Gerincgyógyászati Központban működő Primer Gerinctumor Regisztert, amely egy modern adatbázis-kezelő szoftverre, a RedCap adatbázisra épül. A regiszter 18 év során összesen 323, primer gerincdaganattal diagnosztizált beteg adatát tartalmazza. 126 malignus daganat közül a leggyakrabban előforduló szövettani típus a chordoma volt (61 eset), míg a benignus daganatok közül a schwannoma prevalenciája volt a legmagasabb (45 eset). A regiszter adatait számos aspektusból elemezték. A szerzők rámutatnak arra, hogy a primer gerincdaganatok biológiai viselkedésének és terápiás lehetőségeinek vizsgálata csak akkor lehetséges, ha nagyszámú betegről szisztematikus adatgyűjtés történik. Az Országos Gerincgyógyászati Központban létrehozott Primer Gerincdaganat Regiszter felépítése lehetővé teszi a gyors, felhasználóbarát adatbevitelt, optimális adatbázist biztosítva a betegek utánkövetéséhez és a betegség tudományos kutatásához. Orv. Hetil., 2014, 155(19), 745–749.

Restricted access

Infrarenalis aortaaneurysma-műtétek országos eredményeinek elemzése a Nemzeti Érsebészeti Regiszter alapján (2010–2019)

Analysis of data from the National Vascular Registry on infrarenal aortic aneurysms (2010–2019)

Orvosi Hetilap
Authors:
László Hidi
,
Dániel Pál
,
András Mihály Boros
,
Tamás Kováts
,
Gábor Menyhei
, and
Zoltán Szeberin

the Vascular Surgery Registry in Hungary. [Az Érsebészeti Regiszter működtetése során szerzett tapasztalatok.] Orv Hetil. 2014; 155: 755–760. [Hungarian] 4

Open access
Orvosi Hetilap
Authors:
György Miklós Buzás
,
Olga P. Nyssen
,
Francis Mégraud
,
Colm O’Morain
, and
Javier P. Gisbert

–100. [Hungarian] 2 Gyárfás I, Jánosi A, Ofner P. Myocardial infarction registry conducted fourty years ago in Hungary. [Infarktus Regiszter 40 év távlatából: 1971–2011.] Orv Hetil. 2011

Restricted access

Absztrakt:

Bevezetés: Az emésztőszervi endoszkópiában a minőségi mutatók folyamatos követése mára alapvető követelménnyé vált. A jelenleg használatos szabad szöveges formátumú leletekből a követendő adatok jelentős része nem nyerhető ki, ezért strukturált, internetalapú adatgyűjtő rendszert fejlesztettünk ki a pancreatobiliaris endoszkópos beavatkozások mutatóinak rögzítésére. Célkitűzés: Egy ERCP-vizsgálatokat tartalmazó prospektív adatgyűjtő rendszer, úgynevezett ERCP Regiszter kialakítása és használhatóságának tesztelése. Módszer: 2017 januárjától kezdve a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központjának I. Belgyógyászati Klinikáján az összes elvégzett ERCP-vizsgálat adatait rögzítettük a regiszterben. Az első évben történt 595 vizsgálat adatainak feldolgozásával a rendszer tesztelése lezárult. Eredmények: 447 betegen 595 vizsgálat történt, a kanülációk sikerességi aránya 93,8% volt. Ép papilla esetén a beavatkozások 32,1%-ában az epeúti kanülálást nehéznek minősítettük, ezekben az esetekben 81,0%-ban volt sikeres a kanüláció az első vizsgálat során. ERCP után 13 alkalommal alakult ki hasnyálmirigy-gyulladás (2,2%), 2 alkalommal (0,3%) jelentkezett klinikailag szignifikáns vérzés, míg vizsgálat alatti átmeneti hypoxiát 27 esetben (4,5%) észleltünk. A betegek 75,5%-át sikerült 30 nappal a beavatkozás után telefonon felkeresni késői szövődmények észlelése céljából. Az Amerikai Gastrointestinalis Endoszkópos Társaság (ASGE) által lefektetett minőségi mutatók mindegyikét tudtuk követni a regiszter segítségével. A legtöbb mutatónak a centrumunk már most is megfelel. Következtetések: Az endoszkópos beavatkozások minőségi mutatóinak folyamatos monitorozását a jelenlegi kórházi informatikai rendszerek nem támogatják, de regiszterünk használatával ez lehetővé válik. A betegellátás minőségének követésére és klinikai kutatások végzésére is alkalmas eszköz az ERCP Regiszter. Időközben több endoszkópos centrum csatlakozott már a kezdeményezéshez, és további vizsgálóhelyek számára is elérhető a regiszter weboldalunkon (https://tm-centre.org/hu/regiszterek/ercp-regiszter/). Orv Hetil. 2018; 159(37): 1506–1515.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors:
Pál Miheller
,
Ferenc Nagy
,
Károly Palatka
,
István Altorjay
,
Gábor Horváth
,
Katalin Lőrinczy
,
László Újszászy
,
Zsolt Virányi
,
Attila Szepes
,
Tamás Molnár
,
Klaudia Farkas
,
Zoltán Szepes
,
Tibor Nyári
,
Tibor Wittmann
, and
Zsolt Tulassay

