Search Results

You are looking at 21 - 30 of 44 items for :

  • "célzott terápia" x
  • Medical and Health Sciences x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All

A SARS-CoV2-járvány hatása a hazai vérellátásra

Effect of the SARS-CoV2 pandemic on Hungarian blood banking

Hematológia–Transzfuziológia
Authors: Attila Tordai, Sándor Nagy, Klára Baróti-Tóth, Imelda Marton, Mária Lázár, Judit Demeter, Tamás Masszi, and Andrea Matusovits

Absztrakt:

A súlyos akut légúti szindrómát kiváltó, új típusú koronavírus, a SARS-CoV2 olyan példátlan világjárványt okozott, amely szélsőséges terhelést jelent a még a legfejlettebb országok egészségügyi rendszereire is és azok társadalmaira. Az újonnan emberi kórokozóvá váló vírus ellen sem védőoltás, sem hatékony célzott terápia nem áll rendelkezésre. A járványhelyzetre reagálva a világszerte, köztük Magyarországon is, meghozott szigorú korlátozások a vérellátás tevékenységét egyfelől a donációs hajlandóság és aktivitás kifejezett csökkenése, másfelől a felhasználók igényeinek nehezebben jósolható csökkenése révén érintették. Az OVSz országos adatai szerint a vörösvérsejt-, illetve plazmakészítmények felhasználása mintegy 30%-os, míg a thrombocytakészítményeké mintegy 20%-os csökkenést mutatott 2020. április hónapban az előző év azonos időszakához képest. Ugyanebben az időszakban a mobil véradási események száma országosan 61%-kal, a véradásra megjelent donorok száma pedig 28%-kal csökkent. A korábban járványt okozó légúti vírusokkal és a SARS-CoV2-vel is meglevő klinikai tapasztalatok alapján nem valószínűsíthető az új koronavírus hematogén úton történő átvitele, így a véradás előtti szűrés sem indokolt a potenciálisan fertőzöttek kiszűrését segítő általános óvintézkedések betartása mellett. A hematológiai betegellátásban a vérkészítmények felhasználásának csökkenése kisebb mértékű volt, és kifejezett szóródást mutatott a vizsgált szegedi és budapesti egyetemi központok összehasonlításában. Az új kórokozó elleni vakcina és célzott kezelés hiányában a SARS-CoV2 elleni konvaleszcens plazmaterápia ígéretes és racionális, azonnal hozzáférhető terápiás lehetőség. Az FDA kivételesen gyorsan meghozott bátorító állásfoglalása és irányelve hatására több párhuzamos, nagyobb esetszámú és a korszerű klinikai kutatási szempontokat is figyelembe vevő, a SARS-CoV2 elleni konvaleszcens plazmaterápiára irányuló klinikai vizsgálat indult az USA-ban és más nyugati országokban, köztük Magyarországon is a vérellátó szolgálatok aktív részvételével.

Open access

Új terápiás lehetőség a cutan T-sejtes lymphomák kezelésében: a mogamulizumab

New therapeutic option for the treatment of cutaneous T-cell lymphomas: mogamulizumab

Hematológia–Transzfuziológia
Author: Zsófia Miltényi

Összefoglaló. A cutan T-sejtes lymphomák a non-Hodgkin lymphomák heterogén csoportját képviselik. A leggyakoribb altípus a mycosis fungoides, melynek korai stádiumában az 5 éves betegségspecifikus túlélés 90% körüli, az előrehaladott stádiumokban azonban csak 30–50%. Az agresszív formák rossz prognózisúak, nagy betegszámú, randomizált klinikai vizsgálatok hiányában egységes, hatékony kezelési módszerrel nem rendelkezünk. A szisztémás lymphoproliferatív betegségek kezelésében egyre inkább előtérbe kerülnek a célzott terápiás lehetőségek, melyek a cután lymphomákban is hatékonyak lehetnek. Ezek közül az anti CCR4 antitesttel, a mogamulizumabbal már vannak kedvező tapasztalatok. Fázis 3 vizsgálat során 28%-os teljes válaszarányt és 7,7 hónapos medián túlélést igazoltak relabáló vagy refrakter mycosis fungoidesben vagy Sézary-szindrómában szenvedő betegeknél. A leggyakoribb mellékhatások az infúziós reakciók, a kiütés, hasmenés és krónikus fáradtság voltak. A vizsgálat eredménye alapján a mogamulizumabot az Európai Gyógyszerügynökség is befogadta ezen betegcsoport kezelésére, remélhetőleg nemsokára hazánkban is hozzáférhető lesz.

