Search Results

You are looking at 21 - 30 of 54 items for :

  • Medical and Health Sciences x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All

A krónikus lymphoid leukaemia mai kezelésének interdiszciplináris kérdései

Interdisciplinary approach to the current management of chronic lymphocytic leukemia

Orvosi Hetilap
Authors:
Róbert Szász
and
Árpád Illés

Összefoglaló. A Bruton-féle tirozin-kinázt gátló ibrutinib és a B-sejtes lymphoma-2-t gátló venetoklax a krónikus lymphoid leukaemia (CLL) kezelésének egyre korábbi vonalában alkalmazható, és ezek mellett a progressziómentes túlélés növekedése figyelhető meg. A célzott kismolekulákkal végzett kezelés nemcsak a CLL lefolyását, de a betegek gondozását is alapvetően megváltoztatta. A tartósan adagolt orális szerek mellett a betegek nagyobb valószínűséggel jelennek meg a panaszaiknak megfelelő szakrendeléseken. Az új típusú szerek hatásai és mellékhatásai mellett az alapvető gyógyszer-interakciókra is fel kell hívni a figyelmet. Kiemelt fontosságú az ibrutinib hypertoniát provokáló hatása, illetve a 6–16%-ban megjelenő pitvarfibrilláció. Ez utóbbi ellátását a gyógyszer-interakciókon túl az ibrutinib vérzékenységet okozó hatása is nehezíti. A CLL-lel, illetve annak kezelésével kapcsolatos ismeretek a másodlagos daganatok, néhány gastrointestinalis és bőrgyógyászati betegség megközelítése szempontjából is fontosak. A venetoklax mellett potenciálisan kialakuló tumorlízis-szindróma alkalmanként a nefrológusok bevonását igényli. A betegek gondozása, megfelelő szakszerű ellátása és a betegutak optimalizálása érdekében a háziorvosok, a sürgősségi ellátók és az egyéb szakellátó helyek szoros együttműködése szükséges szakorvosi konzultáció keretei között. Orv Hetil. 2021; 162(9): 336–343.

Summary. Chronic lymphocytic leukemia (CLL) is ubiquitously treated with novel agents. The Bruton’s tyrosine kinase inhibitor ibrutinib and the B-cell lymphoma 2 inhibitor venetoclax can be used increasingly in earlier lines of treatment with improved progression-free survival. Treatment with targeted small molecules fundamentally changed not only the course of CLL but also the care of patients. With the administration of long-term oral medications, patients are more likely to show up at specialist clinics that match their complaints. In addition to the effects and side effects of the new drugs, attention should also be drawn to basic drug interactions. The effect of ibrutinib on blood pressure and the ability to provoke atrial fibrillation in 6–16% of cases are of paramount importance. In addition to drug interactions, the treatment of the latter is also complicated by the hemorrhagic effect of ibrutinib. Knowledge on CLL and its treatment is also important in the approach to secondary tumors, some gastrointestinal and dermatological diseases. The potential for tumor lysis syndrome of venetoclax requires close collaboration with nephrologists. In order to provide appropriate professional care and optimize patient pathways, close co-operation between GPs, emergency care providers and other specialist care facilities is required within the framework of professional consultation. Orv Hetil. 2021; 162(9): 336–343.

Open access
Mentálhigiéné és Pszichoszomatika
Authors:
Ferenc Köteles
,
Helga Gémes
,
Gabriella Papp
,
Petra Túróczi
,
Anett Pásztor
,
Anett Freyler
,
Renáta Szemerszky
, and
György Bárdos

