Search Results
Versenyző fiatalok versengés, győzelem és vesztés fogalmának vizsgálata az Asszociatív Csoportanalízis Technika segítségével
Examination of young competitors’ conceptions about competition, winning and losing using the associative group analysis method
and the adjustment of gifted children: A matter of motivation . Roeper Review , 22 ( 4 ), 212 – 216 . W hite , B. L. , K aban , B. T. , & A ttanucci , J. S. ( 1979 ). The
A Sternberg-féle szerelem kérdőív magyar változata (STLS-H)
Hungarian version of sternberg’s triangular love scale (STLS-H)
and Human Behavior , 40 ( 5 ), 479 – 491 . DOI: 10.1016/j.evolhumbehav.2019.06.003 Davis , D ., Shaver , P. R ., & Vernon , M. L . ( 2004 ). Attachment style and subjective motivations for sex . Personality and Social Psychology Bulletin
), acceptance and commitment therapy (ACT), motivational interviewing techniques, and mindfulness-based approaches may be efficient in the treatment of CSBD and PPU. However, the evidence is mostly based on case reports and uncontrolled studies ( Dhuffar
A Női Színlelt Orgazmus Kérdőív magyar változata (FOS)
Hungarian version of the Faking Orgasm Scale for Women (FOS)
://doi.org/10.1016/j.paid.2015.02.033 . Barnett , M. D. , Maciel , I. V. , Van Vleet , S. , & Marsden , A. D. , III ( 2019 ). Motivations for faking orgasm and orgasm consistency among young adult women . Personality and Individual Differences , 149
Miért (nem) hallatják a hangjukat a munkavállalók? A szervezeti véleménynyilvánítás motívumai
Why (don’t) employees raise their voices? The motives behind organizational voice and silence
Háttér és célkitűzések: A korábbi kutatások a véleménynyilvánítás motivációjára kevés figyelmet fordítottak. A szervezeti véleménynyilvánítás és hallgatás motivációit kívántuk integráltan feltárni a tartalom és a kulturális kontextus fényében. Módszer: Kérdőíves vignettás módszerrel két fejlesztő és két figyelmeztető szervezeti helyzetben négy szervezeti és négy egyéni motiváció szerepét vizsgáltuk a véleménynyilvánításban, a hallgatásban és a véleménynyilvánítási szándék kialakításában. A vizsgálatban 268 személy vett részt. Eredmények: A véleménynyilvánítás esetében a szervezeti, míg a hallgatás esetében az egyéni motívumok kerülnek előtérbe. A hatékonyság és a bizalom növelése meghatározó a véleménynyilvánítás összes helyzetében, a hallgatás motívumainál viszont a személyes norma hiánya és a konfliktuskerülés a döntő motívum. Az egyes helyzetek kontextusában változik a motívumok súlya. Következtetések: Kutatásunkban a fejlesztő és a figyelmeztető véleménynyilvánítás, valamint a véleménynyilvánítás és hallgatás eltérő motivációs bázisáról és helyzetfüggéséről összetett képet kaptunk. Arra a következtetésre jutottunk, hogy a kérdőívre adott válaszok túlzóan magas véleménynyilvánítási szándéka konformitást tükröz, egy „idealizált” dolgozó képe köszön vissza benne. Ebben a nézetünkben a szervezeti kultúrával való kapcsolat hiánya, a motívumok helyzethez kötöttségének elemzése erősítenek meg.
Az egészségromlás és az egészségmagatartás-változás kvalitatív vizsgálata munkafüggők körében
Deterioration of health and change in health behavior among individuals at risk of work addiction: a qualitative study
the Spence and Robbins’ typology of workaholism: Demographic, motivational and organizational correlates . Journal of Organizational Change Management , 17 ( 5 ), 440 – 458 . 10.1108/09534810410554470 Clark , M. A ., Lelchook
A vizsgálat kínai és magyar diákok matematikához és matematika órához való hozzáállását tárta fel 234 (128 pekingi és 106 budapesti első és második osztályos) szakközépiskolás diák részvételével. Alapjául egy SCHOENFELD (1989) által kifejlesztett kérdőív szolgált, mely a tantárgyhoz való hozzáállást hat szempont alapján vizsgálta (siker és kudarc attribúciója; a diákok matematikával és matematikaórával kapcsolatos nézetei; az iskolai matematikára, angolra és társadalomtudományokra vonatkozó látásmód; a geometria természetéről vallott nézetek; motiváció; a teljesítményre és a matematikából való jó szereplés fontosságára vonatkozó adatok). Az eredmények statisztikailag igazoltan mutatnak rá a vizsgált területen belüli különbségekre, elsősorban az erőfeszítés (kínai mintában szerepe a teljesítményben meghatározóbb), a motiváció (magyar mintában fontosabb a büntetéstől való félelem és a tanulás kötelező volta), valamint a családi támogatottság tekintetében (kínai mintában mindkét szülő érdekelt a gyermek teljesítményében, valamint a matematikai teljesítményt több tényező bonyolult együtt járása határozza meg). Az eredmények segíthetnek a matematika hatékonyabb oktatásának megszervezésében, illetőleg a Magyarországon tanuló kínai gyermekekkel való hatékony pedagógiai bánásmód megtervezésében.