Summary. Cutaneous T-cell lymphomas represent a heterogeneous group of non-Hodgkin’s lymphomas. The most common subtype is mycosis fungoides, with an early 5-year disease-specific survival of around 90%, but only 30–50% in the advanced stages. Aggressive forms have poor prognosis in the absence of large, randomized clinical trials we do not have a uniform, effective treatment method. In the treatment of systemic lymphoproliferative diseases, targeted therapeutic options are emerging that may be effective in cutaneous lymphomas. Of these, the anti CCR4 antibody was mogamulizumab there are already positive experiences. In a phase 3 study, a 28% overall response rate and a median survival of 7.7 months were demonstrated in patients with relapsed or refractory mycosis fungoides or Sezary’s syndrome. The most common side effects were infusion reactions, rash, diarrhea, and chronic fatigue. Based on the results of the study, mogamulizumab has also been accepted by the European Medicines Agency for the treatment of this group of patients and will hopefully be available in Hungary soon.

Restricted access

A karboplatin-kemoterápia hatékonysága egy áttétes, kasztrációrezisztens, BRCA2-mutáció-pozitív prosztatarákos betegben

Efficacy of carboplatin chemotherapy in a metastatic, castration-resistant BRCA2 mutation positive prostate cancer patient

Orvosi Hetilap
Authors: Noémi Dalma Nagy, Tamás Fazekas, Kornélia Baghy, Gergő Papp, Anita Csizmarik, Miklós Szűcs, Péter Nyirády, and Tibor Szarvas

Szarvas T, Csizmarik A, Szűcs M, et al. Molecular subtypes and perspectives of targeted therapies in prostate cancer. [A prosztatarák molekuláris altípusai és célzott terápiás kilátásai.] Orv Hetil. 2019; 160

Open access

Absztrakt:

Korunk egyik kiemelkedő eredménye a szervátültetés, mely a végstádiumú szervelégtelenségben szenvedő betegek egyetlen kezelési lehetősége. A transzplantációk sikeressége a donorgondozáson, a beteg műtéti előkészítésén, a szervátültetés perioperatív időszakán és az utógondozáson múlik. A sikeres transzplantáció ezért szükségessé teszi a sebész, az aneszteziológus, a radiológus, a belgyógyász-hepatológus, a labororvos és szinte valamennyi társszakma magas szintű, folyamatos együttműködését. Az új kutatási eredmények alapján kialakított komplex interdiszciplináris szemléletnek köszönhetően célzott gyógyszeres kezeléssel, fizioterápiával, pszichoterápiával a beteg állapota javítható, konzerválható lesz a várólistán eltöltött időtartam alatt. A perioperatív graft resuscitatióban történő aktívabb, célzott terápiás lehetőségének megjelenése segítheti a jelenleg még nem transzplantálható rosszabb minőségű graftoknak már a recipiensen kívül (gépi perfúzió) vagy a recipiensben történő resuscitatióját, ezáltal a májtranszplantációk számának növekedését. A hemosztatikus folyamatok mélyebb megismerése a sebészeti technikák fejlődésével együtt növelné a vérkészítménymentes transzplantációk számát, így javítaná a graftok hosszú távú túlélését. A jelen összefoglaló tanulmány célja a májtranszplantáció anesztéziájának és korai intenzív terápiájának bemutatása az alkalmassági elbírálástól az altatáson át a korai intenzív terápiás kezelésig. Orv Hetil. 2018; 159(46): 1891–1897.

Open access

Absztrakt:

A keringésmegállásból sikeresen újraélesztett betegeknél a hosszú távú túlélést elsődlegesen a beteg postresuscitatiós residualis neurológiai károsodása határozza meg. Amennyiben a beteg hosszan tartó újraélesztést követően a keringésmegállás utáni szindróma (PCAS – post-cardiac arrest syndrome) részeként tartósan kómában marad, szervspecifikus intenzív kezelésben kell részesíteni, melynek célja a beteg hemodinamikai állapotának stabilizálása, a szervperfúzió normalizálása és a sejtszintű károsodások megelőzése. A PCAS-kezelés egyik alappillére e betegeknél az agy hypoxiás károsodásának megelőzése kontrollált, célzott, terápiás enyhe hypothermiás kezeléssel (THT). E kezelés a hypothermia okozta fiziológiás változások miatt fokozott monitorozást és speciális intenzív beavatkozásokat igényel, melyek sokszor gátolhatják a kezelés gyakorlati alkalmazását. A 2013-ban megjelent, célhőmérséklet-orientált kezelést célzó (TTM – targeted temperature management) vizsgálat azonban megkérdőjelezte a THT-kezelés szükségességét, ami megváltoztatta az intenzíves társadalom eddigi PCAS-kezelési gyakorlatát. A jelen cikk célja a két módszer létjogosultságának összevetése, valamint a THT magyarországi implementációs lehetőségeinek és a THT-finanszírozásnak a gyakorlati bemutatása. Orv Hetil. 2019; 160(46): 1840–1844.

