Search Results
Hayes, S. C. & Levin, M. E. (2012). Mindfulness and acceptance for addictive behaviors: Applying contextual CBT to substance abuse and behavioral addictions . Oakland, CA: New Harbinger
Asthma bronchialéban szenvedő gyermekek közösségimédia-használata
Social media use among children and teenagers with asthma bronchiale
Összefoglaló. Bevezetés: Az asthma bronchialéban szenvedő fiatalok egészségmagatartására lényeges hatást gyakorol a virtuális világ (például a Facebook). Ezt gyakran kötődési hiányállapotaik kompenzálására használják. Célkitűzés: Az asthmás gyermekek közösségimédia-használatának vizsgálata egészséges kontrollcsoporttal összehasonlítva. Módszer: A vizsgálatban 250 fő, 10–18 éves asthmás, valamint 250 fő, 10–18 éves egészséges gyermek vett részt. Velük a Facebook Használati Kérdőív, a Ten Item Personality Inventory, a Rosenberg Önértékelési Skála, a Beck Gyermekdepresszió Kérdőív, valamint a Gyermek Multidimenzionális Szorongás Skála került felvételre. Eredmények: Az asthmás gyermekek kevesebb aktív időt töltenek a Facebookkal, mint az egészségesek (p<0,001), mégis ők érzik azt, hogy ez a platform inkább az életük része (p<0,001). Az asthmásokat magasabb depressziószint és szorongás, valamint alacsonyabb önértékelés jellemzi (p<0,001). Mindkét csoport esetében a lányok használják gyakrabban a Facebookot. A lányok között a Facebook fokozott használata együtt jár a magasabb depressziószinttel és szorongással. Következtetés: Az asthmás gyermekek életében a közösségi média igen jelentős szerepet tölt be. Mivel a 10–18 éves korosztály vulnerábilis ennek addiktív hatásaira, a pszichoedukáció és a prevenció alapvető volna. Orv Hetil. 2022; 163(15): 593–598.
Summary. Introduction: The health behavior of patients with asthma bronchiale can be influenced by the virtual world (e.g., Facebook). It is often used to compensate their attachment deficits. Objective: In this study, the use of social media is analyzed among asthmatic children compared to a healthy control group. Method: 250 asthmatic and 250 healthy children were interviewed from the age of 10 to 18. The Facebook Intensity Scale, the Ten Item Personality Inventory, the Rosenberg Self-Esteem Scale, the short version of the Beck Depression Inventory and the Multidimensional Anxiety Scale for Children were used in the study. Results: Asthmatic children’s social media time was significantly lower compared to that of healthy children (p<0.001). However, their feeling of being part of the Facebook community is the main motivation to use it (p<0.001). Higher scores of anxiety and depression, and the lower self-esteem compared to the healthy control group can be detected among asthmatic children (p<0.001). The increased use of Facebook can be shown in both groups of girls. The increased use of Facebook among girls is in connection with a higher score of depression and anxiety (p<0.05). Conclusion: Social media plays a very important role in the life of asthmatic children. The psychoeducation and prevention is of basic importance, because the age group of 10–18-year-old children is vulnerable to the addictive effect of social media. Orv Hetil. 2022; 163(15): 593–598.
66 69 Foster, A. C., Shorter, G. W. & Griffiths, M. D. (2015). Muscle dysmorphia: Could it be classified as an addiction to body image? Journal of Behavioral Addictions, 4, 1
Abstract
Background and aims
Most research into compulsive buying has focused on its causes: questionnaires have been used to study its association with various factors assumed to be important in its etiology. Few studies have dealt with the effects of being a compulsive buyer on shopping decisions. Also, processes underlying compulsive buying are dynamic but questionnaires give access only to a retrospective view of them from the standpoint of the participant. The aim of the current study was to investigate the decision processes underlying compulsive buying.
Methods
Two simulated shopping experiments, each with over 100 participants, were used to compare the decision processes of compulsive shoppers with those of non-compulsive shoppers. This approach allowed us to measure many features of consumer decision-making that are relevant to compulsive shopping.
Results
Compulsive shoppers differed from general shoppers in six ways: choice characteristics, searching behavior, overspending, budget-consciousness, effects of credit card availability, and emotional responses to overspending.
Conclusions
Results are consistent with the view that compulsive buying, like other behavioral addictions, develops because the cognitive system under-predicts the extent of post-addiction craving produced by emotional and visceral processes.
Background and aims
Substantial research has examined the role of personality in disordered gambling. The predominant model in this work has been the five-factor model (FFM) of personality. In this study, we examined the personality correlates of gambling engagement and gambling severity using a six-dimensional framework known as the HEXACO model of personality, which incorporates FFM characteristics with the addition of honesty–humility. In addition, the potential mediating role of gambling motives in the personality and gambling severity relationship was explored.
Methods
A sample of undergraduate gamblers (n = 183) and non-gamblers (n = 143) completed self-report measures of the Problem Gambling Severity Index (PGSI) and the Gambling Motives Questionnaire-Financial, as well as self- and observer report forms of the HEXACO-100.
Results
Logistic regression results revealed that scores on honesty–humility were positively associated with non-gambling over gambling status. Furthermore, it was also found that honesty–humility, agreeableness, and conscientiousness were each uniquely associated with PGSI severity scores. The results of the mediational analyses suggest that each personality factor has different gambling motivational paths leading to PGSI gambling severity.
Discussion and conclusions
The findings of this study contribute to the literature on behavioral addictions by providing an increased understanding of individual personality factors associated with likelihood of gambling, overall gambling severity, and gambling motives. Ultimately, these findings suggest that the honesty–humility dimension may be a target for the prevention efforts against problematic gambling outcomes.
Journal of Behavioral Addictions, 12(2), 448–457. https://doi.org/10.1556/2006.2023.00010 The above paper should be modified as follows: In our method section, we described Internet Gaming Disorder as follows: In line with the DSM-5 definition
To the paper: Time to call for a global public health approach in prevention of the onset and progression of problematic gaming THOMAS CHUNG, SIMMY SUM and MONIQUE CHAN published in the Journal of Behavioral
. Z. Demetrovics M. D. Griffiths 2012 Behavioral addictions: Past, present and future Journal of Behavioral Addictions
paradox: An interactional model for a clearer conceptualization of exercise addiction. Journal of Behavioral Addictions, 2, 199–208. Szabo A. The exercise paradox: An interactional
Szakirodalmi áttekintésünk egy olyan pszichológiai rendellenességet tárgyal, amelyben a kompulzív és obszesszív jellegű, túlzott mennyiségű testedzés valamilyen stressz vagy más pszichológiai probléma tüneteként jelentkezik. Ezt a ritka, de súlyos diszfunkciót testedzésfüggőségnek nevezzük. Ennek a deviáns edzési magatartásnak az okát a behaviorista elmélet a pozitív és negatív megerősítés alapján próbálja magyarázni, határvonalat húzva az egészséges és a beteges sportolás, illetve testedzés között. Az elemzés során egy fiziológiai és egy pszichológiai modellt mutatunk be. Áttekintjük a viselkedési függőségekben megjelenő alapvetőnek tekinthető közös tüneteket, a rendellenesség definiálásához alkalmazott vizsgálati módszerünk ezt a célt szolgálta. Egyúttal fel kell hívnunk a figyelmet arra is, hogy a testedzésfüggőség esetében az elterjedt kérdőíves módszer korlátokkal bír, a pontos diagnózis érdekében a jelenség mögött álló pszichológiai indítékot az erre képzett szakembereknek kell tovább vizsgálni.
