Search Results
A rendészeti felsőoktatás hallgatóinak dohányzási szokásai
Smoking habits of law enforcement college students
kutatások. Budapest, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, pp. 116–138. 7 Borbély Zs. (2019) Egészségmagatartás és mentális egészség – nemi különbségek a
Egészségmagatartás serdülőkorban – Mi történt az ezredforduló után?
Health Behaviour in Adolescents – What Has Happened since the Millennium?
kutatás 2010. évi felméréséről készült nemzeti jelentés . Budapest, Országos Gyermekegészségügyi Intézet. 39 Németh Á. & Költő A. (2016, eds) Egészség és Egészségmagatartás
), 730 – 734 . https://doi.org/10.1556/063.9.2019.4.60 . Kovács . K. E. ( 2020 ). Egészség és tanulás a köznevelési típusú sportiskolákban . CHERD . Kovàcs , K. E. , & Nagy , B. E. ( 2021 ). Student health clusters based on health-behaviour and
Lövey Imre - Manohar S. Nadkarni: Az örömteli szervezet - szervezeti egészség, betegség, öröm - és a vezetés (HVG Kiadói Rt., Budapest, 2003, 231 oldal)
A társadalmi egyenlőtlenségek testi és pszichikai egészségre gyakorolt hatását számos kutatás igazolta a modern társadalmakban. Ez a hatás azonban az életciklus folyamán nem mutatkozik egyenlő mértékben; gyermek- és felnőttkorban jelentős az összefüggés a társadalmi helyzet és az egészségi állapot között, a serdülők és idősek körében viszont kevésbé nyilvánvaló és koherens a kapcsolat. Míg serdülőkorban, ahol az egészségi állapot szintjén ritkán igazolhatók társadalmi egyenlőtlenségek, a pszichikai állapotban, akár az objektív, de főként a szubjektív társadalmihelyzet-indikátorok hatása egyértelműen kimutatható, mint például a pszichoszomatikus tünetek, az egészség önértékelése vagy a depresszió. Jelen tanulmány célja ezért a középiskolások pszichikai egészségének felmérése a szüleik által meghatározott társadalmi státusz tükrében. Kérdőíves adatfelvételünkre 2008 tavaszán került sor Szegeden, középiskolás diákok körében (N=881). A társadalmi helyzetet a következő mutatókkal mértük: szülők iskolai végzettsége és alkalmazási minősége, valamint a társadalmi helyzet önbesorolása; a függő változók között az egészség önértékelése, a depresszió, az élettel való elégedettség és az optimizmus szerepelt. Eredményeink szerint mind az objektív, mind pedig a szubjektív társadalmihelyzet-mutatók összefüggnek a középiskolások pszichikai állapotával. A szubjektív mutatók szerepe erőteljesebb és grádiensszerű; az objektív mutatók közül a szülők iskolai végzettsége és a végzettséggel összefüggő szellemi foglalkozása, illetve vállalkozói státusza gyermekeik jobb pszichikai állapotával jár együtt; az apa munkanélkülisége viszont a serdülők élettel való elégedettségét rontja.
Az ezredfordulónak az emberiségen áthullámzó emancipációs trendjeegyfelol a létezett szocializmus nyíltelidegenedettségével (a szabadságtól való megfosztottsággal), másfelol a torz globalizáció álcázottelidegenedettségével (a szabadság manipulatív lefokozásával és a konzum-idiotizmus tenyésztésével) szemben újabb kutatási horizontok felé tágítja látóterünket.Az emancipációs eszközértékek fényirányát követve eljutunk odáig, hogy az e szellemi és érzületi felszabadulást igénylo instrumental value-nak megfelelo célérték valószínuleg egy olyan sajátosan értelmezett „funkcionális életminoség”lehet, amilyenbe a Nobel-díjas Amartya Sen koncepciója szerint az elért javak mellett más természetu tartalmak is belefolynak: környezeti, szociális-szolidáris, politikai tényezok, pszichikai, sot etikai jellemzok is, tehát például az egészség testi és lelki tényezoi, sot a teljes képességi és készségi (motivációs) készlet, ahol az élettervek szerves kapcsolatban állnak a személy átfogóbb (a nemzeti közösségben gyökerezo) értékrendszerével. A társadalompolitika támadáspontjai így részben áthelyezodnek az értékkultivációcsaláderosítési, nevelési, tömegközlés-emancipálási, kultúrhorizont-tágítási feladatköreibe.Tanulmányunk adalék az életminoségnek, illetve az életminoség értékvonatkozásainak országosan reprezentatív feltérképezéséhez. Ám a „Subjective Well-Being”(SWB) általánosabb tematikájának hazai, saját empirikus anyaggal való feltöltését megelozoen egy „ráhangoló”alpontban megvizsgáljuk a hétköznapi emberek közötti szolidaritás életminoségre gyakorolt hatását is.