A gyulladásos bélbetegségben érintett betegek növekvő száma és az új terápiás lehetőségek miatt jelentősen megnőtt az igény a standardizált adatok vizsgálatára. Magyarországon évek óta működik olyan betegregiszter, amelyben lehetőség van a gyulladásos bélbetegek adatainak prospektív gyűjtésére. Cél: Jelen dolgozatban a szerzők colitis ulcerosában szenvedő betegek jellemző adatait ismertetik. Módszerek: A regiszter a Microsoft Access adatbázis-kezelő programján működik. Az adatokat központi szerveren tárolják. Eredmények: Hazánkban is nő a gyulladásos bélbetegség gyakorisága – egyelőre az alacsony előfordulási gyakoriságú országok közé tartozunk. Míg az immunszupprimáló kezelésben nem részesülő betegek aktivitásának megbecslésében szerepe lehet a laboratóriumi paramétereknek és a C-reaktív fehérjének, addig az immunszupprimáló kezelés az aktivitás becslését rontja. Következtetések: 1. Hasznos lenne, ha az ország összes jelentős, gyulladásos bélbeteget gondozó munkahelye csatlakozna az adatközösséghez, és a folyamatos regisztrálással országos képet kaphatnánk. 2. A laboratóriumi paraméterek értékelésekor figyelembe kell venni a beteg aktuális kezelését. Orv. Hetil., 2012, 153, 702–712.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors:
Gábor Menyhei
,
Gábor Simó
,
Zoltán Szeberin
,
Gábor Bíró
, and
Tamás Kováts

A klinikai kutatásban a legmagasabb szintű bizonyítékokat a randomizált, kontrollált tanulmányok nyújtják, ugyanakkor jól ismertek korlátai. A gyógyítótevékenység eredményességének értékelésére ezért – az előzőt kiegészítve – jól használható információkat nyújtanak a regiszterek, amelyek az aktuális gyakorlatról tájékoztatnak és dinamikus utánkövetést is lehetővé tesznek. Hazánkban 2002 óta működik az Érsebészeti Regiszter az érbetegségek miatt végzett beavatkozások tudományos célú elemzésére. Jelen közlemény bemutatja az Érsebészeti Regiszter működését, a vele szerzett tapasztalatokat, valamint a működtetés során keletkezett jelentéseket és tudományos eredményeket. Az Érsebészeti Regiszter internetalapú, online bevitelt lehetővé tevő adatbázis szerverhátterét a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet biztosítja. Az adatbázis 3 fő betegségcsoport miatt végzett beavatkozásokat fog át: a carotis, az aorta és perifériás ér aneurysma-, valamint az alsó végtagi verőérműtéteket. 25, érsebészeti beavatkozásokat végző osztály visz be rendszeresen adatokat a regiszterbe, így becslés szerint a beavatkozások több mint kétharmada kerül be az adatbázisba. Az Európai Érsebészeti Társaság Vascunet munkacsoportjához történt csatlakozás óta az így rendelkezésre álló nagy adatbázis elemzése alapján – a közös munka eredményeként – számos tudományos közlemény született a különböző érsebészeti beavatkozások értékelésére. A regiszter validitásának értékelésére 2012-ben vizsgálat zajlott, amely egyértelműen bizonyította az adatbázis érvényességét. A működtetés során számos nehézséget okozott a rendszeres finanszírozás megoldatlansága. A szerzők kiemelik, hogy az Érsebészeti Regiszter működésének eddigi 10 éve bizonyította létjogosultságát, a gyűjtött adatbázis számos értékes tudományos közlemény alapjául szolgált. A benne rejlő további lehetőségek kihasználása érdekében lépéseket kell tenni az adatbevitel teljesebbé tétele érdekében, növelni kell a hazai publikációs tevékenységet, javítani a működtetés során az információk áramlását és ki kell alakítani a rendszeres visszajelzés lehetőségét. Orv. Hetil., 2014, 155(19), 755–760.

