Search Results
A szervátültetést követő rosszindulatú daganatok problémája, különös tekintettel a lymphomában szenvedő, transzplantált betegeknél választandó immunszuppresszív kezelésre. A mycophenolsav, mint lehetőség
Post-transplantation malignant tumors and the challenges of immunosuppressive therapy in transplantanted patients developing lymphoma. Mycophenolic acid – a possibility
192 . 11. Gy Végső 2001 Évszemle 2000. Sebészet: Daganatsebészet, Endocrin sebészet – mellékpajzsmirigy Magyar
Absztrakt
A szerző ismerteti a három éve működő pécsi modell elveit a nemzetközi szakirodalom tükrében, a sebészet és ezen belül a mellkassebészet szerepét az áthatoló testüregi (has, mellkas) sérülések ellátásában. A mellűri drainage kiemelt szerepű úgy a terápiában, mint a sebészi döntéshozatalban, a diagnosztikában. A thoracotomia melletti döntés és elvégzése sebészi kompetencia, akárcsak a damage control. A definitív ellátás és a szövődmények kezelése általános mellkassebészt igényel. Hangsúlyozza a multidiszciplinaritást.
A világon az egészségügyi technológiai ipar évente több ezer új eszközt hoz forgalomba. Ugyanakkor nagy szakadék van az egészségügyi műszerek elfogadásának folyamatában és a forgalomba hozatal utáni ellenőrzésben. Bár a gyógyszerek ezrei csak akkor használhatók a klinikumban, ha randomizált, kontrollált vizsgálaton esnek át, világviszonylatban viszonylag kevés eszköznél, új eljárásnál történik hasonló vizsgálat. A sebészet veszélyes üzem, az új technológiáknak komoly betegbiztonsági kockázatuk lehet. Orv. Hetil., 2011, 152, 2091–2095.
. Sebészet és innováció. Magyar Sebészet 2020; 73(1): 3–15. 5 Taller A, Horváth E, Iliás L, Kótai Zs, Simig M, Elő J, Harsányi L: Technical
12 5 Manninger V.: A sebészet diadalútja. Franklin Társulat, Budapest, 1938, 71. Manninger V
Baranyai Zs, Harsányi L: Betegbiztonság. Medicina Kiadó, Budapest, 2016 3 Petri G: A sebészet biztonsága. Akadémiai székfoglaló. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1983
Jakab L, Szántó Z, Benkő I, Szalai Z, Pótó L, Molnár FT: A spontán primer légmell aetiopathogenesiséhez. Marihuána: ok vagy bűnbak? Magyar Sebészet 2012; 6: 421–425 4
Hasfali sérvek laparoscopos rekonstrukciója
Laparoscopic reconstruction of abdominal wall hernias
Absztrakt
A feszülésmentes technika elterjedése, modern, szövetbarát hálók gyártása új műtéti technikák bevezetését tette lehetővé. A minimál invazív sebészet térnyerése a hasfali sérvek rekonstrukciójánál is megfigyelhető. A szerzők ennek tükrében végeztek laparoscopos hasfali rekonstrukciókat, melynek eredményei az irodalmi adatokkal egybecsengően igen kedvezőek. Az eljárás egyesíti a minimál invazív sebészet és a feszülésmentes technika előnyeit.
A szerzők 102 beteg laparoscopos technikával operált hasfali sérv műtéti eredményeit ismertetik. Osztályukon 1999. január 1. és 2006. december 31. között 978 hasfali sérvműtét történt, ebből 102 laparoscoposan.
A hasfali defektus átlagos nagysága 62 (12–160) négyzetcentiméter, a beültetett háló átlagos nagysága 300 (150–750) négyzetcentiméter volt.
Az átlagos műtéti idő 70 (30–180) perc. Az átlagos ápolás 4 (1–7) nap.
Az eddig operált és visszarendelt betegeiknél 2 recidívát észleltek. Betegeiket 2–96 hónapja ellenőrzik, az átlagos követési idő 18 hónap. Műtéti eredményeiket kedvezőnek ítélik, a laparoscopos megoldás jelentősen csökkenti a szövődmények gyakoriságát, a kórházi ápolási időt, gyorsabb felépüléshez vezet, a nyílt műtétnél jóval alacsonyabb recidívaaránnyal jár, kozmetikailag kedvezőbb, lehetővé teszi incisionalis sérveknél a fel nem ismert kisebb sérvkapuk feltárását és fedését.
