Search Results
Publikálok, tehát létezem?!
Fiatal oktató-kutatók fenntartható válaszai a publikációs elvárásokra
I Publish, So I Exist?!
Sustainable Responses to Publication Expectations from Early Career Academics
A fiatal oktató-kutatókat a szabadság reménye, az értelemteli munka és a folyamatos tanulás lehetősége vonzza az egyetemi pályára. Az eltérő nemzeti és szakmai kontextusban felvázolt tapasztalatok nyomán a publikációs teljesítményelvárás központi elemként körvonalazódik, melyre az ellenállás nem lehetséges válasz, ugyanakkor az alkalmazkodás sem jelent egyszerű megoldást azon motivációk tükrében, amelyek miatt ezt a pályát választották.
A cikkben arra keresünk választ, hogy megvalósítható-e, s ha igen, akkor milyen formában egy fenntartható kutatási és publikációs gyakorlat a fiatal oktató-kutatók részéről, és ezek közül melyek azok, amelyeket a szervezet is sikeresként ismer el. Kutatásunk során sikerült megfogalmazni olyan kutatási és publikációs stratégiákat, amelyek túlmutatnak az ellenállás vagy alkalmazkodás leegyszerűsített kettőségén, ugyanakkor az egyén szintjén maradva ezek nem fenntarthatóak, szervezeti kultúra változást igényelnek.
A nyolcvanas évek ifjúsági mozgalmai
The political activity of young people in the eighties
Absztrakt:
A politikai szocializációs kutatások egyértelmű eredménye volt, hogy a nyolcvanas évek elejére a rendszer látens törekvése, a politikai aktivitástól eltávolítás átfogó sikerrel járt. Az iskolai-mozgalmi szférában szervezett, külsőségeiben politikai jellegű vékony látszataktivitás mögött egy, az egész akkori társadalmat jellemző individualizációs folyamat húzódott meg.
Néhány létszférában viszont a hivatalos, intézményi működéstől független, spontán szerveződések is megjelentek. Ezek a maguk területein nem voltak előzmény nélküliek. A csöves-aluljárós csoportok, a vallási bázisközösségek, a békemozgalmak, egyes oktatási intézményekben önálló hallgatói képviseletre törekvő kis csoportok, végül a független ifjúsági szervezet létrehozását célzó szerveződések kis szigetek voltak az ifjúsági tömegben, de működésükből már akkor is levonhatók voltak közös tanulságok.
Az oktatói kiválóság elismerése a kutatóegyetemeken: nemzetközi példák és tanulságok a szervezeti tanulás tükrében
Recognising Teaching Excellence in Research Universities: International Examples and Lessons for Organizational Learning
Az oktatói kiválóság díjjal történő elismerése elterjedt stratégia a nemzetközi felsőoktatáspedagógiai gyakorlatban. Ez az elismerés növelheti az oktatók magabiztosságát és ösztönözheti őket kompetenciáik fejlesztésére. Bizonyos intézményi kultúrákban azonban a tudományos előmenetel szempontjából az oktatói kiválóságra és ennek formális elismerésére inkább akadályként tekintenek, mivel az oktatói tevékenységet a kutatói produktivitás csökkenésével társítják. Felvetődik tehát a kérdés, hogy szükség van-e az oktatói kiválósági díjakra és, hogy azok milyen előnyökkel és hátrányokkal járnak az egyén és a szervezet működését tekintve. Tanulmányunkban kényelmi mintavétellel gyűjtött interjúadatainkat felhasználva reflektálunk erre a dilemmára a kutatóegyetemek kontextusában.
Az OECD a magyar gazdaságpolitika alakításában: tanácsadó, támogató vagy korlátozó szerep?
OECD’s Role in Hungarian Economic Policy Making: Advisory, Supporting or Constraining?
Összefoglaló. Az OECD rendszeresen értékeli a tagországok gazdasági helyzetét és gazdaságpolitikáját, munkacsoportjaiban döntéselőkészítő és -elemző munkát végez. Fő kérdésünk: A munkakapcsolatok és a politikai szintű konzultációk milyen mértékben és módon hatottak a magyar kormányzati működésre, gazdaságpolitikai gyakorlatra? Az OECD a mandátuma és tagságának összetétele folytán nem integrációs szervezet, eltérően az EU-tól, hitelforrásokkal sem rendelkezik, mint a Világbank és az IMF, tanácsadóként azonban jelentős, különösen az EU-tagságunk előtti időszakban. Az együttműködés jellemzői sokat változtak, részben az OECD szerepfelfogásának módosulásai, főként a változó magyar viszonyok és módosuló kormányzati törekvések nyomán. Az OECD újabban mindinkább globális érdekegyeztető, normaalkotó és szabályozó jelleget ölt; ilyen feladatköreiben gyakran ütközik a 2010 utáni magyar szuverenitáselvű politikai felfogással és nem szokványos gazdaságpolitikai gyakorlattal.