Open access

A magyar Cystás Fibrosis Regiszter genetikai revíziója

Genetic revision of the Hungarian Cystic Fibrosis Registry

Orvosi Hetilap
Authors:
Anna Deák
,
Katalin Koczok
,
Beáta Bessenyei
,
Zsuzsanna Szűcs
,
László Madar
,
Gabriella Csorba
,
Orsolya Orosz
,
István Laki
,
Adrien Halász
,
Géza Marsal
, and
István Balogh

Bevezetés: A cystás fibrosis (CF) az egyik leggyakoribb monogénes betegség. A genetikai vizsgálat a kóros mutációk kiderítésével a diagnózis felállításához, illetve megerősítéséhez egyre inkább elengedhetetlenné válik. A magyar CF-betegek genetikai revízióját a kornak megfelelő diagnosztikai stratégia kialakítása tette szükségessé. Ezt a törekvést később kiegészítette a CF-ben alkalmazható mutációspecifikus kezelés elvárása, mely genetikai alapokon nyugszik. Célkitűzés: A munkacsoport célként tűzte ki a magyar Cystás Fibrosis Regiszterben nyilvántartott betegek genetikai adatainak revideálását, illetve átfogó genotípus-elemzését. Módszer: A revízió során összesen 582 (528, regiszterben szereplő és 54, a revízió ideje alatt érkezett) beteg adataival, illetve mintáival dolgoztunk. A meglévő leletek áttekintése után, amennyiben azok nem igazolták a CF diagnózisát, a CFTR-gén háromszintű genetikai analízisét végeztük el. Eredmények: A regiszterben szereplő 528 vizsgált beteg közül 395 (74,8%) esetében sikerült igazolni mindkét kóroki variánst. Vizsgálataink felderítették, illetve javították 94, korábban 1 mutációval rendelkező vagy kimutatott mutációval nem rendelkező beteg genetikai statusát is. Összesen 73 különböző mutációt detektáltunk, melyek között egy korábban még nem közölt, patogén eltérést is leírtunk (c.3130G>A). Az első öt leggyakoribb mutáció a hazai populációban: F508del (68,4%); CFTRdele2,3 (3,7%); G542X (3,2%); 2184insA (2,7%); W1282X (2,3%). Genotípus és életkor alapján 211 beteget találtunk alkalmasnak a lumakaftor–ivakaftor kombinált készítményre és 361-et az ivakaftor–tezakaftor–elexakaftor terápiára, melyek már hazánkban is elérhetők. Következtetés: A revízió eredményeképpen felismerésre kerültek azok a betegek, akik tüneti terápia helyett a mutációspecifikus gyógyszereknek köszönhetően oki terápiában részesülhetnek. Emellett a meglévő eredmények alapján sikerült feltérképezni a CFTR-gén mutációinak hazai megoszlását, ami segít a diagnosztikus stratégia kialakításában. Orv Hetil. 2022; 163(51): 2052–2059.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors:
Anna Iljicsov
,
Magdolna Simó
,
Nárcisz Tegze
,
Miklós Szócska
,
Péter Mátyus
, and
Dániel Bereczki

, Hungary. Acta Neurol Scand. 2014; 130: 277–282. 5 Bencsik K, Sandi D, Biernacki T, et al. The Multiple Sclerosis Registry of Szeged. [A Szegedi Sclerosis Multiplex Regiszter

Open access