A Szomatoszenzoros Amplifikáció Skála (SSAS) magyar verziójának pszichometriai értékelését és kérdőíves validálását egyetemi hallgatók (N = 184; átlag életkor = 21,43 év, SD = 4,124; 38,1% férfi) és háziorvosi rendelőben várakozó betegek (N = 562; átlag életkor = 46,54 év, SD = 17,248; 40,4% férfi) mintáján végeztük el. A skála jó belső konzisztenciát mutatott (Cronbach-alfa = 0,70 és 0,77 az egyetemista és a betegmintán), és a konfirmátoros faktoroanalízis eredményei alapján kifejezetten jól illeszkedett az elméletileg feltételezett egydimenziós struktúrához (CMIN/df = 3,088; CFI = 0,989; NFI = 0,984; RMSEA = 0,053). A kérdőíves validáláshoz négy pszichológiai skálát (Életszemlélet Teszt átdolgozott verzió - LOT-R; Beck Depresszió Kérdőív rövidített változat - BDI-R; Spielberger Vonásszorongás Kérdőív - STAI-T; Szubjektív Testi Tünet Skála - PHQ-15) használtunk. Az egyetemista mintán az SSAS pontszámok szignifikánsan korreláltak a nemmel, valamint a PHQ-15, a STAI-T és a BDI-R pontszámokkal. A többváltozós regressziós elemzés során a nem (p = 0,044) és a STAI-T pontszám (p = 0,053) bizonyult jó prediktornak. A betegmintán szignifikáns együttjárást találtunk a nemmel, az iskolai végzettséggel és mind a négy validáló skálával (az együttjárás az iskolai végzettség és a LOT-R esetében negatív irányú volt). A regressziós elemzésben az SSAS pontszámot a PHQ-15 és a STAI-T pontszám jelezte előre (mindkét esetben p < 0,001). Az eredmények alapján elmondható az, hogy a magyar verzió jó pszichometriai jellemzőkkel bír, és jól megőrizte az eredeti skála által megragadott pszichológiai konstruktumot.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors:
László Gulácsi
,
István Májer
,
Imre Boncz
,
Valentin Brodszky
,
Béla Merkely
,
Pál Maurovich Horvath
, and
Krisztián Kárpáti

Magyarországon jelentős az akut myocardialis infarctust szenvedett betegek száma, ezért elengedhetetlen a betegségteher (disease burden) pontosabb megismerése. Célkitűzés: Tanulmányunkban azt vizsgáljuk, hogy mekkora a finanszírozót érintő teher a hospitalizált, szívinfarktust szenvedett betegek esetén, az aktív és a krónikus kórházi ellátásban, valamint a járóbeteg- és az alapellátás területén, illetve felbecsüljük, hogy mekkora a társadalmat érintő indirekt költség. Módszer: Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár adatbázisa alapján elemeztük az „új” infarktust szenvedett betegek aktív és krónikus kórházi ellátásának költségeit a 25 évnél idősebb populáció körében a 2003. májusi megbetegedést követő 12 és 24 hónapban. A betegeket nemek szerinti, és 25–44, 45–64, 65+ éves alcsoportokba osztottuk. Egyéb költségelemként figyelembe vettük a házi-, szakorvosi vizitek, betegszállítás, valamint a munkából való kiesés átlagköltségeit. Eredmények: Az akut myocardialis infarctus aktív kórházi ellátásának átlagos egészségbiztosítási költsége a megbetegedést követő 12 hónapban a nőknél általában magasabb, mint a férfiaknál: 476,3 ezer Ft vs 391,1 ezer Ft (65+ év); 429,1 Ft vs 389,4 ezer Ft (45–64 év) és 229,5 ezer Ft vs 240,6 ezer Ft (25–44 év). A krónikus ellátás terhe betegenként 15–40 ezer Ft az első évben, és az aktív ellátás költsége is hasonló nagyságrendű (22–54 ezer Ft/fő) az infarktus után 13–24 hónappal. Következtetések: Becslésünk szerint az évente közel 12 ezer hospitalizált infarktust szenvedett beteg direkt egészségügyi költségeire a biztosító 4,4 Mrd Ft-ot költött a betegséget követő első 12 hónapban, 3,6 Mrd Ft-ot aktív és 370 millió Ft-ot a krónikus kórházi ellátásban. Egy AMI elkerülésével 345–565 ezer Ft (kor és nem szerint különbözően) direkt egészségügyi költség takarítható meg az első 12 hónapban. Becslésünk szerint az AMI indirekt költsége a munkaképes korúak körében meghaladja a 840 millió Ft-ot egy évben (177 829 Ft/fő).