A modern társadalomban a vallás jelentősen átalakult; nem csak a vallás intézményes háttere, hanem a hittartalmak, a valláshoz való viszonyulás, a vallásgyakorlás formái is. Míg korábban a vallás fogalma mindenki számára egyértelmű volt, manapság a hit, a spiritualitás és a vallásosság már nem fonódnak olyan szorosan össze. Serdülőkorban az egyéni életút és életcélok vonatkozásában, a világkép megalapozásában, az értékek és erkölcsi elvek integrálásában egyfajta útkeresés zajlik. Az identitáskeresés pedig szorosan összefügg a spirituális fejlődéssel. Tanulmányunk célja a vallásgyakorlás, a valláshoz való viszonyulás feltérképezése a szegedi középiskolás ifjúság körében, beleértve a vallási hovatartozást, a vallási aktivitást, a spirituális és vallási hittartalmak elfogadását, a vallás fontosságát életükben, valamint a spirituális jóllétet. Az elemzéshez a Szegedi Ifjúságkutatás 2010-es adatbázisát használtuk fel (N = 656). Saját mintánk vallási aktivitása nem tér el jelentősen sem az országos reprezentatív vizsgálatok eredményeitől, sem más hazai kutatások eredményeitől, ellenben jóval elmarad az amerikai fiatalok értékeitől. Klaszteranalízis segítségével a fiatalok négy csoportját sikerült elkülöníteni a valláshoz/spiritualitáshoz való viszonyulásuk alapján: vallást elutasító nem hívők; vallásra/spiritualitásra nyitottak; vallásos/spirituális hívők; misztika és vallás híján boldogulók – ezek nagyjából lefedik a Lambert által leírt csoportokat. A középiskolások vallásossága/spiritualitása tehát sokszínű, és összefügg lelki egészségükkel, egészség-magatartásukkal.
A tanulmány az élethez és az egészséghez való jog társadalomban betöltött szerepével foglalkozik. Azzal a funkcióval, amelyet e két emberi alapjog ab ovo betölt, és azzal, amelyet a szocioszféra lakói alakítottak ki a humántörténelem folyamán. A szocioszféra lakói, tehát elsősorban az emberek jogformáló tevékenysége nagyban módosította e két alapjog létét és modusát. Társadalmunk a ius ad vitam és a ius ad sanitatem kapcsán némiképp átlagosnak nevezhető, „fejlett nyugati” hozzáállást tanúsít. Árnyalatnyi különbségek azonban adódnak. Következik ez Magyarország speciális geopolitikai helyzetéből, történelmi adottságaiból és – nem utolsósorban – társadalmunk egyedi jellegzetességeiből. Az élet és egészség alapvető értékek, melyekhez negatívan nyúlni nem szabad. A jobbító szándék minden demokratikus kormányzat céljai közt szerepel, mert a társadalom és a közigazgatás csak egymást erősítve lehet életképes. Az abszolút jogok relativizálása pedig komoly megfontolást és előkészítést igényel. Az élet- és az egészségvédelem helyzete nem válhat politikai vagy egyéb szellemi irányzatok függvényévé. Kizárólag olyan nézeteknek van helye a magyar (és általában a „nyugati”) közgondolkodásban, melyek nem kérdőjelezik meg az egyén és a közösség jogát az élethez és a legmagasabb szintű testi-lelki egészséghez. Ez minden demokratikus társadalmi berendezkedés alfája és ómegája kell, hogy legyen.
Hármas tagolású írásom – amely 2009-es szociológiai-közgazdasági témájú munkám rövidített változata, s amely így a módszerek megbízhatóságát illetően szükségszerűen korlátozott – a mai magyar bio-élelmiszerpiac „főszereplőiről” ad körképet. Az első harmadban bio- és nem biotermékek árainak összehasonlítását végzem el két helyszínen annak érdekében, hogy pontosabb képet kapjunk az árszínvonal-különbségekről. Megállapítom, hogy az ellenőrzött ökológiai gazdálkodásból származó élelmiszerek átlagosan drágábbak még a legdrágább termékeket összehasonlítva is, ám ezek árai a vizsgált főcsoportokban minden esetben kisebb eltérést mutatnak, mint a legolcsóbbaké. A nagy élelmiszer-áruházban a felső kategóriás termékek felára összességben már „csak” 20% körüli, és megnő azon konkrét termékek száma, amelyek e csoporton belül relatíve olcsóbbak. A második fő részben szemügyre veszem a 2008. évi biotematikájú rendezvényeket és a hasonló magazinokat, weboldalakat, amelyek elemzésével közelebb juthatunk a biofogyasztáshoz kötődő speciális – nemritkán, sőt alapvetően ellentmondásokat generáló – értékek meghatározásához. Az egészség, környezet, család és a hagyományok jól kitapintható fontossága mellett a modern fogyasztói lét örömeit sem vetik meg a szubkultúra tagjai, viszont az ezotériához fűződően nem sikerült kimutatnom különleges viszonyt. Legvégül az eladók szemszögéből járom körül a témát, egy speciális elosztási csatornát, a biotermékek on-line kereskedelmét elemezve: korlátozott eszközeimmel megpróbálom bebizonyítani az értékesítői oldal erős „behálózottságát”. A ténylegesen kontrollált bioélelmiszert előállító vagy azzal kereskedő személyek, cégek nagy része megjelenik a világhálón, s jellegzetesen vásárolni is lehet honlapjaikon – akár az ökopiacot, akár közvetlenül az internetet használjuk ennek alátámasztására.
Az Európai Unió és a tagállamok válasza a COVID–19 pandémiára – a szabad mozgás jogának közegészségügyi korlátozásai
European Union and Member State Responses to the COVID-19 Pandemic – Restricting the Free Movement of EU citizens on Public Health Grounds
Az egészség védelmét, valamint az áruk és alapvető szolgáltatások rendelkezésre állását biztosító határigazgatási intézkedésekre vonatkozó iránymutatások, 2020/C 86 I/01
