Search Results

You are looking at 21 - 30 of 51 items for :

  • "csapadék" x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All

csapadékmennyiség meghatározása . Időjárás. OMSZ Budapest. 76 : 208 – 220 . 20. Szász G. – Rácz Cs. : 2006 . A csapadék ingása Magyarországon (1881–2000) . DE TEK Tud

Restricted access

Az erdőállományok talajvíz utánpótlódásra gyakorolt hatásának vizsgálata kecskemét-ménteleki mintaterületen

Investigation of the impact of forest stands on groundwater recharge in the Kecskemét-Méntelek study area

Agrokémia és Talajtan
Authors:
András Szabó
,
Zoltán Gribovszki
,
Péter Kalicz
,
Ján Szolgay
,
Zsolt Gácsi
, and
Bence Bolla

intercepció, valamint a talajnedvesség felvétel (transzspiráció) által, csökkentve a mélybe szivárgó csapadék mennyiségét ( TÖLGYESI et al., 2020 ). A Soproni Egyetem Erdészeti Tudományos Intézete által létrehozott monitoring rendszer a hidrológiai ciklus több

Open access

A növénytermesztési tér, ezen belül a csernozjom talaj vízháztartási folyamatainak sokoldalú vizsgálata, elemzése, a folyamatok parametrizálása különösen fontos. A vizsgálatokat — az 1983-ban Ruzsányi László által beállított, 2004-től Pepó Péter által vezetett — polifaktoriális tartamkísérletben kukoricával végeztük, melyet nemcsak jelentős vetésterülete, hanem a vízellátás, a növénytermesztési tér vízháztartása szempontjából kifejezett szenzibilitása, érzékenysége is indokol. A kísérletet különböző vetésváltási rendszerekben (mono-, bi- és trikultúra), három eltérő csapadékellátottságú [egy aszályos (2007), egy csapadékos (2008) és egy száraz (2009)] évjáratban végeztük. A kísérletben N120+PK tápanyagszinttel, két öntözési kezeléssel (Ö1-kezelés: nem öntözött, Ö3-kezelés: öntözött), valamint 60 000 tő·ha−1 állománysűrűséggel dolgoztunk.A mértékadó talajréteget három szintre osztottuk, (0–60; 61–120 és 121–200 cm), melyekben vizsgáltuk a talajnedvesség tenyészidőbeli alakulását. Az eredmények alapján a felső (0–60 cm) talajszint nedvességkészlet-változása volt a legintenzívebb, mind a csapadék, mind az öntözés közvetlen hatása itt mutatható ki a legegyértelműbben.Vizsgálataink alapján megállapítottuk, hogy a csernozjom talaj vízkészletét a vetésváltás nagymértékben befolyásolja. A három vetésváltás közül a monokultúrás vetésváltásban számítottuk a legkisebb talajnedvesség térfogatszázalékos értékeket, bi- és trikultúrában már az induló vízkészlet is 3–4 tf%-kal nagyobb értékeket mutatott, és ez a tendencia a teljes tenyészidőszakban megmaradt, mind a nem öntözött, mind az öntözött kezelésekben. A vizsgálati eredmények alapján megállapítható, hogy a csernozjom talaj vízháztartása, a kukoricaállomány vízellátása szempontjából a monokultúrás termesztés függ a legnagyobb mértékben a vízellátottsági viszonyoktól.A kísérleti adatokból megállapítható, hogy az öntözés főként a 0–60 cm-es gyökérzónában fejtette ki hatását, megközelítőleg vízkapacitásig feltöltötte a talaj felső rétegét, ezáltal kedvező víz- és tápanyagellátási körülményeket teremtve a növényállomány számára.

