Search Results
a double-edged sword, as employing young people in the labor market can have long-term positive effects. Thus, one can earn income and generate higher revenue that can fulfill the current consumption needs. In addition, we can also mention the
A kiterjesztett valóság alkalmazása a nyelvoktatásban különös tekintettel a rendészeti szaknyelvre
The Use of Argumented Reality in Language Teaching and Learning
Összefoglaló. A felsőoktatás egyik legfontosabb feladata, hogy a munkaerőpiac által megkövetelt kompetenciákra felkészítse a hallgatókat, tehát a felsőoktatás, a munkaerőpiac, különösen a rendvédelmi szervek által képviselt speciális munkaerőpiac kongruenciájának kialakítása kiemelt figyelmet érdemel. A kompetenciák közül a 21. században megjelenő pozíciók ellátásához a digitális olvasás- és írástudás, valamint a kommunikáció fejlesztése elengedhetetlen. A kutatási téma célja a hallgatók digitális és verbális kommunikációs szintjének fejlesztése a szaknyelvi órák keretében különböző nyelvtanulási módszerek és nyelvtanulási stratégiák alkalmazásával. Tervezett kutatásunkban empirikus vizsgálatot végzünk a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karán szaknyelvet tanuló nappali tagozatos hallgatókkal.
Summary. The main task of higher education is to prepare students for the competencies declared by the labour market, thus the development of congruence between higher education and labour market especially the special labour market represented by law enforcement deserves special attention. Among the competencies, digital skills are placed at the forefront, as digital literacy and communication are essential for 21st-century positions. The aim of the research topic is to improve students’ digital and verbal communication levels with the use of different language teaching methods and language learning strategies in ESP (English for specific purposes) classes. Empirical research will be carried out with full-time students at the Faculty of Law Enforcement at the University of Public Service.
Abstract
Adults learn when they actively engage in meaningful activities. Meaningfulness is an extremely subjective factor, which depends on experiences, values, attitudes and much more. “The ways in which adults learn in and through the workplace are rooted in educational trajectories and their complex intertwining with social institutions (of labour market, workplace, community) and social roles (of employee, citizen, family member) at different stages of the life-course” (Kersh et al., 2011, 355). The interplay between work, studies and lifeworld is the focus of this study, conducted at the University College Copenhagen in 2020–2021. At the College, and in teacher training in particular, we are asking two important questions these days: How can we establish an engaging learning culture in our educational program? How can we create space for all students to find the relevant content to engage with? How can this be done when our students are so diverse according to age, life and work experiences, life situation and life interests? In this article, I analyse my own workplace learning and professional development during my first 2 years at University College, where I have been working on transforming my experience from the university to a new context – a professional teacher education program at University College.
A közfoglalkoztatottaknak szóló képzések vizsgálata hazánkban (2016–2020)
Study of Trainings for Public Employees in Hungary (2016–2020)
A tanulmány az elsődleges munkaerőpiacról kikerült közfoglalkoztatottaknak szóló képzések főbb jellemzőit vizsgálja a 2016–2020 közötti időszakban, kitérve a résztvevők számának nem, korcsoport, iskolai végzettség szerinti megoszlására, valamint a későbbi sikeres munkaerőpiaci elhelyezkedésre is. A közfoglalkoztatás egy átmeneti állapot, amely arra hivatott, hogy a munka világából kiszorulókat visszasegítse a munka világába. A közfoglalkoztatottaknak szóló képzések ugyanezen cél mentén jöttek létre, hogy egy új szakma elsajátításával minél hamarabb munkához jussanak a képzéseken részt vevők. Az eredmények nagy területi, térségi különbségeket mutatnak, és kijelenthető, hogy azokba a térségekbe (főként a keleti régiókba) csoportosultak a képzések, ahol a legnagyobb szükség van rá. Ugyanakkor összességében elmondható, hogy a képzések nem érték el a kívánt eredményt, hiszen a képzést sikeresen elvégző közfoglalkoztatottak a képzés elvégzése után 6 hónappal vagy munkanélkülivé váltak, vagy csak a másodlagos munkaerőpiacon, azaz közfoglalkoztatottként tudtak csak újra elhelyezkedni.
