Search Results

You are looking at 11 - 20 of 38 items for :

  • "talajtermékenység" x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All

A nyírlugosi meszezési és műtrágyázási tartamkísérletben végzett vizsgálataink alapján az alábbi főbb tanulságok fogalmazhatók meg:–A tartós N-műtrágyázás nyomán a trágyázatlan kontrollon mért 4,3 pH(KCl) 3,5-re süllyedt, míg az 1 t/ha/év CaCO 3 -adagolás eredményeképpen 6,4-re emelkedett a szántott rétegben. Ugyanitt a kicserélhető Ca 2+ 0,13-ról 2,18 me/100 g értékre nőtt. Ezzel szemben az Al 3+ 0,68-ról 0,40-re, míg a Fe 2+ 0,43-ról 0,15 me/100 g értékre süllyedt. A meszezés eredményeképpen a talaj kationcserélő kapacitása (T-érték) 3,3-ról 3,6–3,8-ra, a kicserélhető bázisok összege (S-érték) 0,4-ről 2,5 me/100 g-ra, a bázistelítettség pedig 12%-ról 69%-ra változott.–Az NH 4 -acetát+EDTA-oldható elemtartalmak szintén jellemezték a műtrá-gyázás és a meszezés, ill. talajsavanyodás hatását. Az erősen savanyú talajon mért Ca 87-ről a meszezés nyomán 767 mg/kg mennyiségre, a Mg 18-ról a Mg-trágyázással 97-re, a Mn 8-ról 36-ra, a Sr 0,4-ről 2,7-re, a Co 0,15-ről 0,53-ra, valamint a Ni 0,10-ról 0,19 mg/kg-ra emelkedett.–A trágyahatások időfüggők. A kísérlet első 10 évében (1963–1972) érdemi trágyahatásokat, ill. terméstöbbleteket csak a N-trágyázás okozott. A második évtizedben (1973–1982) a N-hatások fokozatosan lecsökkentek a trágyázatlan kontroll szintjére. Trágyahatásokat kalászosoknál az együttes NP, kapásnövényeknél az NP-kezelések mutattak. A harmadik évtizedben (1983–1992) a napraforgó és a dohány már meghálálta az NPKCaMg elemek pótlását. A negyedik évtizedben (1993–2002) a tritikále monokultúra termésmaximumai is az NPKCaMg-kezeléshez kötődtek. Az utóbbi években (2003–2006 között) az egyoldalúan 100–150 kg/ha/év N-adaggal kezelt talajokon a tritikále gyakorlatilag kipusztult, a talaj extrém módon elsavanyodott és tápelemekben elszegényedett. A talajtermékenység megőrizhető, ha biztosítjuk a feltalajban a 120–150 mg/kg AL-P 2 O 5 - és AL-K 2 O-tartalmat, ill. 1 t/ha/év körüli dolomitport alkalmazva fenntartjuk az 5,5–6,0 pH(KCl) értéket és a megfelelő N-trágyázásról is gondoskodunk.–A tritikále szalma- és szemtermésében nőtt a N, K, P, Mn, Zn és Co elemek mennyisége a kicsi termést adó és erősen savanyú N 3 -kezelésben, míg a Ca, Sr és Mo koncentrációi lecsökkentek. A m_e

Restricted access

Keszthelyen, Ramann-féle barna erdőtalajon 1963-ban, 4 ismétléssel, 15 kezeléssel, 98 m²-es parcellákon, két vetésforgóval beállított szerves- és műtrágyázási tartamkísérlet 41. és 43. éve között vizsgáltuk a kezelések hatására beállt talajtermékenységbeli változásokat. Az istállótrágyázás és azonos N-hatóanyag-tartalmú műtrágya-, valamint a szárleszántásos-kezeléseknek a terméseredményekre, a talaj szerves szén- (TOC) és a forróvíz-oldható szénmennyiségére (HWC) gyakorolt hatását elemeztük a kiválasztott kezelések szántott rétegéből vett talajminták alapján. A termőhely talaja homokos vályog. A szántott réteg humusztartalma: 1,5%, a pH értéke: 7,3, agyagtartalma: 22%, felvehető foszforral gyengén, káliummal közepesen ellátott. A hosszú évtizedekig tartó szabadföldi kísérletek alkalmasak a talajtermékenység változásának nyomon követésére. A termékenységet legjobban a termés mutatja meg. A talajtermékenységre a humusz mennyisége is utal, azonban, az önmagában nem vezet nagy terméshez. A talaj szerves anyagában bekövetkező változások lassúak, a trend csak hosszú idő után mutatható ki. A HWC meghatározása megoldást kínál. A változás irányultsága jóval azelőtt jelezhető, mielőtt az a TOC-t érintené. Főbb eredményeink és következtetéseink:–A HWC a TOC könnyen bomló frakciója (3,3%-a), amit a közöttük kimutatott szignifikáns, szoros korreláció is igazol (r = 0,816, p < 0,05). –A jelentős mennyiségű szerves input eredményeként az istállótrágyázás 29%-kal, a szerves-kezelések összességében 19%-kal magasabb HWC-t jelentettek az NPK-hatóanyagú műtrágyakezelésekhez képest. –A talajok a HWC mérésével szervesanyag-ellátottsági szintekre oszthatók. A 200 mg/kg alsó határ a talaj termékenységének kimerülésére, a 400 mg/kg felső határ nagy mennyiségű könnyen bomló szerves anyag jelenlétére mutat rá. A magas HWC-érték a humusz gyarapodására, az alacsony a csökkenésére utal. A kontrollkezelés 200 mg/kg körüli HWC-tartalommal jellemezhető, míg a 400 mg/kg értéket egyedül a 3#/2-kezelés éri el.–Műtrágyázással a talaj humusztartalma szinten tartható, szerves anyag leszántásával viszont növelhető. A műtrágyázás 4, az istállótrágyázás 15, a szármaradvány-leszántás 25%-kal magasabb TOC kialakulását eredményezte a talaj természetes termékenységét képviselő kontrollkezeléshez képest.–A szerves anyag egy részét az ásványi szemcsék fizikailag védik a mikrobiális lebontástól. Az átlagban 1%-os értéket adó TOC-nál magasabb értékhez a nagy szerves inputtal járó 70 és 105 t/ha/5 év adagú istállótrágyázás és a szárleszántásos kezelések vezettek. A 22%-os agyagtartalomhoz 2% TOC-mennyiség képviselne jó ellátottsági értéket, így a TOC duplájára növelhető._8

