Search Results
; LaRose, Lin, & Eastin, 2003 ; Park, 2010 ), and thus phone use motivation has long been suggested as a crucial antecedent in the development of PSU ( Kardefelt-Winther, 2014 ). Previous studies have examined associations between different types of phone
A gamerek és e-sportolók személyes jellemzői, motivációi, valamint életminőségük vizsgálata a játszási szokások tükrében
Personal characteristics, motivation and quality of life of athletes and gamers in light of gaming habits
.D ., Ágoston , Cs ., Nagygyörgy , K ., Kökönyei , Gy ., et al . ( 2015a ). The mediating effect of gaming motivation between psychiatric symptoms and problematic online gaming: An online survey . Journal of Medical Internet Research , 17 ( 4 ), e88
position on a leader board ( King & Delfabbro, 2016 ). As SCG can be played without risking any money, it might be expected that people’s motivations for playing are largely intrinsic in nature. However, the fact that some people are willing to spend money
Abstract
Background
Adolescent shoplifting occurs in an estimated 15% of the United States population. Although adolescent stealing is associated with significant psychosocial consequences there is limited research concerning efficacious treatments.
Case study
A 17-year-old male with a history of compulsive stealing was treated using a six-session, individualized cognitive-behavioral therapy protocol which included motivational interviewing, psycho-education, behavioral modification, and an exposure script using imaginal desensitization. After the six-session therapy, the patient continued for eight further sessions of therapy to maintain treatment gains. His Yale-Brown Obsessive Compulsive Scale scores dropped from a 22 pre-treatment to a 3 at the end of the 14 sessions of therapy and he remained abstinent from stealing.
Discussion
This case reports on the successful use of an individualized, cognitive behavioral therapy on an adolescent with compulsive shoplifting and other antisocial behaviors. This treatment provides a promising step towards the treatment of a relatively common adolescent behavior.
A hospice önkéntesség lélektani vonatkozásainak szakirodalmi áttekintése
The review of the current literature on the psychological aspects of hospice volunteering
Háttér és célkitűzések
Jelen tanulmány célja, hogy áttekintse és rendszerezze a hospice önkéntesség lélektani vonatkozásait vizsgáló kutatások elmúlt évtizedekben született eredményeit, különös tekintettel az önkéntes tevékenységeinek, személyiség- és motivációs hátterének kutatásaira.
Módszer
Tudományos adatbázisokban történő kulcsszavas keresés és a téma szempontjából releváns magyar (Kharón Thanatológiai Szemle) és angol nyelvű közlemények (n = 60) kiválasztása után azok szisztematikus szakirodalmi áttekintése különböző témák alapján (motivációk, személyiség, észlelt kihívások, stressztényezők).
Eredmények
A kutatások nagy része kiemeli, hogy míg a hospice szolgáltatások elkezdése, majd később folytatása is jelentős összefüggést mutat a magas szintű altruisztikus motivációkkal (pl. társadalmi felelősségvállalás, mások fájdalmának enyhítésére irányuló vágy, proszociális értékek kifejezése, morális felelősség), addig az egoisztikus motivációk (pl. önértékelés növelése, személyes növekedés, szociális kapcsolatok, karrier) főként az önkéntesség kezdeti szakaszában fontosak, és a hosszú távú önkéntessé válás során már kevésbé meghatározónak tekinthetők. Bár a személyes érintettség (pl. egy hozzátartozó halála vagy saját betegség) gyakori motívum az önkéntesség elkezdésének hátterében, a hosszú távú önkéntessé válásra az önkéntesként megélt tapasztalatok (a valahová tartozás érzése, jelentőségteljes munka végzése és a hospice team tagjaival való hatékony együttműködés) gyakorolják a legjelentősebb hatást. Az önkéntesek személyiségvonásait vizsgálva az életkori vagy nemi sztenderdekhez, illetve az önkéntes tevékenységeket nem végzőkhöz képest általában magasabb Extraverzió, Barátságosság és Nyitottság, valamint alacsonyabb Neuroticizmus pontszámokat találunk. Természetesen az további vizsgálat tárgyát képezheti, hogy ez az eredmény az önkéntesség hatására jött létre, vagy eleve azok jelentkeztek önkéntesnek, akik ezekkel a pontszámokkal voltak jellemezhetőek. Ugyancsak összekapcsolódik a hospice önkéntességgel a magasabb empátiás törődés, gondoskodásigény és szociális nézőpontváltásra való képesség is, amelyek nélkül a nehéz érzelmi helyzetekkel (kliensek elvesztése, nővérektől és hozzátartozóktól érkező elutasítás) való hatékony megküzdés elképzelhetetlennek tűnik.