Restricted access

Karbonátos csernozjom vályogtalajon egy mutrágyázási tartamkísérlet 21. évében vizsgáltuk az eltéro NPK-ellátottsági szintek és kombinációik hatását a Vörös óriás fajtájú sárgarépa (Daucus carota L.) fejlodésére, gyomosodására, termésére, lombjának és gyökerének ásványi összetételére. A termohely talaja a szántott rétegben mintegy 3% humuszt, 5% CaCO3-ot és 20% agyagot tartalmazott; N, K, Mg, Mn, Cu elemekkel közepesen, P és Zn elemekkel gyengén ellátottnak minosült. A kísérlet 4N×4P×4K = 64 kezelést és 2 ismétlést foglalt magában, összesen 128 parcellával. A mutrágyázás pétisó, szuperfoszfát és kálisó formájában történt. Az 5,5 hó tenyészido alatt 205 mm csapadék hullott mindössze. Fobb eredmények: - Május elején a sárgarépa csupán 3% borítottságot jelzett, vontatottan kelt, míg a gyomborítás (Amaranthus blitoides) 2%-ról 50-60%-ra ugrott az együttes PK-túlsúly nyomán. - A maximális 26-28 t/ha gyökérterméseket a nitrogénnel és foszforral 21 éve nem trágyázott kezelések adták, ahol 80-100 mg/kg ammónium-laktát- (AL-) oldható P2O5-, ill. 200-300 mg/kg AL-K2O-tartalom volt a szántott rétegben. 200 mg/kg AL-P2O5-tartalom felett a termés drasztikusan csökkent, ill. az extrém PK-túltrágyázás nyomán a növény gyakorlatilag kipusztult és a talaj elgyomosodott.  - A növény tápláltsági állapota a gyökérképzodés kezdetén vett lomb analízisével jól nyomon követheto, az irodalomban közölt optimum koncentrációk iránymutatóak. Eredményeink szerint ideális a 2-3% N, 0,3-0,4% P, 3-4% K, 1-3 mg/g NO3-N, valamint az 5-10 N/P, 0,5-1,0 N/K, 8-13 K/P és a 80-150 P/Zn aránya a légszáraz lombban.  - A N-trágyázás növelte a növényi szervek N-, NO3-N-, Mn-, ill. mérsékelte a S-, Ba- és Mo-készletét. A P-kínálattal emelkedett a P-, Sr-, Mo- és Cd-, ill. csökkent a Zn-, Cu-, Fe- és Al-koncentráció. A K-kínálattal nott a K, valamint igazolhatóan süllyedt az egyéb vizsgált elemek (N, Ca, Mg, Na, Sr, B, Ni, Cr és Cd) mennyisége a lombban és a gyökérben. - A betakarításkori 8 t/ha lomb + 24 t/ha gyökér, azaz 32 t/ha friss terméssel a sárgarépa 113 kg K, 90 kg N, 89 kg Ca, 21 kg Na, 18 kg Mg, 15 kg P, 12 kg S, 2-3 kg Fe és Al, 411 g Mn, 272 g Sr, 160 g Ba, 129 g B, 111 g Zn, 40 g Cu, 8 g Ni, 5 g Cr, 3 g Pb, 1-2 g Co és 0,5 g Cd elemet akkumulált. - A hazai szaktanácsadásban ajánlott 40-15-50-16-16 = N-P2O5-K2O-CaO-MgO fajlagos mutatók, azaz 10 t friss gyökér + a hozzá tartozó lomb elemtartalmának irányszámai, összességükben megerosítést nyertek kísérletünkben. Kivételt a kísérletben mért extrém fajlagos CaO érték jelenthet, mely a meszes termohelyre és az aszályos évjáratra vezetheto vissza.

