Search Results
Az emlőrák IV. stádiuma gyógyíthatatlan, de kezelhető állapot, amelyben elsősorban szisztémás és tüneti kezelések szükségesek, míg a sebészet szerepe alárendelt. Az átlagos teljes túlélés 18–24 hónap, az 5 éves túlélés 5–20%. A szoliter, illetve oligometasztatikus szelektált esetekben mind a primer daganatnak, mind a visceralis áttéteknek az agresszív sebészi eltávolítása túlélési előnyt eredményezhet. A műtéti indikációt biológiai szemlélettel, multidiszciplináris megközelítésben kell felállítani. További sebészi indikációt képezhetnek a kifekélyesedett, vérző, az emberi léthez méltatlan higiéniás állapotok, a központi idegrendszeri áttétek, akut neurológiai tünetek, a hydro-, pneumothorax vagy a fenyegető törések. A sebészi beavatkozások a mellűri drenázst, a minimálisan invazív technikákat, a testüregi műtéteket, a kiterjedt lágyrész-, mellkasfali reszekciókat és plasztikai rekonstrukciót is magukban foglalják. A IV. stádiumban végzett sebészet pontos onkológiai értékének felmérése további multicentrikus, prospektív összehasonlító vizsgálatokat szükségeltet. Jelen közlemény áttekinti a távoli áttétet adó emlőrákok eseteiben végezhető sebészi beavatkozásokat és ezek eredményeit, valamint a helyileg kiújuló tumorok műtéti lehetőségeit. Orv. Hetil., 2014, 155(37), 1461–1468.
Helyreállító Sebészet, 1968, 11 , 15–24. [Hungarian] Takáts Á. Nerve sutures in hand. [Idegvarratok a kézen.] Magyar Traumatológia, Ortopédia és Helyreállító
Magyari Z., Kádas I., Salacz T.: Lábszártörések kezelése fixateur externe és thermoplasticus sín alkalmazásával. Magyar Traumatológia, Ortopédia, Kézsebészet, Plasztikai Sebészet, 1992, 35 , 55–60. Salacz T
elmúlt 10 évben klinikánkon Magyar Sebészet 62 287 292 . 3. T Narita
Absztrakt
A perioperatív antithromboticus megelőzés, illetve a tartósan antithromboticus kezelésben részesülő betegek műtéti ellátása (ún. áthidaló kezelés) mind a vénás thromboemboliák (VTE) megelőzése, mind a műtéti vérzéses szövődmények számának és súlyosságának csökkentése szempontjából kiemelt jelentőségű feladat. A nagyszámú irodalom és a nyomukban született ajánlások – érthető módon – elsősorban a hagyományos, általában többnapos hospitalizációt igénylő, nyílt műtétek különféle formáival foglalkoznak, sokkal kevesebb figyelem jutott ez ideig az egynapos sebészet során fellépő VTE kockázataira, illetve megelőzésére. A szerzők áttekintik az egynapos sebészeti eljárásokhoz kapcsolódó VTE epidemiológiáját, ismertetik az új nemzetközi, illetve a 4. Magyar Antithrombotikus Irányelv ajánlásait. Ezek lényege: amennyiben a műtétre kerülő betegnél egyidejűleg szerzett vagy veleszületett thrombosisra hajlamosító tényezők igazolhatók, az általános, nem gyógyszeres thrombosismegelőzési módszereken túlmenően egynapos sebészeti eljárások során is indokolt a gyógyszeres (kis molekulatömegű heparin) profilaxis.
A melanoma malignum sebészeti ellátása – Elvárható standardok
Surgery for malignant melanoma – Expected standards
Összefoglalás
A melanoma sebészete az elmúlt években jelentősen átalakult. A nagy radikalitású, sok szövődménnyel járó műtéteket, melyek mellett a teljes és betegségmentes túlélés is alacsony maradt, fokozatosan felváltották a kisebb radikalitású műtétek. Az új szisztémás kezelések (célzott és immuno-onkológiai) adjuváns indikációban történő bevezetésével bizonyos műtétek, mint az elektív blokkdisszekciók, ma már kiszorultak a sebészi kezelésekből és a sebészet szerepe is átértékelődött. Változott a primér tumor eltávolítás sebészete, a reexcízió kivitelezése, őrszemnyirokcsomó biopszia és nyirokrégiók sebészete, a bőr és távoli áttétek sebészeti ellátása. Jelen összefoglaló közleményben a szerzők a nemzetközi irodalom és saját gyakorlatuk alapján nyújtanak áttekintést a melanoma malignum jelenleg elfogadott sebészeti terápiájáról.
