Search Results
Munkahelyünkön 2004–2014 között 273 elektív műtét történt benignus májelváltozás miatt. 83 esetben laparoszkópos (LAP) beavatkozásra került sor: cystafenestratio 52, májresectio 31 esetben történt. A LAP resectiókat hasonló demográfiai és klinikai jellemzőkkel bíró betegek nyitott műtéteivel összehasonlítva megállapítható, hogy a műtéti idő a LAP csoportban (113,7 perc) szignifikánsan hosszabb volt, mint a nyitott műtéteknél (89,5 perc), a kórházi ápolási idő viszont rövidebb (5,8 vs 9,1 nap). Posztoperatív szövődmény a LAP csoportban nem volt, nyitott műtétek után két sebgennyedés, egy UH-vezérelt drainezést igénylő epegyülem fordult elő. A nyitott csoportban 4, a LAP csoportban 3 beteg igényelt transzfúziót. Műtéti halálozás nem volt, reoperációra nem került sor. A közleményben részletezett műtéti technika biztonságos resectiót tesz lehetővé a máj nehezen hozzáférhető, 7–8. szegmentuma területén is. Az eredmények alapján a LAP májresectio megfelelő preoperatív vizsgálatok birtokában választható módszer májdaganatok sebészi kezelésére.
Elfogadott ténynek számít, hogy a nem metastaticus rectumtumorok egyedüli preoperatív sugárterápiájával a lokálrecidíva-ráta 50%-kal csökkenthető. Beteganyag és módszer: 1990 és 2001 között 181 rectumtumoros betegnél végeztünk preoperatív célú 36 Gy, illetve 40 Gy dózisú irradiációt. A stádiumba sorolást a módosított Astler–Coller patológiai staging szisztéma szerint végeztük. A sugárkezelést telekobalt-készülékkel, illetve nagyenergiájú fotonbesugárzóval végeztük számítógépes besugárzástervezést követően. Eredmény: A preoperatív sugárkezelés eredményességének legfontosabb fokmérője a lokálrecidíva-ráta, mely anyagunkban 21,56%-os volt. Szignifikánsan befolyásolta a túlélést a beteg kora és az alkalmazott dózis nagysága. Következtetés: Rectumtumoros beteganyagunk statisztikai analízise az egyedüli preoperatív sugárkezelés hatékonyságát vizsgálta. Az eredmények megfeleltek az erre vonatkozó közleményekben közöltekkel.
A duodenumra lokalizált Crohn-betegség az összes Crohn-betegség kb. 0,5–4%-át teszi ki. Leggyakoribb tünete a gyomorürülési zavar és a jelentős fogyás. Az endoszkópos biopszia eredménye gyakran bizonytalan, ami megnehezíti az egyéb benignus szűkületektől való elkülönítését. A műtétet igénylő megbetegedés kezelése tekintetében a betegséggel foglalkozó európai konszenzusos nyilatkozat sem ad pontos irányelveket. Beteganyag: Eredménytelen konzervatív kezelés miatt a Semmelweis Egyetem I. Sebészeti Klinikáján 2002–2007 között három betegnél a gyomorürülési panasz megoldására műtétre volt szükség. Mindegyik betegnek a műtét előtt jelentős súlyvesztése (13–30 kg) volt. Két esetben sikerült a gyulladt bélszakasz eltávolítása a duodenum parciális reszekciójával, és az emésztőtraktus Billroth-II. szerint végzett rekonstrukciójával, egy esetben a leszálló duodenum érintettsége miatt csak bypassműtétre (gastro-jejunostomia) nyílt lehetőség. Eredmények: A betegek a műtét óta eltelt 45/24/9 hónap óta panaszmentesek, műtét előtti súlyukat visszanyerték. Sem korai, sem késői szövődményt nem észleltünk. Következtetések: A konzervatív kezelésre tartósan nem reagáló, szűkületet okozó duodenalis Crohn-betegség műtéti javallatot képez, azonban a fennálló malnutritio a műtét előtt kezelést igényel. A műtét típusa előre nem tervezhető, a kellően előkészített patkóbél-Crohn-beteg gyógyhajlama nem rosszabb, mint egyéb lokalizációjú sorstársaié.