Restricted access

A cukorbetegség − különösen 2-es típusú formája − előfordulása világszerte fokozatosan nő, ezt tükrözik a hazai adatok is. A késői prognózis szempontjából meghatározó jelentőségű érszövődmények megelőzésének, illetve késleltetésének egyik előfeltétele az anyagcserezavar időben történő kórismézése. Ezt segítheti a célzott szűrés, költség-hatékonysági szempontokat szem előtt tartva elsősorban a diabetesre fokozott kockázattal rendelkezők körében. A Magyar Diabetes Társaság, a 77 Elektronika Kft. támogatásával, az országban először, kockázatalapú szűrővizsgálatot indított az alapellátásban dolgozók bevonásával. A szűrés két lépésben történt. Első fázisában a nemzetközileg validált FINDRISC kérdőív magyar változatának kitöltésére került sor, a kérdésekre adott válaszokat pontozási rendszerrel értékeltük (maximálisan elérhető pontszám 26). A ≥12 pontértékkel rendelkező személyek esetében az Egészségügyi Világszervezet előírásait követve éhomi vércukorvizsgálat, kétes értéke esetén 75 grammos glükózterhelés történt, vénás plazmából történő, laboratóriumban végzett vércukormérésekkel. A szűrővizsgálatban 2008. április 1.–2009. március 31. között 8921 személy (59,7% nő, 40,3% férfi) vett részt. A ≥12 pontszámmal rendelkező 4286 személy [életkor: 53,4±11,4 év, testtömegindex (BMI): 29,9±4,9 kg/m 2 , haskörfogat: 101,1±12,7 cm] közül 3733 (87,1%) az éhomi vércukor meghatározása alapján normális glükóztoleranciájúnak bizonyult, míg 283 főnél (6,6%) IFG, 122 esetben (2,85%) IFG, 19 személynél (0,44%) izolált IGT volt megállapítható. Manifeszt, de a szűrés megtörténtéig nem ismert diabetest ismertünk fel 129 személy (3,01%) esetében. Ha a laboratóriumi vizsgálat szükségességét jelentő ponthatárt magasabb értékben (≥15, illetve ≥20 pont) határoztuk meg, nőtt a glükózintoleranciában szenvedők aránya. Az antropometriai paraméterek közül legkifejezettebben a BMI növelte a kóros pontszám-kategóriába kerülés esélyét [egységnyi (1 kg/m 2 ) BMI-növekedés a kockázatot 24,7%-kal növelte (95%-os megbízhatósági tartomány: 23,3–26,2%)]. A kockázatalapú diabetesszűrés egyszerű és hatékony módszer a szénhidrátanyagcsere-zavarok korai felismerésére, ezért annak szélesebb körű, egészségbiztosítói támogatással történő bevezetése indokolt.

Restricted access

implications for GPs. Br. J. Gen. Pract., 2005, 55 , 684–689. Vondeling H. Population-based study of place of death of patients with cancer implications for GPs

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors:
Zoltán Juhász
,
Ria Benkő
,
Mária Matuz
,
Réka Viola
,
Gyöngyvér Soós
, and
Edit Hajdú

–244. Ong, D. S., Kuyvenhoven, M. M., van Dijk, L., et al.: Antibiotics for respiratory, ear and urinary tract disorders and consistency among GPs. J. Antimicrob. Chemother., 2008, 62 (3), 587–592. Rautakorpi, U. M

