Search Results

You are looking at 11 - 20 of 79 items for :

  • "vallásosság" x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All

Kopp M., Székely A. és Skrabsky Á. (2006). A vallásosság és életminőség az alakuló társadalomban. In Kopp M. és Kovács M. E. (szerk.), A magyar népesség életminősége az ezredfordulón (156–166). Budapest: Semmelweis Kiadó

Restricted access

90 Varga K., Buda B., Hankiss E. (1999): Gondolatok a vallásosság magyarországi helyzeté-ról, avagy kommunikatív cselekvés stratégikus közegben. Jel-kép 4 : 3

Restricted access

valláspszichológiától a vallásosság pszichológiájáig. Magyar Pszichológiai Szemle , 58 (1), 19–49. Benson, P. L., Roehlkepartain, E. C., & Rude, S. P. (2003). Spiritual development in childhood and adolescence: Toward a field of inquiry

Restricted access

. Journal of Christianity and Psychology , 19 , 222 – 224 . 26. Horváth-Szabó K. ( 2003 ): Hazai vizsgálatok a Kritika utáni Vallásosság Skálával . Magyar

Restricted access

Kovács E., Pikó B.: Vallásosság a magyar középiskolások körében. Társadalomkut., 2009, 27 , 27–48. Pikó B. Vallásosság a magyar középiskolások körében

Open access

A „Hungarostudy 2002” (12 668 személy kikérdezésén alapuló, életkor, nem és terület szerint országosan reprezentatív) vizsgálatunk eredményei szerint a 18 évesnél idősebb magyar népesség 25%-a mondta magát nem hívőnek, 18% nem gyakorolja vallását, 27% a maga módján, 17% egyházában ritkán és 13% egyházában rendszeresen vallásgyakorló. 1995 óta 6%-al csökkent a nem hívők aránya, elsősorban a maguk módján vallásgyakorlók aránya nőtt jelentősen. 35% számára a vallás egyáltalán nem fontos, 39% számára kissé és 26% számára nagyon fontos. A vallásgyakorlás és a vallás fontosságának megítélése leginkább az életkorral, nemmel, az anyagi helyzettel és az iskolázottsággal áll kapcsolatban, ezért a vallás és az egészség összefüggéseinek elemzésénél minden esetben korrigáltuk az adatokat e tényezők szerint. A vallásgyakorlás minden vizsgált változó esetében jobb testi és lelki egészséggel jár együtt (ahol kimutatható volt szignifikáns kapcsolat). Azok, akik inkább gyakorolják vallásukat, az országos átlaghoz képest 43%-kal kevesebb cigarettát szívnak el naponta, 42%-kal kevesebb napig voltak betegek az elmúlt évben, munkaképességük jelentősen jobb. Szignifikánsan magasabb értékekről számoltak be a WHO jóllét kérdőíve szerint, kevésbé depressziósak, kevésbé ellenségesek, ugyanakkor kooperatívabbak, kevésbé jellemzik őket káros érzelmi megbirkózási módok, jellemzőbb rájuk a problémamegoldó konfliktusmegoldás, s szignifikánsan több társas támogatásról számoltak be szüleik és munkatársaik részéről. A vallásgyakorlás mellett vizsgáltuk a vallás szubjektív fontosságát is. A vallás fontossága szignifikánsan kevesebb dohányzással, kevesebb tömény alkohol fogyasztásával, magasabb kooperativitással és toleranciával, valamint adaptívabb megbirkózási stratégiákkal jár együtt. Ugyanakkor azok között, akik számára a vallás igen fontos, gyakoribb a depresszió is, s magasabb a munkaképesség csökkenés - ez az összefüggés részben azt tükrözi, hogy a krónikus betegek számára a vallás fontosabbá válik. A vallás fontossága inkább a spirituális dimenzió erősségével, míg a vallásgyakorlás a közösséghez tartozással áll kapcsolatban.