Open access

A korszerű gyógyszerszint-monitorozás szerepe az új típusú, kis molekulasúlyú, specifikus molekuláris célponttal rendelkező, per os formában szedhető onkológiai gyógyszerek alkalmazása során

The role of modern therapeutic drug monitoring in the application of novel, small molecular weight, orally administered oncological drugs with specific molecular targets

Hematológia–Transzfuziológia
Authors: Zoltán Köllő, Lili Kotmayer, Barna Vásárhelyi, and Gellért Balázs Karvaly

Összefoglaló. Bevezetés: Az onkológia, így a hemato-onkológia területén a szájon át alkalmazható, nem hormonhatású, specifikus fehérje támadásponttal rendelkező (ismertebb nevén célzott terápiás) daganatellenes gyógyszerek megjelenése új fejezetet nyitott, sőt, napjainkra a 10 leggyakrabban használt onkológiai szer közé bekerült a hemato-onkológiában használt ruxolitinib és imatinib. E gyógyszerek alkalmazásának fő előnye a kíméletes (nem parenterális adagolású), speciális intézményi környezetet nem igénylő gyógyszerelés, valamint a kedvezőbb mellékhatásprofil. Legfontosabb hátrányuk, hogy a kezelések költségesek, és megjelenik a per os farmakoterápiák esetében jellemző adherencia kockázat, ami – a gyógyszer-interakciók és a betegek állapota miatt sajátos farmakokinetikai jellemzőkkel együtt – a terápia monitorozását alapvetően fontossá teszi. Mivel a klasszikus gyógyszerszint-monitorozás (TDM) esetében megszokott terápiás tartományok ezen a területen nem állnak rendelkezésre, a klinikum és a TDM laboratórium közötti fokozott együttműködés az evidenciaalapú, egyénre szabott, sikeres kezelésekhez nélkülözhetetlen.

Közleményünkben bemutatjuk a számos hemato-onkológiai kórfolyamat esetében alkalmazott tirozin-kináz-gátló gyógyszerek használatának kockázatait, és rájuk vonatkozóan megoldást javaslunk a gyógyszerszint-monitorozással támogatott, egyénre szabott terápiák megvalósításához. Ezek klinikai gyakorlatba történő mielőbbi bevezetésének elősegítéséhez információt nyújtunk a Semmelweis Egyetemen elérhető onkológiai TDM-szolgáltatásról.

Summary. Introduction: A new era has begun in the field of oncological therapies, including hemato-oncological treatments, with the recent introduction of orally administered, non-hormonal antineoplastic drugs with specific protein targets (also known as targeted therapies). Two of these entities, ruxolitinib and imatinib, are already on the list of the ten most prescribed anticancer agents. Their primary advantage is the patient-centric, non-parenteral application which does not require a specialized healthcare infrastructure, and in most cases associated with less severe adverse effects. The major disadvantages associated with their use, on the other hand, are their considerable costs, the increased risk of therapy non-adherence, the poor predictability of pharmacokinetic characteristics because of the frequently altered physiological status of oncological patients, and the real potential of possible drug interactions. Monitoring the course of the treatment is therefore pivotal. Since therapeutic concentration ranges employed in the classical framework of therapeutic drug monitoring (TDM) are not available, an intensive collaboration of the clinical team and the TDM laboratory is required for guiding individualized, evidence-based therapies using these substances.

The aim of this work is to present the risks associated with the use of tyrosine kinase inhibitors employed for the treatment of various hemato-oncological disorders and solid tumors, and to make recommendations for guiding individually tailored therapies supported by the TDM of these novel drugs. Specific information is provided to enhance the translation of these concepts into clinical practice with the support of the existing oncological TDM service available at Semmelweis University.

Open access

, 148 (13 Suppl. 1), 63–70. [Hungarian] 18 Szekanecz, Z.: Targeted therapy in rheumatology. [Célzott terápia a reumatológiában.] MOTESZ Magazin, 2010, 18 (2), 31

Restricted access

-up. Ann. Oncol., 2016, 27 (1), 16–41. 2 Kopper, L., Tímár, J., Becságh, P., et al.: Targeted diagnosis and therapy in oncology, 2. [Célzott diagnosztika és célzott terápia az

Open access

Cytoreductiv radikális prostatectomiával szerzett tapasztalataink oligometastaticus prosztatadaganatok esetében

Our experience with cytoreductive radical prostatectomy in patients with oligometastatic prostate cancer

Orvosi Hetilap
Authors: Csaba Berczi, János Dócs, and Tibor Flaskó

, Csizmarik A, Szűcs M, et al. Molecular subtypes and perspectives of targeted therapies in prostate cancer. [A prosztatarák molekuláris altípusai és célzott terápiás kilátásai.] Orv Hetil. 2019; 160

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Tibor Szarvas, Anita Csizmarik, Nikolett Nagy, Dávid Keresztes, Melinda Váradi, Zsófia Küronya, Péter Riesz, and Péter Nyirády

prosztatarák molekuláris altípusai és célzott terápiás kilátásai.] Orv Hetil. 2019; 160: 252–263. [Hungarian] 39 Pal SK, Patel J, He M, et al. Identification

Open access