Restricted access

Löszön kialakult karbonátos csernozjom vályogtalajon, egy mutrágyázási tartamkísérlet 25. és 26. évében vizsgáltuk az eltéro N-, P- és K-ellátottsági szintek és kombinációik hatását az olaszperje (Barmultra fajta) fejlodésére, termésére, takarmányértékére, valamint a talaj oldható elemkészletére. A termohely talaja a szántott rétegben mintegy 3% humuszt, 5% CaCO3-ot és 20-22% agyagot tartalmazott, N és K elemekben közepesen, P és Zn elemekben gyengén ellátottnak minosült. A kísérlet 4N×4P×4K = 64 kezelést × 2 ismétlést = 128 parcellát foglalt magában. A talajvíz 13-15 m mélyen helyezkedik el, a terület aszályérzékeny. A vizsgált 1998. és 1999. években a lehullott csapadék mennyisége és eloszlása kedvezo volt: 1998-ban 682 mm, 1999. elso félévében 432 mm eso esett, mely a sokévi átlagot 20-30%-kal meghaladta.  Fobb eredményeink: - N-trágyázás nyomán a tavasszal mért 0-60 cm-es talajréteg NO3-N-készlete közel ötszörösére emelkedett. Kis mértékben nott az oldható Na-készlet is a szántott rétegben. P-trágyázással az oldható P-tartalom, K-trágyázással az oldható K-tartalom háromszorozódott meg mindkét módszerrel mérve (Egnér et al., 1960; Lakanen & Erviö, 1971). Az alkalmazott szuperfoszfátok 2% körüli Sr-tartalma igazolhatóan növelte a szántott réteg oldható Sr-készletét is. - Az olaszperje érdemi K-hatásokat nem mutatott ezen a káliummal közepesen ellátott vályogtalajon. A korai fejlodési stádiumban virágzás elott viszont kifejezett NP-hatások jelentkeztek: megkétszerezodött a növényborítottság és a növények átlagos magassága a 300 kg/ha/év N-adag és a 173 mg/kg AL-P2O5-ellátottsági szinteken a kontrollhoz viszonyítva. - Az 1. évben virágzás idején a 200 kg/ha/év feletti N-adagolás már igazolható terméstöbbleteket nem eredményezett, hasonlóképpen a 173 mg/kg AL-P2O5-ellátottság sem. Az együttes NP-trágyázással a kontrollhoz viszonyított zöldtömeg 17 t/ha-ról 40 t/ha körüli, a széna 3,8 t/ha-ról 7,0 körüli mennyiségre nott. - A 2. évben mérséklodtek vagy eltuntek a P-hatások. Az olaszperje idovel képes volt kielégíteni P-igényét P-trágyázás nélkül is ezen a foszforral gyengén ellátott talajon. Ezzel szemben a talaj N-szolgáltatása drasztikusan lecsökkent. A N-kontroll talajon 2,6 t/ha, a 200 kg/ha/év kezelésben 12 t/ha széna termett. - Érés idején az olaszperje elveszítette légszáraz tömegének több mint felét a leszáradó és lehulló lombbal, különösen a nitrogénnel boségesen ellátott kezelésben. A legnagyobb terméseket a 2. évben virágzáskor kaptuk. A légszáraz anyag %-a nott a növény korával és egyre kifejezettebben csökkent a N-trágyázással, ellensúlyozva az elöregedés folyamatait. - A fajlagos hatékonyság tekintetében leggazdaságosabbnak a 100 kg/ha/év N-adag bizonyult, az elso évben 1,3 t/ha, a 2. évben 7,4 t/ha szénatöbblettel. Minden kg felhasznált nitrogénre az 1. évben 110 kg zöld-, ill. 13 kg széna-, míg a 2. évben 220 kg zöld-, ill. 74 kg szénatöbblet jutott. - A takarmány minoségét döntoen a N-trágyázás módosította, bár a hamu mennyiségét a K-trágyázás is növelte. A nyersfehérje %-át megkétszerezte a N-túlsúly, közelítve a lucernaliszt összetételéhez. Igazolhatóan nott a nyersrost, ill. csökkent a N-mentes kivonható anyag mennyisége. Ami az 1. évben virágzáskor mért hozamokat illeti, a nyerszsír, hamu, nyersfehérje, nyersrost és N-mentes kivonható anyag 170, 550, 1280, 1600 és 2300 kg/ha maximális értéket ért el.

Restricted access

Globális és regionális változások, szélsőséges jelenségek a Föld-rendszer vízkörforgalmában

Global and regional changes, extremes in the Earth System’s water cycle

Scientia et Securitas
Author:
László Bozó

Összefoglalás. Jelen dolgozatban áttekintjük a víz körforgásának legfontosabb összetevőit, áramlási irányait. Bemutatjuk a párolgás és kondenzáció jelentőségét a légkör dinamikai folyamataiban. A jelenkori éghajlatváltozás hatásai meghatározó módon befolyásolják a globális vízkörforgalom valamennyi elemét: emelkedik a tengerek szintje, a légkörben tárolható vízgőz mennyisége, szélsőségesebbé válik a csapadék és az aszály területi és időbeli eloszlása. A csapadékintenzitásra vonatkozóan a hazai megfigyelések és számítások eredményeit is bemutatjuk. Felhívjuk a figyelmet a globális hidrometeorológiai monitoring rendszerek fontosságára, valamint a vízrajzi és meteorológiai közszolgáltatások összehangolt szemléletű kezelésének szükségességére. Ez vonatkozik az egyes fizikai változók megfigyelésére, ezek várható tér- és időbeli változásainak előrejelzésére, a klímapolitikák kialakítására – beleértve a kármérséklés és az alkalmazkodás problémaköreit.

