Search Results

You are looking at 21 - 30 of 51 items for :

  • "eszközök" x
  • Behavioral Sciences x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All

A cikk a modern technológia kognitív képességekre gyakorolt rövid és hosszú távú hatását vizsgálja. Elsőként a különböző video- és fejlesztő játékok kognitív funkciókra gyakorolt hatását tekintjük át, kiemelve az ezzel kapcsolatos vizsgálatok módszertani nehézségeit. Ezt követően a technológia munkamemóriára gyakorolt hatását vizsgáljuk meg, a közeli és távoli transzferhatásokra összpontosítva. Végül a Flynn-hatás (az IQ-tesztek átlagos eredményében tapasztalt folyamatos növekedés) okait tekintjük át, azt vizsgálva, hogy milyen szerepe lehet a modern technológiának a jelenségben. Az áttekintett kutatások eredményei alapján azt láthatjuk, hogy bár a kognitív fejlesztő játékok és a munkamemóriatréningek fejleszthetnek szűkebb, főként játékspecifikus készségeket, egészséges felnőttek esetében a transzferhatás – és különösen a munkamemória-tréningek esetében a fluid intelligenciára gyakorolt hatás – további alátámasztást igényel. Ugyanakkor az IKT-eszközök és az internet használata átalakíthatja a reprezentációk természetét és az információfeldolgozást.

Restricted access

Elméleti háttér: A gyermekkori daganatos betegség súlyos, traumatikus élmény a gyermek és szülei számára is. A negatív pszichés tényezők mellett ugyanakkor sok esetben pozitív változások, poszttraumás növekedés (PTN) is megjelenik mind a gyermek, mind a szülő megélésében, ha a gyermek felépül. Cél: Jelen tanulmány célja az volt, hogy feltárjuk a poszttraumás növekedést befolyásoló tényezőket mind a gyógyult fiatal felnőttek, mind a szülők esetében. Módszerek: Retrospektív vizsgálatunkban 53 gyermekkori daganatos betegségen átesett fiatal felnőtt (17 férfi és 36 nő; átlagéletkor: 27,5 év, SD = 5,4 év) és 112 szülő (9 férfi és 103 nő; átlagéletkor: 44,9 év, SD = 6,7 év) vett részt. A demográfiai jellemzők (nem, életkor), a betegségváltozók (diagnózis óta eltelt idő, diagnóziskori életkor, diagnózis kockázata) és a pszichoszociális tényezők (társas támogatás, érzelemszabályozás, pszichológiai jóllét, poszttraumás stressztünetek) kapcsolatát vizsgáltuk a PTN-nel leíró, összehasonlító, korrelációs és lineáris regresszió elemzések segítségével. Eredmények: Az eredmények megerősítették, hogy mind a gyógyult fiatal felnőttek, mind a szülők több mint 90%-a átélt PTN-t legalább minimális szinten a növekedés legalább egy dimenziójában. A gyógyult fiatal felnőttek csoportjában a társas támogatás, a pszichológiai jóllét, a poszttraumás stressztünetek közül pedig az emlékbetörés és a pozitív érzelmekre vonatkozó elfojtás a PTN varianciájának 50%-át magyarázták. A szülők csoportjában a hyperarousal, az énfókuszú rumináció és a pszichológiai jóllét a PTN varianciájának 26,5%-át magyarázták. Következtetések: Az eredmények megerősítik, hogy a PTN magyarázatában különböző változók komplex összefüggésben fejtik ki hatásukat. Vizsgálatunk eredményei rámutatnak arra, hogy a klinikai pszichológiai intervenciók tervezése során a betegséggel járó negatív tünetek egyéni kezelése mellett a család bevonása, a szociális tényezők javítása és a különböző kognitív terápiás eszközök is kiemelt jelentőségűek lehetnek a trauma integrálása szempontjából.

Open access

Az elektromágneses túlérzékenység (electromagnetic hypersensitivity — EHS) a modern korral együtt járó egészségi problémák egyik tipikus képviselője, lényegében a működő elektromos eszközök és berendezések közelében észlelt kellemetlen közérzetet és nem-specifikus tüneteket takarja. Jelen narratív összefoglaló áttekinti a jelenség definiálásával, diagnózisával és terápiájával kapcsolatos legfontosabb problémákat, a különféle magyarázó elméleteket, valamint az azokat alátámasztó empirikus eredményeket. A leginkább elfogadott megközelítés szerint az EHS esetében az idiopátiás környezeti intolerancia (idiopathic environmental intolerance — IEI) egyik válfajáról van szó, ahol az ok-okozati viszonyok még nem világosak. Bár az elektromágneses terek és sugárzások közvetlen hatása („toxikogén” megközelítés) sem kizárható, a legtöbb bizonyíték a „pszichogén” eredet mellett szól. A tünetek ál-expozícióval is kiválthatók, a betegekre fokozott szomatizációs és szomatoszenzoros amplifikációs hajlam jellemző, ezért a jelenséget sokan a nocebo-hatással kapcsolják össze. Összességében elmondható az, hogy egy tipikusan multikauzális, csak biopszichoszociális megközelítésben megragadható és kezelhető problémáról van szó.