The prevalence of body dysmorphic disorder and the acceptance of cosmetic surgery in a nonclinical sample of Hungarian adults
A testdiszmorfiás zavar prevalenciája és a kozmetikai sebészet elfogadottsága magyar felnőttek vizsgálati mintáján
Background: Body dysmorphic disorder (BDD) is a common, often undiagnosed, serious condition. The relationship between body dysmorphic disorder and cosmetic surgery is rather complex, as many patients with body dysmorphic disorder search for cosmetic solutions for the imagined defect in appearance. Aims: To assess the prevalence of body dysmorphic disorder and its relationship to the acceptance and use of cosmetic services and body-related variables among Hungarian adults. Methods: Body weight and height, body satisfaction, health state, aesthetic intervention-related experiences, and plans were assessed by a self-report online questionnaire that included the Body Dysmorphic Disorder Questionnaire and the Acceptance of Cosmetic Surgery Scale. Six hundred three subjects (94% women, n = 567, 6% men, n = 36, age M = 40.16 years, SD = 13.32 years) joined the research on a social media platform. Results: The prevalence of BDD is 8.1% (n = 49), 8.1% (n = 46) in women, and 8.3% (n = 3) in men. The BDD-positive group had higher BMI (U = 9641.5, p = 0.028), more plastic surgeries (χ2(1) = 19.682 , p = 0.012), and more acceptance of cosmetic surgery (U = 6664, p < 0.001). The risk of BDD is significantly higher in those who have a lower education (OR = 0.424, p = 0.031), accept cosmetic surgery (OR = 1.031, p = 0.025), plan plastic surgery (OR = 0.351, p = 0.027) and are more dissatisfied with their body (OR = 0.397, p < 0.001). Consideration of cosmetic surgery (U = 7433, p = 0.006) and planning for future plastic surgeries χ 2(1) = 7.943, p = 0.019) are more frequent in females. Sixty-six women (11.6%) have already had some intervention, 26.4% plan, and 10.4% probably plan cosmetic surgery, while these data are 11.1%, 8.3% and 5.6% in males. These symptoms occur more frequently among women according to Body Dysmorphic Disorder Questionnaire: avoidance behavior (33.9% vs. 16.7%, χ 2(1) = 4.539, p = 0.033), significant mental suffering caused by the perceived flaw(s) (29.8% vs. 13.9%, χ 2(1) = 4.178, p = 0.041). The Acceptance of Cosmetic Surgery Scale total score has a significant positive relationship with BDD caseness (β = 0.100, p = 0.011) and the number of blepharoplasties (β = 0.111, p = 0.005) and significant negative relationship with the planning of cosmetic surgery (β = –0.491, p < 0.001). Conclusions: The prevalence of body dysmorphic disorder is high in this non-clinical, unselected Hungarian sample. The risk for body dysmorphic disorder is higher in those interested in cosmetic services; screening for this body image disorder is necessary.
Absztrakt
A cikk annak a paradigmaváltásnak a következményeit elemzi a sebészeti gyakorlatban, amely az utolsó ötven évben ment végbe az orvostudományban. A korábbi, paternalisztikus orvos-beteg kapcsolatot felváltotta a beteg tájékoztatásán, a kezelését érintő döntésekbe való bevonásán alapuló, egyenrangú orvos-beteg kapcsolat. Ez a váltás nem minden orvosi szakágban ment végbe egyforma sebességgel, s a sebészet ebben a vonatkozásban nemzetközileg is konzervatívabbnak mutatkozott, mint pl. az általános orvostan. A cikk elemezi a tájékoztatás gyakori problémáit, majd sorra veszi a sebészi tájékoztatás fontosabb elemeit és lehetséges technikai feltételeit. Külön kitér a sebészeti tájékoztatás specifikumaira és a beavatkozás elutasításának feltételeire is.
A szerzők a mastopathia-szindrómával kapcsolatos klinikai, képalkotó és patológiai diagnosztikai ismereteket, valamint a terápia és gondozás kérdéseit foglalják össze. Megállapítják, hogy nincs egységes nómenklatúra, a mastopathia fogalmán minden szakma mást ért. A klinikai és képalkotó diagnosztika bizonytalan, a megoldás csak a patológus kezében van. A sebészet szerepe minimális. A mastopathia praecancerosis jellege vitatott, a malignizálódás aránya csekély. A benignus elváltozások malignizálódása is igen ritka. A leglényegesebb feladat a betegek szoros obszervációja, rendszeres gondozása, mely teamfeladat, lehetőleg azonos személyekkel, ugyanabban az intézetben. További ismeretek, pontos meghatározások szükségesek.
Meghatározott bőrtumoroknál a Mohs-féle mikrográfikus sebészeti eljárás kínálja a legjobb lehetőséget a tumor teljes eltávolítása mellett a maximális funkcionális és kozmetikai állapot megtartására. A módszer előnye, hogy horizontálisan vezetett fagyasztásos metszetekkel a specimen sebészi széleinek 100%-át, beleértve a perifériás és mély felszínt is, intraoperatívan vizsgálja. Ez az eljárás a konvencionális sebészi kimetszéssel vagy más technikával szemben szignifikánsan magasabb ablasticitást eredményez. A Mohs-féle mikrográfikus sebészet a választandó beavatkozás nagy, kiújult vagy inkomplett módon eltávolított bőrdaganatok esetén, illetve ha a daganat funkcionálisan vagy esztétikailag kényes anatómiai régiót érint. A szerzők egy 75 éves férfi esetét mutatják be, akinél a talpon másodszor lokálisan kiújult invazív melanoma malignumot kezeltek sikeresen Mohs-féle mikrográfikus sebészeti technikával, azonnali rekonstrukcióval, félvastag lebenyt alkalmazva.