Summary. In this paper, we review the most important components and flow directions of the water cycle. Water is one of the special compounds of the Earth system: it can exist in solid, liquid and gaseous states under the prevailing temperature and pressure conditions on Earth, so it can be found in all terrestrial spheres. It plays a fundamental role in maintaining life, thermodynamic processes on a global scale, and regulating the climate. In the Earth’s atmosphere, on average, only every ten-thousandth molecule is water, yet it plays a decisive role in shaping atmospheric energetic and dynamic processes and, in regulating the climate. Through evaporation, condensation, cloud and precipitation formation, and air movements, the atmosphere plays the most important role in the continuous cycle of water between natural water reservoirs. It is typical of the dynamics of atmospheric processes that the average residence time of water molecules in the atmosphere is approx. 10 days, compared to the durations estimated for the ice sheet (12 thousand years) and the oceans and seas (3 thousand years). Water vapor is the most important greenhouse compound in the atmosphere, responsible for approximately 60% of the total atmospheric greenhouse effect. The movement of water vapor is mainly determined by atmospheric circulation processes. The effects of present climate change have a decisive influence on all elements of the global water cycle: the sea level rises, the amount of water vapor that can be stored in the atmosphere increases, the spatial and temporal distribution of precipitation becomes more extreme. The global environmental changes attributable to natural and anthropogenic causes are largely linked to water and the variability of the global water cycle. Natural phenomena on a regional and local scale, which can also be associated with global changes, pose a serious risk to life and property protection in certain situations, can adversely affect the conditions of agricultural management and damage natural ecosystems. Results of relevant Hungarian measurements are also presented. Floods, droughts and atmospheric storms, which are often accompanied by intense rainfall events, are collectively responsible for a very significant part of natural damage events. We draw attention to the importance of global hydrometeorological monitoring systems, as well as the need for coordinated management of hydrographic and meteorological public services. This applies to the observation of individual physical variables, the prediction of their expected changes in space and time, the development of climate policies - including the issues of mitigation and adaptation.

Open access

Összefoglalás

A Szent István Egyetem Növénytermesztési és Biomassza-hasznosítási Bemutató Központjában (Szárítópuszta) 2009-ben vizsgáltuk a műtrágyázás és a talajművelési kezelések kombinációinak hatását cukorcirokra. A kísérleti terület a Gödöllői dombvidék kistáján fekszik. A szabadföldi kísérletet kedvezőtlen adottságú, rozsdabarna erdőtalajon állítottuk be. A terület éghajlata kontinentális típusú, jellemzőek az időjárási szélsőségek. A kísérlet évében a vegetációs időben lehullott csapadék 133 mm volt. A talaj K és foszfor ellátottsága megfelelő, N-ellátottsága gyenge. A kísérletben 4 talajművelési eljárás (szántás, kultivátorozás, tárcsázás, direktvetés) és 6 különböző trágyakezelés (50, 100 kg/ha N hatóanyag; 40, 80 kg/ha K hatóanyag) szerepelt. A kísérletben használt cukorcirokhibrid a Sucrosorgo. A kapott eredmények alapján megállapítható, hogy a talajművelés módja és a trágyakezelés is hatással volt a zöldtömeg alakulására és a hektáronkénti etanol kihozatalra. A kontrollhoz képest az 50 kg/ha N hatóanyagszinten 9,8%–47,6%; 100 kg/ha N 9,7%–32%, 40 kg/ha K hatóanyagszinten 8,5%–17,6%, 80 kg/ha K 8,5%–33,9%, és a kombinált műtrágyaszinteken 50 kg/ha N–40 kg/ha K 9,2%–34,4%; 100 kg/ha N–80 kg/ha K 9,9%–39,9% refraktrométeres szárazanyag (Brix) növekedést mértünk a cukorcirok szárában. A talajművelés módja is hatással volt a kapott eredményekre. A direktvetéshez képest kontroll tápanyag-ellátási szinten a szántásos kezelésnél 82%-os, tárcsásnál 57%, kultivátorosnál 47%-os betakarításkori zöldtömeg-többletet mértünk. A direktvetés a 2009-es aszályos évben nem bizonyult megfelelőnek a cukorcirok számára. További kísérletek szükségesek annak megállapítására, hogy az évjárathatás miképpen befolyásolja a cukorcirok beltartalmi paramétereit.

Restricted access

. et al., 2008. Lehetőségek a csapadék eróziós potenciáljának a meghatározására különböző részletességű adatbázisok alapján. Talajvédelem. Különszám. 155–162. Stefanovits P., Filep Gy. & Füleky Gy., 1999. Talajtan. Mezőgazda

Restricted access

M. : 1995 . A műtrágya – csapadék – termés kapcsolata kukorica tartamkísérlet mérési eredményei alapján . Növénytermelés. 44 . 5–6 : 535 – 545 . 14. Ruzsányi L

Restricted access

.). PhD Thesis, VE, Keszthely, 136 p. Márton, L. (2002): Az évhatás elemzése az északkelet-magyarországi, nyírlugosi műtrágyázási tartamkísérletben. A természetes csapadék és a tápanyagellátottság hatása a burgonya

Restricted access