Restricted access

Sine morbo személyek álláskeresés léthelyzetéből következő személyiségi, képesség- és állapotváltozásainak feltárása Rorschach-próbával

Applying the rorschach test to analyse the personality, capacity and status of “sine morbo” individuals following unemployment-induced changes in their existential situation

Magyar Pszichológiai Szemle
Authors: Nagy Zsófia, Lovas Éva, Takács Szabolcs, and Császár-Nagy Noémi

. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika , 11 ( 4 ), 391 - 404 . Székely M. , & Hunyadi Gy. ( 2003 ). Gazdaságpszichológia . Budapest : Osiris Kiadó . Takács Sz. , & Smohai M. ( 2014 ). Sportpszichológiai eszközök a munkanélküliség kezelésében

Open access

Elméleti háttér: A testkép zavara egyre gyakrabban válik pszichológiai vizsgálódás tárgyává, amit növekvő előfordulása tesz indokolttá. Az elsősorban evészavarokkal összefüggésben megjelenő testképzavarok mérésére számos eszköz létezik a klinikai gyakorlatban, melyek egyik legdinamikusabban fejlődő csoportja a számítógépes testképvizsgáló eljárásoké. Ezek a módszerek a rohamosan fejlődő informatikai technológiát felhasználva az eddigieknél is pontosabb, megbízhatóbb eredményekkel képesek kiszolgálni a kutatókat és a klinikusokat. Cél: A jelen áttekintés az aktuálisan is használatban lévő számítógépes eljárásokat mutatja be, feltárva a fejlődésükben található irányvonalakat és az egyes módszerekben lévő hasonlóságokat, illetve különbözőségeket. Célja az információközlésen túl, hogy gyakorlati útmutatót kaphasson az, aki a testkép vagy testképzavar vizsgálata céljából keresi a legmegfelelőbb módszert. Eredmények és következtetések: Külön halmazként tekinthetünk azokra a mérőeszközökre, amelyek előre betáplált készlettel dolgoznak és választást ajánlanak a vizsgálati személynek, valamint azokra, amelyek a személyekről készített fényképekkel operálnak. Ezen eljárásokat haladják meg a legmodernebb eszközök, melyek még ugyan gyermekcipőben járnak, bizakodásra adnak okot a jövőre nézve. Ide sorolható a legújabb lézeres technológiák, szkennerek használata, vagy az egyre nagyobb népszerűségnek örvendő, nem klinikai felhasználásra szánt grafikai szoftverek alkalmazása.

Restricted access

Ha életünk során olyan helyzetbe kerülünk, hogy kénytelenek vagyunk szembesülni egészségünk elvesztésével, egy krónikus betegség mindennapjainkra gyakorolt irreverzibilis hatásával, az ennek következtében létrejövő változások egyaránt érintik személyiségünk kognitív, emocionális, fiziológiai, szociális és spirituális dimenzióit. A krónikus beteggé válással addigi világképünk megrendül, korábbi kognitív sémáink összeomlanak, és így elveszíthetjük azokat a tájékozódási pontokat, amelyek életünk korábbi szakaszaiban létünk biztonságát jelentették. A betegség ugyanakkor pozitív irányú változásokat is hozhat életünkbe azáltal, hogy lehetőséget ad például egy új életfilozófia és optimistább életszemlélet kialakítására, az élet nagyobb megbecsülésére és a megbocsátás átélésére. Az utóbbi évtizedek egészségpszichológiai és valláspszichológiai vizsgálatai alapján a krónikus beteggé válás traumáját követő, a fentiekben említett konstruktív megoldások szoros összefüggésben vannak életünk vallásos/spirituális dimenziójával. Jelen tanulmányban a szerző szakirodalmi adatok alapján áttekinti a vallás/spiritualitás és az egészség közti kapcsolat lehetséges hatótényezőit, néhány, a krónikus betegségek és a spiritualitás összefüggéseit leíró elméletet, és ezekhez kapcsolódó klinikai vizsgálatokból származó eredményt. Bemutatásra kerülnek továbbá olyan kutatások, amelyek a vallásnak/spiritualitásnak az orvos–beteg kapcsolatra gyakorolt hatását, az abban betöltött szerepét elemzik, és ezzel összefüggésben olyan vizsgálati eszközök, amelyek a páciensek vallási/spirituális elköteleződésének és gyakorlatának megismeréséhez nyújtanak gyakorlati segítséget.

