Search Results
A munkahelyi konfliktustípusok és a munkahelyváltási szándék kapcsolata
The relationship between workplace conflict types and the intention to quit
kezelve ( Rispens, 2014 ; Robbins és Judge, 2021 ; Wall és Callister, 1995 ), így a szervezeteknek fontos tudniuk arról, hogy milyen típusú konfliktusokat élnek meg a szervezet tagjai, kihez fordulnak konfliktusaik rendezéséhez, mihez folyamodnak, ha nem
Tehetség a munkahelyen 1. A tehetség elméleti megközelítése munkahelyi kontextusban
Talent at Work 1. A Theoretical Approach to Talent in a Workplace Context
-szegmensnek a szervezet mindennapjait tekintve (Chuai, Preece és Iles, 2008; Creelman, 2004). A TM kapcsán megfogalmazódó definíció éppen ezért számos esetben megragad a tehetség definiálásának szintjén (e.g., Ashton és Morton, 2005; Sloan, Hazucha és Van Katwyk
Tehetség a munkahelyen 2. A tehetségmenedzsment gyakorlati szempontjai
Talent at Work 2. Practical Aspects of Talent Management
láthatunk szervezeten belüli hosszabb időtartamra szóló megbízásokat, ami megoldást jelent arra, hogy a magas teljesítményű munkaerőt cégen belül találják meg egy-egy projektre. E szervezet – és egyben régió – globális tehetségmenedzsment
Az iskolai stressz, az adaptív és maladaptív megküzdés, valamint az iskolai kötődés összefüggései serdülő mintán
The relationships between school stress, adaptive and maladaptive coping and school attachment in an adolescent sample
Háttér és célkitűzések
Kutatásunkban 10 és 14 év közötti serdülők körében vizsgáltuk 473 fős mintán a megküzdő stratégiák ismeretét, az adaptív stratégiák védő szerepét az átélt stresszel szemben, valamint az átélt stressz és depresszió összefüggéseit az iskolával kapcsolatos attitűdjeikkel. Témánk indokoltságát a serdülőkorban átélt nagyobb mértékű stressz, valamint az adaptív megküzdési stratégiáknak a stressz negatív hatásaival szembeni potenciális védő szerepe adja.
Módszer
Kvantitatív és kvalitatív módszereket is használtunk két különböző időpontban. A kamaszoknál felmértük az általuk átélt stresszt, illetve a depressziót, továbbá a szubjektív egészségi panaszaikat és az iskolai kötődésüket. A megküzdő stratégiák ismeretét nyílt végű kérdéssel, majd a válaszok tartalomelemzésével kutattuk. Az összefüggéseket korrelációs és lineáris regressziós elemzéssel vizsgáltuk.
Eredmények
Az iskolai stressz összefüggést mutatott a depresszióval és az észlelt tanári támogatással. Az iskolai kötődést a vizsgált változók közül egyedül a tanári támogatás magyarázta. Az iskolai stressz szignifikáns negatív kapcsolatban volt az iskolai kötődéssel keresztmetszeti és hosszmetszeti elrendezésben is. Mintánkban a leginkább ismert stresszkezelési technikák a fizikai aktivitás, a verbalitás/sírás/kiabálás, a fizikai pihenés/feltöltődés és a digitális világ technikáinak használata voltak, néhány vizsgálati személy az instrukció ellenére maladaptív stratégiákat is említett. A maladaptív stratégiák igénybevétele főként a fizikai aktivitással, a verbalitás/sírás/kiabálás használatával, illetve a digitális világ technikáinak igénybevételével mutatott együtt járást. Az adaptív stresszlevezető technikák mennyisége gyenge pozitív korrelációt mutatott a stresszel.
Következtetések
A tanároktól kapott támogatásnak kiemelten fontos szerepe lehet a serdülők által átélt stressz mértékének csökkentésében, illetve ezen keresztül a depressziójuk megelőzésében.
A tanulmány az iskolai szervezeti kultúra vizsgálatát lehetővé tevő vizsgálati eszköz kidolgozásáról számol be. A munka ahhoz az átfogó iskolakutatáshoz kapcsolódik, amely az iskola mint speciális szervezet hatékonyságát vizsgálja, a szervezeti kultúra és ezen belül a szervezet változáshoz való viszonyának elemzése alapján. A tanulmányban először az iskolai szervezeti kultúra vizsgálatára kidolgozott kérdőívvel végzett elővizsgálat tapasztalatait mutatjuk be, majd az így kapott eredményeket a Quinn-féle „versengő értékek” modell kérdőíves vizsgálatának eredményeivel vetjük össze. Végül pedig arra teszünk kísérletet, hogy az iskolai szervezeti kultúra kérdőív által feltárt kultúra „értéktérképét” párhuzamba állítsuk az iskola kétpólusú alapmodelljével.
