Search Results
Background and aims
Substantial research has examined the role of personality in disordered gambling. The predominant model in this work has been the five-factor model (FFM) of personality. In this study, we examined the personality correlates of gambling engagement and gambling severity using a six-dimensional framework known as the HEXACO model of personality, which incorporates FFM characteristics with the addition of honesty–humility. In addition, the potential mediating role of gambling motives in the personality and gambling severity relationship was explored.
Methods
A sample of undergraduate gamblers (n = 183) and non-gamblers (n = 143) completed self-report measures of the Problem Gambling Severity Index (PGSI) and the Gambling Motives Questionnaire-Financial, as well as self- and observer report forms of the HEXACO-100.
Results
Logistic regression results revealed that scores on honesty–humility were positively associated with non-gambling over gambling status. Furthermore, it was also found that honesty–humility, agreeableness, and conscientiousness were each uniquely associated with PGSI severity scores. The results of the mediational analyses suggest that each personality factor has different gambling motivational paths leading to PGSI gambling severity.
Discussion and conclusions
The findings of this study contribute to the literature on behavioral addictions by providing an increased understanding of individual personality factors associated with likelihood of gambling, overall gambling severity, and gambling motives. Ultimately, these findings suggest that the honesty–humility dimension may be a target for the prevention efforts against problematic gambling outcomes.
. Z. Demetrovics M. D. Griffiths 2012 Behavioral addictions: Past, present and future Journal of Behavioral Addictions
paradox: An interactional model for a clearer conceptualization of exercise addiction. Journal of Behavioral Addictions, 2, 199–208. Szabo A. The exercise paradox: An interactional
Szakirodalmi áttekintésünk egy olyan pszichológiai rendellenességet tárgyal, amelyben a kompulzív és obszesszív jellegű, túlzott mennyiségű testedzés valamilyen stressz vagy más pszichológiai probléma tüneteként jelentkezik. Ezt a ritka, de súlyos diszfunkciót testedzésfüggőségnek nevezzük. Ennek a deviáns edzési magatartásnak az okát a behaviorista elmélet a pozitív és negatív megerősítés alapján próbálja magyarázni, határvonalat húzva az egészséges és a beteges sportolás, illetve testedzés között. Az elemzés során egy fiziológiai és egy pszichológiai modellt mutatunk be. Áttekintjük a viselkedési függőségekben megjelenő alapvetőnek tekinthető közös tüneteket, a rendellenesség definiálásához alkalmazott vizsgálati módszerünk ezt a célt szolgálta. Egyúttal fel kell hívnunk a figyelmet arra is, hogy a testedzésfüggőség esetében az elterjedt kérdőíves módszer korlátokkal bír, a pontos diagnózis érdekében a jelenség mögött álló pszichológiai indítékot az erre képzett szakembereknek kell tovább vizsgálni.
Journal of Behavioral Addictions, 10(2021)2, pp 253–262 DOI: 10.1556/2006.2021.00028 The above paper should be modified as follows: In the Participants subsection of the METHODS section (page 255) the authors
. Demetrovics , Z. & Griffiths , M. D. ( 2012 ). Behavioral addictions: Past, present and future . Journal of Behavioral Addictions , 1 , 1 – 2 . Greenberg , J. L. , Lewis , S. E
jba Journal of Behavioral Addictions J Behav Addict 2063-5303 Akadémiai Kiadó Budapest 10
To the paper: Supplement 1: Journal of Behavioral Addictions (Abstracts of the 4th International Conference on Behavioral Addictions) The Abstract Book contained the following errors. We regret these errors and
Tanulmányunkban a magyar népesség addiktológiai problémáinak feltérképezésére irányuló országos reprezentatív felmérés (OLAAP 2007) általános módszertani hátterét és főbb metodológiai eredményeit mutatjuk be. A bevezető részben röviden ismertetjük a kutatás célját, majd a kutatás szervezési lépései, a vizsgálati minta kiválasztásának stratégiája és a felmérésben használt mérőeszközök bemutatása következik. A felmérésben a dohányzás, az alkoholhasználat és az egyéb pszichoaktív szerek használata mellett a következő viselkedési addikciók prevalenciáját mértük: kóros játékszenvedély (SOGS), evési zavar (SCOFF), problémás internet használat (PIUQ), testedzés addikció (EAI, EDS), kényszeres vásárlás (QABB), munkafüggőség (WART). A további alkalmazott mérőeszközök a következők voltak: Derogatis-féle Tünetlista (SCL-90), Temperamentum és Karakter Kérdőív rövidített változat (TCI), valamint a Barratt Impulzivitás Skála (BIS-11). A vizsgálat módszertani eredményei között a részvételi hajlandósággal, illetve a vizsgálati battéria megbízhatóságával és érvényességével kapcsolatos eredményeket mutatjuk be. Mindezek alapján megállapítható, hogy a vizsgálati mintánk korcsoportos és területi eloszlásait mérlegelve reprezentatívnak tekinthető, a kutatásban felhasznált mérőeszközök megbízhatóságára és érvényességére utaló mutatók megfelelőek, az alkalmazott skálák kiváló pszichometriai jellemzőkkel rendelkeznek. Mindezek alapján a felmérés lehetőséget nyújt arra, hogy kutatásunk eredményeit a magyar lakosság egészére kiterjesszük, általánosítsuk, és az adatokat időbeli és nemzetközi kontextusban értelmezzük.
Foster, A. C., Shorter, G. W. & Griffiths, M. D. (2014). Muscle dysmorphia: Could it be classified as an addiction to body image? Journal of Behavioral Addictions , Epub ahead of print, doi: 10.1556/JBA.3