Restricted access

A vizsgálat az arcon viselt testmódosítások munkahelyi megítélésére irányult. Arra kerestük a választ, hogy milyen tényezők hatnak egy, az arcán testmódosítást viselő fiktív munkatárs megítélésére. Amintában 403 fő, 206 férfi (kor M = 23,33; SD = 3,08) és 197 nő (kor M = 24,00; SD = 4,57) szerepelt. A vizsgálat során használt eszközök az Önbecsapás és Benyomáskeltés, a Big Five kérdőív udvariasság és nyitottság aldimenziójának tételei, továbbá egy képzelt munkahelyi szituáció voltak. Az eredmények szerint az arcán testmódosított munkatársat kevésbé találják alkalmasnak olyan értékesítői munkára, amely megköveteli az ügyféllel való személyes kapcsolattartást. Azok a személyek, akik piercinget látható helyen viselnek, továbbá magasabb pontszámot értek el a benyomáskeltés, nyitottság és udvariasság skálákon, jobban elfogadják az arcát testmódosításokkal díszítő személyt munkatársnak, mint az alacsonyabb pontszámot elérők és a piercinggel nem — vagy kevésbé látható helyen — rendelkezők. A jutalék elosztásának formája nem volt hatással a megítélésre. Annak ellenére, hogy a tetoválások és piercingek reneszánszukat élik, mégis elmondható, hogy az arc testmódosítása kevésbé illik a professzionális vállalati szférába abban az esetben, amikor az ügyféllel történő kapcsolattartás személyes interakciót követel meg.

Restricted access

Az álom- és éber világunk közötti kapcsok megtalálása számos kutatót inspirált már. Jelen cikkben egy olyan saját kutatásunkat ismertetjük, melynek célja az álmodás kontinuitás-elméletének empirikus vizsgálata és a teória pontosítása. A kontinuitás-elmélet szerint az álmok hű tükrei életünknek, személyiségünknek, gondolatainknak és a minket körülvevő környezetnek. A teória azonban meglehetősen általános szinten mozog, nem ad pontos predikciókat az éber és az álomvilág tartalmai között várható konkrét összefüggésekre vonatkozóan. Saját kutatásunk ezen hipotetikus kapcsolatok egy szeletének alapos feltérképezését tűzte ki célul: az életminőség és az álomtartalmak közti viszony megismerésére irányult. A vizsgálat során közép- és időskorú nők kéthetes álomnaplóinak tartalomelemzéséből nyert mutatókat vetettünk össze életminőségük számos dimenziójával. Ez utóbbi mérésére a WHOQOL-100 kérdőívet használtuk. Az álmok elemzése céljából a Hall és Van de Castle által speciálisan az álmokra kidolgozott tartalomelemző módszert alkalmaztuk. A korrelációs összefüggések feltárásán túl megvizsgáltuk azt is, hogy mely álomtartalmak képesek bejósolni az életminőség egyes tárgyköreit, valamint összehasonlításra kerültek az önmagukat betegnek valló nők álmai azokéval, akik egészségesként definiálták magukat. Az elemzésekből származó eredmények összecsengenek: az álombeli agresszív, barátságos, illetve szexuális interakciók mennyisége és egymáshoz viszonyított aránya az éber életminőség érzékeny tükrének bizonyult. Továbbá az álmokban megjelenő kommunikációs eszközök száma és az ezekhez kapcsolódó cselekedetek mennyisége szintén az életminőség aktuális szintjének konzisztens álombeli jelzőjeként lépett fel. Eredményeink fő vonala támogatja az álmodás kontinuitás-elméletét, azonban az álombeli „pech” tartalma éppen ennek ellentmondó összefüggéseket mutat: ez a párkapcsolatban élők körében, valamint a magukat egészségesnek vallók körében bizonyult gyakoribbnak. A szerzők eredményeik értelmezése kapcsán saját feltételezéseiket is ismertetik.