Laparoscopos csomózás
Laparoscopic knot tying
Absztrakt
A sebek fonallal való zárását a sebészet és a technika fejlődésének következtében rutinszerűen a 20. században kezdték alkalmazni. A nyitott műtéteknél alkalmazott fonalcsomózási technika könnyen elsajátítható és alkalmazható, ezzel szemben a laparoscopos műtétek során a csomózás nehezebb, és új problémákat vetett fel. A laparoscopos érlekötés, varrás, anastomosis készítése kiszélesítette a laparoscopos sebészet lehetőségeit. A laparoscopos csomó elkészítésének helye vagy intracorporalis, vagy extracorporalis. A leggyakrabban használt intracorporalis csomó lehet a “tumble square knot”, Dundee-, Aberdeen-, hajóscsomó és Blood-csomó. Az intracorporalis csomózás kivitelezése időnként nehéz, ami a kétdimenziós kép, a tactilis érzés hiányára és a korlátozott mozgási lehetőségre vezethető vissza, hátránya, hogy meglazulhat. A legismertebb extracorporalis csomók: Duncan-, Roeder-, módosított 4-S Roeder-, Tayside-, Yanni- és GEA-csomó. Az extracorporalis csomózás kivitelezése könnyebb, hátránya, hogy a csomózás ideje alatt a műtéti terület szemellenőrzése megszakad, a csomó helyére tolása közben a túlzott feszülés szöveti traumát okozhat. A különböző szövetekhez és fonaltípusokhoz különböző csomó és csomóletoló eszköz használata ajánlott. A robotsebészet bevezetésével a laparoscopos varrás és csomózás pontossága, biztonsága megnőtt, a műtéti idő lerövidülhet, ugyanakkor az alapműveletek gyakorlására is mód nyílik.
Automatikus csontszegmentáció szájsebészeti műtéti tervezés támogatására
Automatic bone segmentation for oral surgical planning
Bevezetés: A digitális technológia fejlődése következtében a maxillofacialis sebészet területén az állcsont-ortopédiában egyre gyakrabban vesszük igénybe a virtuális műtéti tervezés és a navigált sebészet lehetőségeit. A műtéti esetek változatossága és bonyolultsága számottevő, továbbá nehézséget jelent egy traumás eset helyreállítása, anatómiailag pontos és terhelhető implantátumok tervezése és alkalmazása. Célkitűzés: A tervezés elengedhetetlen előfeltétele a pontos képalkotás és képfeldolgozás. A rossz minőségű CT- (komputertomográfiás) vagy CBCT- (kúpsugaras komputertomográfiás) felvételek rontják a felvételek feldolgozását végző algoritmusok eredményét, illetve a háromdimenziós felvétel rekonstrukciójának minőségét. A kézi kijelöléssel történő 3D rekonstrukció többórás manuális munkával jár, ami jelentősen megnöveli a 3D CAD/CAM (számítógéppel támogatott tervezés/számítógéppel támogatott gyártás) alapú folyamatok idejét és költségét. Anyag és módszer: Jelen cikkünkben ismertetünk egy elsődlegesen műtéti tervezéshez kifejlesztett csontkijelölő (szegmentáló) algoritmust, majd megvizsgáljuk annak előnyeit a műtéti tervezés aspektusában. A módszer éldetektáláson, matematikai morfológián és képfeldolgozó műveleteken alapul. Eredmények: Módszerünk pontosságát összehasonlítottuk 40 db felvételen elvégzett manuális szegmentációval. A manuális munkához képest 80–180-szoros gyorsulást tudtunk elérni, 90%-os precizitással. Következtetés: A módszer jelentősen csökkenti a műtéti tervezésekkel járó többórás manuális szegmentáció idejét és annak költségét, ezzel jelentősen megnövelve a műtéti tervezések hatékonyságát. A módszer precizitása a műtéti tervezéshez megfelelő. Orv Hetil. 2022; 163(46): 1840–1846.