Restricted access

Az utazási orvostan prevenciós lehetőségeinek vizsgálatakor megállapítható volt, hogy a „klasszikus” felfogás, amelyet túlnyomórészt még mindig a primer megelőzés, a vakcináció – kemoprofilaxis –, orvosi (legfőképp infektológiai tartalmú) tanácsadás triásza jellemez, nem teszi lehetővé az utazással összefüggő betegségek megelőzésének és kezelésének komplex feladatát. Az utazók ugyan még mindig ki vannak téve az úti cél endémiás fenyegetésének, és bár igaz, hogy a vakcinációval közel tökéletes prevenciót érhetünk el ezen a területen, az utazók többsége nem fertőző betegségben szenved (vagy hal meg), hanem más, az utazás provokálta noxák miatt. Emellett például a magyar utazók túlnyomó többsége európai országokba utazik. A nem egzotikus (trópusi) országokba utazók, az extrém és szabadidősportot űzők, a krónikus betegségben szenvedők ugyancsak tanácsadást – mégpedig profilaktikus szemléletű tanácsadást – igényelnek. A védőoltások mellé be kell hogy vonuljon a prevenció fegyvertárába a védősisak, a sótabletta, az úti patika és a hordozható oxigenizátor is. Beszélnünk kell továbbá azokról az utazókról is, akik külföldön betegednek meg, és szakszerű repatriációjukhoz szükséges a szakorvos, az utazási orvos együttműködése, a beteg háziorvosának anamnesztikus segítsége és a biztosító orvosának szervezőkészsége is. Mindez olyan komplex tudást igényel, amelyet csak akkor tudunk megkövetelni, ha az utazási orvostan tárgyát és módszereit újradefiniáljuk. Meg kellett határozni az utazással összefüggő betegségeket, az utazók kategóriáit, illetve a prevenció elsődleges, másodlagos és harmadlagos szintjeinek tartalmát, valamint a szintekhez tartozó prevenciós módszereket. Megállapítható, hogy az utazási orvostan tudásanyaga fel kell hogy ölelje az infekciók, de az egyéb, utazással összefüggő betegségek megelőzését is, a szabadidősportok orvostanát (vadonorvoslás vagy wilderness medicine), az assistance orvostant (a betegek hazaszállításának tudományát) és az utasbiztosítási orvostan tárgykörét is. Ez a négyes, multidiszciplináris felosztás jól illeszkedik az utazási orvostan komplex szemléletéhez a nemzetközi gyakorlatban, de megfelelőnek bizonyul a magyarországi betegellátó struktúrában is. Lehetővé teszi, hogy az utazókkal kapcsolatba kerülő orvosok (elsősorban az utazási, a házi-, a biztosítási és a foglalkozás-egészségügyi orvosok) hatékonyan tudjanak részt venni az utazók felkészítésében. A prevenció szakmai alapjait ki kell dolgozni, az utazási orvostan interdiszciplináris jellegének megfelelően minden szakterületen. Szintén sürgető feladat az utazási orvostani tanácsadás országos struktúrájának kifejlesztése és az utazási orvostan graduális és posztgraduális oktatásának megszervezése. Az oktatás során – a szakma sajátosságainak megfelelő – új képzési formákat kell igénybe venni. Csak ilyen alapok birtokában várható, hogy a magyar emberek egészségkultúráját utazási vonalon a nemzetközi szintre tudjuk emelni.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors:
Eszter Rosta
,
Zsuzsanna Almási
,
István Karácsony
,
Barna Konkolÿ Thege
, and
Katalin Hegedűs

-training makes GPs thrive better in their job. Patient Educ. Couns., 2004, 55 , 230–235. Rosenkvist U. Balint-training makes GPs thrive better in their job

Open access
Clinical and Experimental Medical Journal
Authors:
Christine P. Dancey
,
Paul Stenner
,
Elizabeth A. Attree
,
Joy Coogan
,
Ágota Kovács
, and
György Bàrdos

– 974 . [8]. M. Dixon-Woods S. Critchley 2000 Medical and lay views of irritable bowel syndrome Family Practice 17 2 1-8 – 113 . [9]. R. E. Casiday A. P. S. Hungin C. S. Cornford 2009 'GPs’ explanatory models for

Restricted access

port of call in primary health care Fam. Pract. 14 498 – 502 . [11]. C. J. Morris J. A. Cantrill M. C. Weiss 2001 GPs’ attitudes to minor ailments Fam. Pract. 18 581 – 585 . [12]. F. Sorge F. Legros C. Goujon

Restricted access