Search Results

You are looking at 11 - 20 of 28 items for :

  • "spatial variability" x
  • Materials and Applied Sciences x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All

. Engel , “ Effect of spatial variability on basin scale modeling ,” in Proceedings of Third International Conference/Workshop on Integrating GIS and Environmental Modeling , Santa Fe, New Mexico

Open access

analysis, is a numerical method for grouping a set of data objects into groups (clusters) by taking into account the physical and geographical characteristics of river basins that have a significant impact on the spatial variability of hydrological

Free access
Pollack Periodica
Authors: Réka Csicsaiová, Ivana Marko, Jaroslav Hrudka, Ivona Škultétyová, and Štefan Stanko

intensity ( i ) and the variability, the time position of the absolute peak, and the temporal and spatial variability of these characteristics. Each rain event is unrepeatable and unique [ 6 ], [ 14 ]. The assessment of the sewage networks shall apply to

Restricted access

ecology . 23 . ( 12 ) 2988 – 2999 . 10.1111/mec.12786 Qiu , Y ., Fu , B ., Wang , J ., & Chen , L . , 2001 . Spatial variability of soil moisture content and its relation to environmental indices in a semi-arid gully catchment of the Loess

Open access

A talaj N-szolgáltató képessége és az elérhető termés – többek között – függ a 0,01 M CaCl2-oldható szerves N-frakció mennyiségétől. Jelen tanulmányban vizsgáltuk, hogy a növényi kondíció és a termés hogyan változik a táblán belül egy heterogén növényállományban, és milyen összefüggésben van a 0,01 M CaCl2-oldható szerves N-frakció mennyiségével. Egy 10,4 hektáros mintaterületről növénymagasság térképet készítettünk, majd a különböző magasságú állományrészekben több ismétlésben mintavételi pontokat jelöltünk ki. Mintavételi pontonként termés- és talajmintákat vettünk. A mérési eredmények alapján megállapítottuk, hogy a termés, a levelek SPAD-értéke és a talajban lévő 0,01 M CaCl2-oldható szerves N-frakció mennyisége a növénymagasság növekedésével nőtt, míg a termésben jelentkező heterogenitás csökkent. Megállapítottuk, hogy a növényállomány heterogenitásában szerepet játszhat a 0,01 M CaCl2-oldható szerves N-frakció mennyiségének területi variabilitása is. A termés becsülhető a 0,01 M CaCl2-oldható szerves N-frakció mennyisége és a termés közötti összefüggést kifejező regressziós egyenletek alapján, viszont a becslés pontossága a különböző kondíciójú állományrészekben eltérő.

Restricted access
Agrokémia és Talajtan
Authors: Barbara Simon, E. Michéli, G. E. van Scoyoc, and et al.

The Typic Haplustalfs soils (Karád and Oltárc) and the Typic Ustochrepts (Gödöllő) are developed on loess, and on aeolian sand parent material, under forest vegetation, resp. The Dystric Ustochrepts (Velem) soil formed on metamorphic schist parent material and had forest vegetation, while the Typic Medisaprists (Zalavár) soil developed on peat parent material and had marsh vegetation.   Based on this study the spatial variability of surface pH samples indicate that the TIM sampling procedure should be improved. Ten to thirty samples must be collected at each site to be able to monitor changes of 0.2 pH units. If only one sample is taken at each site yearly, spatial difference in pH or other parameters are likely to obscure differences which may be occurring over time.  The colloidal composition (organic matter and clay minerals), influenced by parent material, vegetation, and precipitation, showed a close relationship with the acidity factors, such as pH, HAC 1 and EAC 1 values. The pH values were the lowest in the Velem and Oltárc soils where the annual precipitation was the highest (750-800 mm), and in the Karád soil, where the annual precipitation was 650-700 mm. The Gödöllő soil had the highest pH values, probably due to the lowest amount of rainfall (550-600 mm) and the disturbance. The Zalavár soil had fairly high pH throughout the profile probably due to a fluctuating water table.   The HAC 1 and EAC 1 values were the highest in the Velem soil when compared to the other mineral soils.  The pH values were the lowest at this site. The HAC 1 and EAC 1 values were lower in the other three forest soils, at the Karád, Oltárc, and Gödöllő sites. The Zalavár soil had fairly high HAC 1 values in the H3, H4 and H5 horizons, probably due to the very high OM content, which provided a lot of H + ions that can dissociate from the exchange sites.   The E4/E6 ratios were closely related to the decomposition or humification rate in the upper and the subsurface horizons with accumulation of low molecular weight soluble fraction in the deeper horizon.   The mineralogical analysis showed similar compositions for the soils developed on loess (Karád and Oltárc), or aeolian sand (Gödöllő), where the major minerals were vermiculite, mica, kaolinite, and chlorite. A different mineral composition (mica, vermiculite, clintonite, and kaolinite) was observed for the Velem site, where the parent material was metamorphic schist. The four mineral soils are forest soils, with a predominant downward water movement, thus with fairly intensive leaching process. However, there was a distinct difference among the soils formed on loess (Karád and Oltárc), or aeolian sand (Gödöllő), and the soil (Velem) developed on metamorphic schist parent material.  The soils at the Karád, Oltárc, and the Gödöllő sites were less acidified, with higher pH, and lower HAC 1 , and EAC 1 values as compared to the Velem soil, even if the precipitation was very high. The calcareous loess parent material probably compensated for the higher precipitation and the resulting leaching process at the Karád and the Oltárc sites. The Gödöllő soil received a very low amount of precipitation, which resulted in a low degree of weathering, with higher pH, and lower HAC 1 , and EAC 1 values. However, the metamorphic schist parent material probably contributed to a lower pH and lower buffering of the developing soil.   Based on the chemical and physical analyses, we concluded that among the soil forming factors, precipitation and parent material had the greatest influence on the acidity characteristics of the examined soils. The parent material influenced the mineralogy of the developing soil, which then influenced the pH, HAC 1 , EAC 1 , and CEC values of the soil. In order to substantiate these tendencies more samples from a wider array of geological regions are needed.   