Restricted access

Biró B. & Pacsuta J., 2002. Újgenerációs szemlélet és lehetőségek a talajbiológiai aktivitás és a talajtermékenység irányított fokozására. Gyakorlati Agrofórum 13 . (11) 72--74. Újgenerációs szemlélet és lehetőségek a

Restricted access
Cereal Research Communications
Authors:
Péter Mikó
,
Csaba Gyuricza
,
László Fenyvesi
,
Petra Földesi
, and
Balázs Szita

Antal J. (1993): A zöldtrȁgyázás szerepe a talajtermékenység fenntartásában. Agrofórum 4.2:4 10. Antal J. A zöldtrȁgyázás szerepe a

Restricted access

. Növénytermelés, Tom. 52. No. 3–4. Sipos, S. 1968. Talajművelési és trágyázási rendszer hatása a terméseredményekre. Talajtermékenység III, 1:9–39. Sipos S

Restricted access

Talajművelési módok és a talaj agronómiai szerkezetének összefüggései

Effect of tillage methods on the agronomical structure of the soil

Agrokémia és Talajtan
Author:
Bencsik Katalin

.: Jones , R. J. A . & Montanarella , L .) 198 – 206 . Jrc . Ispra . Stefanovits P . , 1992 . Talajtan . In: Agronómiai szerkezet . 121 – 123 . Mezőgazda Kiadó . Budapest . Tóth Z . , 2001 . A Talajtermékenység Vizsgálata Vetésforgóban

Restricted access

145 Elek, É., Kádár, I. Talajtermékenység kontrollja növény-és talajvizsgálatokkal. Magyar Mezőgazdaság, 1975. XXX.51. 9. Kádár I

Restricted access

145 Elek, É., Kádár, I. Talajtermékenység kontrollja növény-és talajvizsgálatokkal. Magyar Mezőgazdaság, 1975. XXX.51. 9. Kádár I

Restricted access

Összefoglalás

Talaj- és növényvizsgálatokkal, továbbá egzakt szabadföldi kisparcellás kísérletek terméseredményeivel és biomassza mérésével járultunk hozzá az eddigiek során a hazai és nemzetközi irodalmakban leírtakhoz, hangsúlyozva azt, hogy az eredményeink elsősorban a nyugat-dunántúli barna erdőtalajokon járulhatnak hozzá a növénytermesztési technológiák fejlesztéséhez, a talajtermékenység fenntartásához és fokozásához.

– A számításokból tápanyagmérlegeket, fajlagos értékeket és más paramétereket készítettünk, amelyből számos következtetés vonható le.

– A kombinációk, kezelések átlagában az NPK fajlagos arányok a szemtermésben 2,3–0,5–0,4 mg/kg-ra becsülhetők, a szalmatermések NPK aránya 0,4–0,1–1,3 mg/kg volt. A kísérletek tápanyagmérlege azt mutatja, hogy a legnagyobb terméseket a N mérlegegyensúly közelében határozhatjuk meg, a talaj természetes ásványi N szolgáltató képessége 30–40 kg/ha értékre becsülhető. A pozitív P mérleg miatt a P jelentősen feldúsult a talajban (300–700 mg/kg AL-P2O5), a gyakorlatban ilyen értékeknél a P műtrágyázás szüneteltethető. A N műtrágyázás agronómiai hatékonysága 40–70% volt.

– Fel kell hívni a figyelmet a talajok C tartalmának, illetve humusztartalmának megőrzésére és fokozására, amely a fenntartható mezőgazdasági fejlődés záloga. Ugyanakkor az ezzel kapcsolatos túlzott elvárásoktól tartózkodni kell (CO2 termelés, sink hatás, a CO2 lekötése a körforgalomból) (Körschens 2008).

– A talaj multifunkcionális tulajdonságokat tartalmazó érték, amely talajfizikai és agrokémiai, továbbá szerves anyag és víztároló szerepet működtető rendszer nagy értéket hordoz (Várallyay 2007).

– Dolgozatunkban és publikációinkban az egyes kísérleti eredményeken keresztül újabb információkat adunk az optimálisnak tűnő N, P, K műtrágyázás gyakorlatához, a kemizáláshoz, a vízmegőrző és talajvédő talajművelés rendszeréhez, a különböző szerves trágyák fontosságát hangsúlyozva a műtrágyázás mellett. Az eredmények felhasználhatók a vetésváltási rendszerek tervezéséhez, a CO2 körforgalommal és bioenergetikával kapcsolatos kutatásokban is.

Restricted access

Tóth Z. 2001. A talajtermékenység vizsgálata vetésforgóban és monokultúrában, Doktori (Ph.D) értekezés, Keszthely In: A talaj agronómiai szerkezetének jelentősége, A talaj agronómiai szerkezetét befolyásoló tényezők, pp. 48

Restricted access