„Áldjon vagy verjen sors keze, itt élned, halnod kell” – Új megközelítés a magyarországi kivándorlás motívumainak feltárásában
“May fortune’s hand bless or beat you here you must live and die” – A novel approach to exploring the motives of emigration from Hungary
. ( 1981 ). Motivations for migration: An assessment and a value-expectancy research model . In G. De Jong , & R. Gardner (Eds.), Migration decision making: Multidisciplinary approaches to microlevel studies in developed and developing countries
Abstract
Cultural displays, such as art and science, are proposed to be used by males to compete for potential mates. As a result, the desire to engage in such behaviours will diminish following marriage. Male competition in sport can be considered a cultural display for potential mates, therefore male sporting performance will be negatively affected by marriage. Here we show that professional male tennis players perform significantly worse in the year after their marriage compared to the year before, whereas there is no such effect for unmarried players of the same age. Therefore the results suggest that following marriage, males experience an evolved psychological mechanism that leads to less motivation to engage in intra-sexual competition. Fluctuating testosterone (T) levels are discussed as providing the underlying biochemical changes necessary for such mechanisms.
Elsődleges célunk a nikotinfüggést motivációs bázison nyugvó, multidimenzionális konstruktumként leképező Wisconsin Inventory of Smoking Dependence Motives (WISDM-68) mérőeszköz (Piper, Piasecki és munkatársai, 2004) faktorstruktúrájának igazolása volt. A mintát, legalább heti rendszerességgel dohányzó, magyar felsőoktatási intézményekben tanuló hallgatók alkották (N=243; 81% nő, 19% férfi; életkori átlag: 24,4 év, szórás: 6,86). Az adatgyűjtés módja: a dohányzó személyeket egyetemi évfolyam-előadások alkalmával kértük fel a vizsgálatban való részvételre. Mivel a 13 faktoros elméleti faktorstruktúra az elvártnál rosszabb illeszkedést mutatott, elvégeztük a WISDM-68 explorátoros faktorelemzését. Az így létrejött 8 faktoros struktúra belső megbízhatósága kifejezetten jónak mondható, a skálák Cronbach α-értékei meghaladják a 0,7-et. Elemeztük továbbá ezen skálák kapcsolatát a nikotinfüggés fizikai aspektusát mérő Fagerström Nikotin Dependencia Teszttel (FTND), valamint a depresszív tünetekkel (Center for Epidemiological Studies-Depression: CES-D). A két mérőeszköz konvergens validitására utalnak a WISDM skálák és az FTND összpontszám között lévő mérsékelt korrelációk. A többváltozós lineáris regressziós modell eredményei alapján az FTND pontszámot a WISDM skálák közül a Tolerancia és az Automatizmus határozta meg. Úgy tűnik, hogy ezek lehetnek a WISDM-ben, melyek a nikotinfüggés mögött meghúzódó motiváció, fizikai függésben megnyilvánuló aspektusait mérik. A Tolerancia skála a kilélegzett levegő CO-szintjét is magyarázza. A depresszív tünetekkel a WISDM Dohányzás mint megküzdés skálája mérsékelten korrelál. Szignifikáns összefüggés van a WISDM skálákon elért pontszám és a dohányzói státusz között. A megfelelő intervenciós módszerek megtervezéséhez ismernünk kell a dohányzás fenntartásában szerepet játszó motivációs tényezőket, az ebben felmerülő egyéni különbségeket. Eredményeink támogatják azt a feltételezést, mely szerint bizonyos motivációs faktorok eltérő fontossággal szerepelnek az alkalmi vagy könnyű dohányosok, illetve az erős dohányosok esetében.