Restricted access

Elméleti háttér: Számos tanulmány foglalkozott már az egytételes skálákkal, köztük a vizuális megjelenítésűekkel. Összevetve őket olyan többtételes mérőeszközökkel, amelyek ugyanazt a konstruktumot mérik, sok esetben kimutatható volt megbízhatóságuk, validitásuk. Korlátaik mellett alkalmazásuknak sok nyilvánvaló gyakorlati előnye van. Cél: Mivel hazai mintán nem született még ilyen típusú eszközökről közlemény, el kívántuk végezni egy élettel való általános elégedettségre rákérdező, 10-fokú skála, valamint egy általunk kísérleti jelleggel kifejlesztett, hét arckifejezést bemutató hangulati arcskála validitásvizsgálatát. Módszer: Három, felnőtt válaszadókkal folytatott kérdőíves vizsgálatból származó adatokat elemeztünk. Az Egytételes Elégedettségskála elemzését egy párokat vizsgáló kutatás női és férfi almintáján végeztük el (N = 2×270), a HA7 Hangulati Arcskála elemzését pedig két másik adatbázis alapján: N = 294 (41% férfi), illetve 596 (49,7% férfi). Az eszközök validálásához több jóllétkérdőívet használtunk (élettel való elégedettség: SWLS-H, élet értelmessége: MLQ-H, önértékelés: RSES-H, pozitív és negatív érzelmek gyakorisága: PANAS). Eredmények: A korrelációs elemzések során mindkét változó esetén szoros összefüggést kaptunk az SWLS-H-val (az Egytételes Elégedettségskálánál r = 0,68 és 0,71), és szintén szignifikáns összefüggést az MLQ-P-vel (az élet értelmességének megélésével), továbbá az Egytételes Elégedettségskálánál az RSES-H-val, a Hangulati Arcskálánál a PANAS-POZ és PANAS-NEG változókkal. Függő változónak az elégedettségskálánál a RSES-H-t, az arcskálánál az SWLS-H-t tekintve a hierarchikus regressziós elemzések mindkét egytételes skála inkrementális erejét kimutatták. Következtetések: Az eredmények arra utalnak, hogy az egytételes mérőeszközöket érdemes számításba venni módszertani alternatívaként akkor, amikor kutatásokban a jóllét egyes dimenzióinak gyors, globális értékelésére van szükség.

Restricted access

Háttér és célok: A figyelem alapvető folyamatainak különböző tudáshordozókon való teljesítménykülönbségét vizsgáltuk a hagyományos papíralapú és a monitorról való szövegolvasás összehasonlító vizsgálatában. A kognitív folyamatok perceptuális feldolgozási szintjein eltérések lehetnek a monitor és a papíralapú hagyományos hordozók között. Az egyszerűség kedvéért magát a formázási sajátosságokat is elkerülő vizsgálatban pdf szövegeket és azok nyomtatott példányait hasonlították össze az Eszterházy Károly Főiskola munkatársai. Míg a két olvasási forma hasonlónak tűnik, rengeteg különböző perceptuális kognitív szinten számottevő különbség adódik. Különbséget jelenthetnek az elsajátítás, illetve a felidézés terén a betűjelek formái is. Elterjedt nézet szerint a talp nélküli betűtípusokat (sans-serif) elektronikus formában (például webes megjelenítés esetén), míg a talpasokat (serif) nyomtatott formában (például újságok, könyvek szövegei esetében) ajánlott használni a könnyebb olvashatóság érdekében. Mindkét megjelenítés esetében megvannak azok a sajátosságok, amelyek okán az adott csoport tagjai olvashatóbbak.

Módszer: Hetvennégy fős vizsgálatunkban négy különböző szöveget olvastak el főiskolás hallgatók különböző betűtípussal képernyőn, illetve papírról. Minden vizsgálati személy a négy szöveg közül kettőt elektronikusan és kettőt nyomtatottan kapott, véletlenszerű sorrendben. Ügyeltünk arra, hogy mind az elektronikus, mind a nyomtatott szövegek esetében egyik véletlenül kiválasztott talpas, másik véletlenül kiválasztott talpatlan típusú legyen a vizsgálatban szereplő három-három típus közül.

Eredmények: Egyik vizsgálati tényező esetében sem találhatóak szignifikáns különbségek a betűtípusok, illetve a megjelenítési módok között, tehát a vizsgálat szerint nem meghatározó az, hogy milyen felületen s milyen betűtípussal írva kapják a hallgatók a szövegeket.

Konklúzió/következtetések: A jelenlegi korosztály és a mai technikai eszközök mellett az a hipotézis, miszerint a talpas betűtípusokat nyomtatott formában, a talpatlan betűtípusokat pedig számítógépen könnyebb olvasni, e kutatás szerint nem igazolható. El kell továbbá vetnünk azt a feltételezést is, hogy a papíron, illetve monitoron történő olvasás sebessége alapvetően jelentősen eltér vagy különböző megértési szintet eredményez.

Restricted access