Vezetők online munkavégzéssel kapcsolatos tapasztalatainak interjús vizsgálata
Interview research of managers' experiences about online work
társadalmi-szakmai kapcsolatai. A munkahelyi emberi kapcsolatok minősége a Covid–19-járvány idején is összefüggésben állt a dolgozói elégedettséggel és munkateljesítménnyel ( Toscano és Zappala, 2020 ). A legtöbb szervezet igyekezett is a kommunikációt a
A tanulmány a szervezeti növekedés humán aspektusait vizsgálja. A létszám növekedése a vállalat szinte minden területén jelentős változást okoz az egyén számára, hiszen változik a szervezeti struktúra, ami hatással van a kommunikációra, a személyes kapcsolatokra, a munkával való elégedettségre, a munkamegosztásra is. Az egyén számára a változás egyaránt jár pozitív és negatív következményekkel. Egy elővizsgálat keretében került felmérésre, hogy a szervezet mérete alapján mely területeken jelenik meg eltérés a kisebb, illetve nagyobb cégek dolgozóinak megítélésében, illetve milyen előnyökkel és hátrányokkal jellemezhetők a kisebb, illetve nagyobb vállalatok. Az elővizsgálatban nyert eredményekre épül a tanulmány második vizsgálata, mely a növekedés egyénre gyakorolt hatását igyekszik tetten érni. A fő vizsgálat alapfeltevése az, hogy a létszámnövekedést a szervezet tagjai összességében inkább negatívan élik meg. Az eredmények megerősítik a kiinduló hipotézist, annak ellenére, hogy a növekedés során a nagyvállalatok előnyeit is megemlítik a megkérdezettek. A vizsgálatok alapján feltételezhető, hogy a személyes kapcsolatok megromlása és a változással szembeni ellenállás együttesen tehető felelőssé a növekedés ilyen negatív megítéléséért.
A pszichológiai teszthasználat irányelvei
A magyar pszichológiai társaság tesztbizottsága elfogadta 2015. december 15-én
Az Magyar Pszichológiai Társaság Tesztbizottsága (TB) a hazai teszthasználat rendezése érdekében szakmai Irányelveket bocsát ki. Ennek kidolgozásakor a TB figyelembe vette mértékadó nemzetközi szakmai társaságok (APA, EFPA, BPS) rendelkezésre álló irányelveit, az érintett hazai szakmai társaságok (Magyar Pszichológiai Társaság, Magyar Pszichiátriai Társaság), szakmai érdekképviseleti szervezet (Magyar Pszichológusok Érdekvédelmi Egyesülete), minisztériumi szakmai tanácsok (Egészségügyi Szakmai Kollégium Pszichiátria és Pszichoterápiás Tanácsa, illetve Klinikai Szakpszichológia és Pszichoterapeuta Klinikai Szakpszichológus Tanácsa), tekintélyes egyetemi oktatók és a hazai tesztforgalmazók véleményét. A jelen irányelvek összhangban vannak a Magyar Pszichológiai Társaság és a Magyar Pszichológusok Érdekvédelmi Egyesülete által 2004. május 5-én jóváhagyott Pszichológusok szakmai etikai kódexével, különösen annak 3.12; 3.13; és 3.14. pontjaival, amelyek a kliensek, a pszichológusok és a pszichológus szakmai eszközeinek védelmét írják elő.
Az Irányelvek a pszichológiai vizsgáló- és mérőeljárások (továbbiakban: tesztek) használatát szabályozza: milyen típusú tesztek, milyen feltételek mellett, milyen célra, milyen végzettséggel, illetve képzettséggel és előzetes gyakorlattal használhatók
A szervezet biológiai folyamataiba való gyógyászati beavatkozás célja az életminőség javítása, az egészség helyreállítása. Ebből adódóan kiemelt fontosságú a megfelelő indikációra épített beavatkozás megválasztása, a terápiás effektus többoldalú elemzése és az egészséges életvitelt lehetővé tevő rehabilitáció megtervezése. A bemutatott összefoglaló kritikus áttekintést ad a menopauza időszakában az ösztrogén hormon hiányának következtében jelentkező tünetek kezelésekor alkalmazott hormonterápia szubjektív jólétre és kognitív tevékenységre gyakorolt hatásairól. Részletesen szólunk a hormonterápiát kísérő kognitív változások ellentmondásos természetéről, a nemi hormonok neuroprotektív hatásairól, a hormonális ciklus és a kognitív változások összefüggéseiről, a verbális memória és a téri képességek változásairól, a kontextus tanulás és a nemi hormonok viszonyáról, valamint kiemeljük azokat a alapvető tényezőket, melyeknek ismerete nélkülözhetetlen a hatékony interdiszciplináris team munkával irányított fejlesztő és rehabilitációs programok kialakításában.
Szervezeti konfliktuselméletek paradigmaváltásai A szervezeti konfliktusok hosszú ideje foglalkoztatják a kutatókat és a gyakorlati szakembereket, mivel befolyásolják a szervezet teljesítményét ( Williams, 2011 ) és az egyén jóllétét ( De Dreu, van