Restricted access

A cikk célja, hogy megvizsgálja, mennyiben lehet érdekes az Ötfaktoros modell (Five Factor Model [a ké­sőbbiekben FFM] - más néven a „nagy ötök”) a valláspszichológia szempontjából. Először áttekint­jük az eysencki taxonómiát használó empirikus kutatásokat. Másodszor, az FFM rövid bemutatása után hipotéziseket fogunk felállítani arra, hogy milyen kapcsolatok létezhetnek az öt faktor és a vallásosság között, részben az eysencki keretekben végrehajtott kutatásokra, részben pedig a vallás pszichológiájának általános eredményeire alapozva. Harmadrészt szeretnénk kihangsúlyozni a vallás és személyiség kapcsolatának vizsgálatában a nemek meghatározó szerepét. Negyedrészt áttekintünk majd olyan vizsgálatokat, amelyek a vallásos személyiséget az FFM szempontjából vizsgálták meg. Végül pedig a vallás tanulmányozásában a személyiségtaxonómiák (nevezéktanok) fontosságára fókuszálunk, s az FFM hasznos voltára ebből a szempontból.

Restricted access

Bevezetés: A vallásosság hatása a mentális és fizikai egészségre, illetve az élettel való elégedettségre sokat vizsgált területe a pszichológiának. Ugyanakkor ezek a vizsgálatok kevesebb figyelmet fordítanak arra, hogy a vallásosság megélése, az Isten-kapcsolat milyen szerepet játszik hívő emberek élettel való elégedettségében. Célkitűzés: A szerző célkitűzése az volt, hogy megvizsgálja az Istenhez való kötődés és a vallásos megküzdés hatását az élettel való elégedettségre. Módszer: A kérdőívcsomagot 94 (49 nő, 45 férfi), önmagát római katolikusnak valló személy töltötte ki. Átlagéletkoruk 30,8±6,2 év volt. Túlnyomó többségük (96,8%) legalább érettségivel rendelkezett. A kérdőívcsomag a Kötődés Istenhez Leltárt, a Vallásos Megküzdés Skála rövidített változatát, valamint a Diener-féle Élettel Való Elégedettség Skálát tartalmazta. Eredmények: A negatív vallásos megküzdés és az Istenhez való szorongó kötődés a demográfiai változókon felül, negatív irányban befolyásolták az élettel való elégedettség mértékét. Következtetések: Az eredmények rámutatnak arra, hogy a negatív Isten-kép jelentősen befolyásolhatja a hívők élettel való elégedettségét, ami mentális és fizikai egészségükre is kihatással lehet. Orv. Hetil., 2013, 154(46), 1843–1847.

Restricted access

. (2008). Vallásosság, lelki egészség, boldogság. In K. Horváth-Szabó (szerk.), Vallásosság és személyiség (51—83). Piliscsaba: Pázmány Kiadó Martos, T., Kézdy, A., Robu, M., Urbán, Sz., & Horváth-Szabó, K. (2009). Újabb adatok

Restricted access

A vallás pszichológiáját uraló egyes kevéssé megfontolt nézőpontok gyakran kapnak filozófiai, teológiai vagy szociológiai színezetet. A pszichológiának mint empirikus tudománynak egyedi kulturális tényként kell a vallásra tekintenie. Nem terjed ki a kompetenciája arra, hogy megmagyarázza magát a vallást, s annak igazára vonatkozóan sem alkothat ítéletet. S az sem kifejezetten a pszichológia dolga, hogy a szociológiát a pontos megfigyelés eszköztárával lássa el. A szubjektív tényezőket kell vizsgálnia: a vágyakat, a hajtóerőket, az érzelmi reakciókat és azokat a tapasztalatokat, amelyek az egyedeknek egy bizonyos, kulturálisan meghatározott vallási tárgyakra (nyelv, szimbólumok, viselkedésmódok) adott pozitív vagy negatív reakcióiból származnak. Sok zavaros fogalmat kell tisztáznunk, mint például a vallási szükséglet, a tapasztalat és az érettség kérdése. A szubjektív vallásosságot és a vallás hiányát azon formájukban kell megvizsgálni, ahogyan azok megmutatkoznak, vagyis mint dinamikus folyamatokat, mint pszichológiai és vallási tényezők egymásra hatásának és konfliktusainak meg- és feloldásait. A pszi­chológiai és vallási indítékok egymásra hatásakor a szubjektív vallási élményt függő változóként épp­úgy tanulmányozhatjuk, mint független változóként. Ez az egyetlen olyan nézőpont, amely azzal kecsegteti a pszichológiát, hogy valódi pszichológiai értelmezéseit adja egyéneknek vagy akár embercsoportoknak, és hogy törvényszerű általánosításokat fedezhet fel.

Restricted access