Restricted access

. Proc. 39. 755–763. Farkas , Cs . & Rajkai , K., 2002.Moisture regime with respect to spatial variability of soil hydraulic properties. Agrokémia és Talajtan. 51. 7

Restricted access
Agrokémia és Talajtan
Authors: Marianna Papp, János Balogh, Krisztina Pintér, Szilvia Fóti, Péter Koncz, Marian Pavelka, Eva Darenova, and Zoltán Nagy

Fóti, S. et al., 2008. Temporal and spatial variability and pattern of soil respiration in loess grassland. Community Ecol. 9 . 57–64. Fóti S. Temporal and spatial variability and

Restricted access

Dolgozatunkban Zala megye feltalajainak szervesanyag-tartalmát kívántuk digitálisan térképezni regresszió krigeléssel a rendelkezésünkre álló Digitális Kreybig Talajinformációs Rendszer (DKTIR) adataira, illetve környezeti segédváltozókra alapozva. A térbeli kiterjesztések során különböző kombinációkban használtuk fel a talajképződési tényezőket, illetve DKTIR talajtérképi egységeit. Munkánk célja volt, hogy a regresszió krigelés modelljébe vont segédváltozó kombinációk minőségi hatását vizsgáljuk a becslő eljárás alapját jelentő többszörös lineáris regresszió modellre, illetve a becsült térkép pontosságára vonatkozóan.A szervesanyag-tartalom térbeli kiterjesztéséhez szükséges segédváltozókat a szakirodalom alapján választottuk ki. Segédadatként használtuk fel Zala megye digitális domborzatmodelljét, a 2009 és 2011 között készült MODIS műholdképekből származtatott vegetációs index állományokat, két klímaparaméter fedvényét, illetve a DKTIR talajtérképi egységeit. A regresszió krigeléssel becsült humusztartalom térképeket a DKTIR talajszelvény adataiból előzetesen leválogatott, a becslési eljárástól független kontroll adatpontokkal értékeltük. A validációhoz származtattuk a ME (Mean Error), a MAE (Mean Absolute Error), az RMSE (Root Mean Square Error), illetve az RIi(%) (Relative Improvement) paraméterek értékeit, ahol utóbbi az egyes térképek pontosságának relatív növekedését fejezi ki egy viszonyítási alapnak választott térképhez képest.A vizsgalati eredmenyek alapjan a terbeli talajinformaciok segedadatkent torten. felhasznalasa jelentősen novelte a regresszio modellek determinacios koefficienseinek erteket, illetve a becsult humuszterkepek pontossagat. A talajtani segedinformaciokat is figyelembe vevő regresszio modellek R2 ertekei — ket eset kivetelevel — joval meghaladtak a 30%-ot, vagyis a szervesanyag-tartalom terbeli valtozekonysaganak tobb mint egyharmadat voltak kepesek determinalni. A validacios mutatok alapjan azon terkepek bizonyultak pontosabbnak, melyekben a DKTIR talajok textura es vizgazdalkodasi tulajdonsagait (DKTIR-F) hasznaltuk fel talajtani segedvaltozokent. A legalacsonyabb MAE ertekkel (0,747) a domborzati es eghajlati talajkepző tenyezőket, illetve a DKTIR-F talajterkepi egyseget segedvaltozokent alkalmazo humuszterkep rendelkezett, ezen terkep eseten az RIi(%) parameter erteke 21%-nak adodott. A mutatok alapjan ezen terkep adta a legpontosabb becslest a mintaterulet szervesanyag-tartalmara, hisz a felhasznalt segedvaltozokon keresztul figyelembe veszi a mintaterulet szervesanyag-tartalmat alapvetően befolyasolo eroziot es akkumulaciot, illetve a talajok fizikai feleseget, mely utobbi hatassal van a vizhaztartasra, a beszivargasra, a kilugozasra es ezeken keresztul a humuszkepződes folyamatara. A biologiai talajkepző tenyezőt reprezentalo MODIS vegetacios index allomanyok eseteben megfigyelhető volt, hogy segedadatkent tortenő alkalmazasuk eseten kevesbe pontos becsleseket kaptunk osszevetve az ezen segedadatokat mellőző becslesekkel.Munkánkat a K105167 számú OTKA, illetve a TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0013. pályázatok támogatják.

Restricted access
Agrokémia és Talajtan
Authors: László Horváth, Mária Asztalos, Ernő Führer, Róbert Mészáros, Kálmán Rajkai, and Tamás Weidinger

Sutton, M. A. et al., 1998. Dispersion, deposition and impacts of atmospheric ammonia: quantifying local budgets and spatial variability. Environ. Pollut. 102 . 349--361. Dispersion, deposition and impacts of atmospheric ammonia

Restricted access