Digitális kompetencia a felsőfokú végzettségűek körében
The Digital Competence of Graduates
Absztrakt:
Napjainkban a munkaerőpiac egyre magasabb szintű digitális kompetenciával rendelkező munkavállalókat igényel. A piac igényei konkrétak, de kérdés, hogy a leendő munkavállalók vagy a munkaerőpiacon már aktívan jelen lévők mennyiben tudják teljesíteni ezt a követelményt. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők körében 2019-ben felvett online kérdőíves felmérésünkben arra kerestük a választ, hogy a válaszadók munkahelyükön és otthon miként használják a kor digitális eszközeit, és miként értékelik a saját digitális kompetenciájukat. Az eredmények azt mutatták, hogy a diplomások magas szintű digitális kompetenciával rendelkeznek és képesek ezeket az ismereteket otthon és a munkahelyen is alkalmazni.
, 2019 ). While this integration and expansion indeed has changed the character and role of European VET, it is not given how VET’s role in the future will develop: Is VET coming under threat by a changing labour market where automation and
In this paper we analyze whether and how unemployment patterns changed during the transition from socialism to capitalism in Hungary and Poland. Specifically, we test two competing theories that make predictions about women's employment outcomes as a result of market reforms.First, Fodor's theory of „revalued resources” predicts that women will have a significant advantage over men in the labor market as a result of attaining high levels of education and gaining substantial work experience in the servicesector under socialist regime. Alternatively, the „re-traditionalization” theory predicts that women's emloyment will gradually deteriorate as a result of traditional gender ideologies that have re-emerged throughout the transitional period. In order to adjudicate between these competing theories, our analysis draws upon two major cross-national surveys conducted in Central and Eastern Europe in 1993 and 2000. By comparing labor market figures in Hungary and Poland in 1988, 1993 and 2001, our analysis maps the trajectory of men and women's unemployment from the period immediately precedeing market reforms to the current phase of transition. Overall, we find modest evudence for both theories depending on the country of interest. íFurthermore, while women, as compared to men, have sustained a relatively strong position in the labor market after over a decade of reforms in Hungary, the employment situation for women in Poland is becoming increasingly bleak.
significant impact on the return to investing in higher education. Galasi (2005 , 2007) argues that a higher labour market supply of people with a tertiary degree, alongside fixed demand, could cause a decline in the wage premium of higher education
„Jó szóval oktasd, játszani is engedd.”
Az új generációk jelenlétének kihívásai az oktatásban és a munkaerőpiacon
“Educate with Nice Words, but Let It Play Too”
The Challenges of the Presence of New Generations in Education and the Labour Market
A mindennapokban gyakori, hogy az eltérő életkorú személyek közötti félreértésekre azonnal a generációkkal kapcsolatos jogos vagy jogtalan sztereotípiákban keressük a választ. A születési évszámokhoz köthető társadalmi generációk jelenléte széles körűen elfogadott és elterjedt ismeret a munkaerőpiaci szereplők és a felsőoktatás szereplői számára is. A téma aktualitását az adja, hogy ahogy minden generáció, úgy a mai iskolások (Z és Alfa generáció) oktatási rendszerét is egy korábbi generáció alakította ki és alkalmazza. Azonban az X generáció értékrendje, tanítási módszerei merőben eltérnek a mostani digitális világban felnőtt generációkétól. A munkaerőpiaci szereplők hasonló kihívásokkal küzdenek. A mostani vezetők nagy része másik kor szülötte, más vezetési és motivációs eszközt alkalmaznak, más szervezeti struktúrákban gondolkodnak, mint amelyekkel a mostani pályakezdő munkatársak elkötelezettségét növelhetnék, amelyekkel megtarthatnák őket. Ebben a cikkben nem csupán az eltérő generációk oktatási és munkahelyi konfliktusait részletezem, de a szemléletformálás is kiemelt szerepet kap. Alapvetésem az volt, hogy a generációs különbségeket nem problémaként, hanem lehetőségként kell kezelni.
importance of the conditions and development of education and VET. Following the accession, partly due to significant wage differentials, there was remarkable outflow of qualified employees from the new member states to Western European labour markets, from