Absztrakt:
Bevezetés: Magyarországon az egészségügyi szakdolgozók viszonyulása a komplementer terápiás gyógymódokhoz még nem vizsgált téma. Célkitűzés: Célunk volt felmérni a Semmelweis Egyetem hat, perioperatív ellátást végző klinikáján az egészségügyi szakdolgozók ismeretét és véleményét a természetgyógyászattal kapcsolatban. Módszer: Anonim, papíralapú kérdőíves felmérést végeztünk. 82%-os válaszadási arány mellett összesen 119 kérdőív adatait dolgoztuk fel leíró statisztikai elemzéssel és χ2-próbával. Eredmények: A válaszadók mindössze 25,2%-a tartotta eléggé tájékozottnak magát, 68,1%-uk érdeklődött és 60,5%-uk tanulna a természetgyógyászatról. A napi munka során 70,6%-uk szívesen alkalmazna komplementer terápiás gyógymódokat, szignifikánsan gyakrabban azok, akik saját betegség esetén is igénybe veszik e gyógymódokat (p = 0,0027). A legnépszerűbb gyógymódok a homeopátia, az alternatív masszázs- és mozgásterápia, az akupunktúra és a manuálterápia voltak. Következtetés: A nemzetközi szakirodalommal egyezően idehaza is a vizsgálatunkban felmért szakdolgozók nyitottak és érdeklődőek a természetgyógyászattal kapcsolatban. Orv. Hetil., 2017, 158(10), 368–375.
Absztrakt
A súlyos akut pancreatitis késői szövődménye a demarkált necrosis, amely valamilyen intervenciós kezelést igényel. Jelen közlemény célja a különböző kezelési módok indikációinak, technikai kérdéseinek, korlátainak elemzése. A súlyos akut pancreatitis kezdetétől 4–6 hét kell ahhoz, hogy a demarkált necrosis kialakuljon. A necrectomiát ez után javasolt tervezni. A transluminalis endoszkópos necrectomia a gyomor és a nyombél mögött elhelyezkedő demarkált necrosisok esetén kecsegtet jó eredménnyel. A kiterjedt hasnyálmirigy-elhalások kezelésére napjainkban is a sebészi kezelés a leggyakrabban alkalmazott eljárás. A nyitott necrectomia a ligamentum gastrocolicumon vagy a mesocolonon keresztül végezhető, amelyet nyitott vagy zárt bursaomentalis-öblítéssel vagy -tamponálással lehet kiegészíteni. A másik alternatíva a transgastricus necrosectomia, amely nem igényel külső drenázskezelést. Mindkét sebészi kezelést lehet laparoszkóp segítségével végezni. Emellett lokalizált necrosisok esetén egyéb minimálisan invazív módszerek is alkalmazhatók. A demarkált necrosisok kezelésében a különböző sebészi kezelések mellett a transluminalis endoszkópos és a minimálisan invazív sebészi módszerek jó eredménnyel alkalmazhatók. Orv. Hetil., 2016, 157(47), 1866–1870.
Absztrakt
Bevezetés: Az endometriosis miatt kezelt betegek száma az utóbbi évtizedekben nőtt és az esetek is előrehaladottabbak. A belet infiltráló endometriosis legsúlyosabb szövődménye a vastagbélileus. A betegség ezen szövődményéről napjainkig 16 angol nyelvű, a betegek anamnézisét, kivizsgálását leíró esetismertetés jelent meg. Betegek: 2009 óta az I. Nőgyógyászati Klinikán endometriosissal kezelt 535 beteg közül három esetében korábban vastagbél-elzáródás miatt akut sebészeti beavatkozás történt. Eredmények: A betegek (13/21) 59%-ának anamnézisében endometriosisra utaló tünetek vagy endometriosis miatti korábbi kezelés szerepelt. A képalkotó vizsgálatok (ultrahangvizsgálat, komputertomográfia, mágneses rezonanciás vizsgálat) csak egy esetben vetették fel endometriosis gyanúját. Az esetek 61%-ában (13/21) a primer műtét előtt, 24%-ában (5/21) a műtét után történt kolonoszkópia, de egyetlen esetben sem merült fel endometriosis lehetősége. Bár minden esetben ileus alakult ki, a mucosa csupán 5%-ban (1/19) volt infiltrált. Következtetések: Fiatal nőbeteg ileusa hátterében endometriosis is állhat. A másodlagos kolonoszkópos jelek (falmerevség, megtöretés, benyomat) felismerésével a gasztroenterológus segítheti a preoperatív diagnózist, így megelőzhető a műtét felesleges kiterjesztése. Javasolt nőgyógyász bevonása a műtétbe. Orv. Hetil., 2016, 157(49), 1960–1966.
Irodalomjegyzék 1. Cs Gaál 2007 Sebészet 6 Medicina Könyvkiadó
A pneumothoraxról: Szövetségesből ellenség •
Egy leíró áttekintés
Pneumothorax: Turned from friend to foe
A narrative review
megbízható forrásadatok állnak rendelkezésre. A gyakorlatban, ezek hiányában – mint a PTX esetében is – legjobb esetben is „leginkább vizsgált bizonyíték (best evidenced) alapúak a megfogalmazottak. A kotta diktálta orvoslás és része, a sebészet kétségtelenül