Summary. The OECD periodically surveys the economy and economic policy of its members, provides decision support and analysis. The main issue addressed here: in what ways and to what extent has the practice of professional collaboration and high-level policy dialogues influenced the Hungarian government and its economic policymaking practice. The OECD, given its mandate and its membership, is not, unlike the EU, an integration organization, and it does not allocate funds, unlike the World Bank and IMF, yet as policy advisor it has been influential, particularly in the years before EU accession. The profile of the collaboration between successive Hungarian governments and the OECD has changed a lot, due to shifts in the mandate of the OECD, but mostly because of changes in Hungary’s situation and government policy lines. The OECD has increasingly assumed global interest harmonization, norm-setting and regulatory roles; as a result, tensions have become common due to the Hungarian government’s pro-sovereignty stand and non-conventional economic policy measures since 2010.
Kitart-e a belső motiváció? – a (még) pályán lévő pedagógusok pályamotivációi
Will the Intrinsic Motivation Last? – The Motivation of Teachers (Still) in Profession
A tanulmány a pályán lévő pedagógusok pályamotivációjának néhány aspektusát, valamint az azok mentén jelentkező tendenciákat vizsgálja. Az elemzés során két országos reprezentatív mintán készült nagymintás kvantitatív kutatás adatai kerülnek felhasználásra, egyrészt „A pedagógusok folyamatos szakmai fejlődési modelljeinek vizsgálata a köznevelési rendszer, a szervezet és az egyén szintjén” (Models of Teacher Learning – MoTeL) című projekt keretében a 2020/2021-es tanévben történt adatfelvétel, másrészt egy hat évvel korábbi, a pedagógusok pályán maradását segítő tényezők, többek között a pályamotivációk feltárására irányuló kutatás adatai. Az eredmények a jelenleg pályán lévő és a hat évvel korábban aktív, gyakorló pedagógusok motivációs struktúrájának nagyfokú hasonlóságát, az intrinzik motivációk stabil dominanciáját mutatják. Ez arra utal(hat), hogy az utóbbi években a pedagógus pályát elhagyók pályaválasztásának hátterében is a – szakirodalom alapján inkább a pályán maradást segítő – belső motivációk voltak a meghatározóak, azaz a belső motiváció minta már nem volna elég a pályán maradáshoz.
A felsőoktatás és a tudomány értékelése körüli harcok Franciaországban
The Struggles in France over the Evaluation of Higher Education and Science
A II. világháború után a francia állami kutatóhálózat égisze alatt a tudományos tevékenységek értékelésére olyan rendszert hoztak létre, amelynek működtetésében az oktatók és kutatók közösségei játszottak meghatározó szerepet. Az USA-béli egyetemek mintájából kiindulva az 1980-as években egy elkülönült értékelési szervezetet hoztak létre. A felsőoktatás területén működő szervezet által végzett, a SWOT-elemzések módszertanát középpontba állító értékelések az intézmények működésmódjának fejlesztését voltak hivatva elősegíteni. Két évtizeddel később viszont egy olyan, az akadémiai szféra valamennyi szférájában működtetett értékelési ügynökséget állítottak fel, amely nemcsak SWOT-elemzéseket készített, hanem különféle indikátorok alkalmazásával a kutatóhelyek rangsorolására is vállalkozott. Más, korabeli franciaországi tudománypolitikai intézkedésekhez hasonlóan az új ügynökség működése is komoly tiltakozásokat váltott ki az akadémiai szférában. Ezek hatására a 2012-es kormányváltást követően az egyetem- és tudományértékelési ügynökség működéséből kiiktatták az intézmény-rangsorolást, amely a kutatási támogatások elosztása terén elősegítheti az intézmények közötti egyenlőtlenségek növekedését.
Egységesítés és egyénítés a tanulási rendszerekben
Standardisation and Personalisation in Learning Systems
. (2009) Elektronikus tanulási környezetek. Budapest, Gondolat Kiadó. 14 Kozma T. (1985) Tudásgyár? Az iskola mint társadalmi szervezet. Budapest, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. 15 Lannert
Az iskola bizalmi klímájának verbális markerei
The Verbal Markers of School Trust Climate
Researcher , Vol. 33. pp. 3–13. 11 Halász G. (1980) Az iskolai szervezet elemzése. Kutatási beszámoló az iskolai szervezeti klíma vizsgálatáról. Budapest, MTA. 12 Kiss
jog elmélete és gyakorlata ( Universitas-Győr 2020a ) 57 – 107 . Kálmán , J. , ’ A pénzügyi közvetítőrendszer makroprudenciális szabályozásának és felügyeletének közigazgatási jogi aspektusai – normativitás, szervezet, eszközrendszer
Lövey Imre - Manohar S. Nadkarni: Az örömteli szervezet - szervezeti egészség, betegség, öröm - és a vezetés (HVG Kiadói Rt., Budapest, 2003, 231 oldal)