Következtetések
A hospice önkéntesség egy magas frusztrációs toleranciát, folyamatos önismereti munkát és hatékony megküzdési módokat igénylő önkéntességtípus. Ennek lélektani szempontú vizsgálatakor egyaránt figyelembe kell vennünk az önkéntes személyre és az önkéntesség haszonélvezőjének pszichés jellemzőire gyakorolt hatást.
. Gambling motives and personality In a separate body of literature, motivations for gambling have been found to contribute to the development and preservation of disordered gambling. Several motivational models have been proposed; however, the
activity, and CC showing the greatest levels of enzymatic function ( Zabetian et al., 2001 ). These genotypes are further associated with alterations in emotional/motivational processing; for example, T-carriers demonstrate diminished empathic ability
Az egészségmagatartás változásának szociális-kognitív folyamatmodellje (HAPA-modell)
The Health Action Process Approach (HAPA)
Az egészségmagatartás alapvető szerepet játszik az egészség-betegség alakulásában, ezért az egészségkárosító viselkedések megváltoztatása az egészségpszichológiai és népegészségügyi kutatások egyik legnagyobb kihívása. A Ralf Schwarzer és kutatócsoportja által kidolgozott az egészségmagatartás szociális-kognitív folyamatmodellje (Health Action Process Approach; HAPA) — továbbfejlesztve és integrálva a korábbi egészségviselkedésekkel kapcsolatos modelleket — hatékonyan alkalmazható számos egészségviselkedés kialakítása, valamint rövid és hosszú távú módosítása érdekében. A legtöbb szociális-kognitív modell a viselkedéses szándék kialakulását hivatott magyarázni és előrejelezni, azonban mind a hétköznapi tapasztalat, mind a kutatási eredmények szerint a kialakított szándék nem minden esetben vezet tényleges viselkedéshez. A modell ezért — az ún. szándék-viselkedés-rés áthidalása érdekében — megkülönbözteti a szándék kialakulása előtti motivációs szakaszt, amely (a korábbi modellekhez hasonlóan) a szándék megformálásához, valamint a kialakulása utáni akarati (volicionális) szakaszt, amely a tényleges egészségviselkedéshez vezet. Az integrációra törekvő HAPA-modell a korábbi klasszikus modellekhez képest nagy hangsúlyt fektet a szándék kialakulása utáni tényezőkre, úgy, mint a cselekvés és az akadályokkal történő megküzdés tervezése, valamint a cselekvés fenntartásához hozzájáruló önszabályozási folyamatok és a specifikusan ezzel kapcsolatos személyes hatékonyság érzése.
Az egészségmagatartás szociális-kognitív folyamatmodelljének érvényességét és gyakorlati alkalmazhatóságát nagyszámú empirikus kutatás eredménye igazolta és támasztotta alá az elmúlt évtizedekben, számos különböző egészségviselkedés vonatkozásában (testmozgás, egészséges táplálkozás, higiénés kézmosási szokások, terápiás adherencia). Jelen tanulmány célja az egészségmagatartás szociális-kognitív folyamatmodelljének bemutatása, valamint a prevenciós és rehabilitációs munkában való alkalmazhatóságának felvázolása.
product by whether they preferred San Pedro or Peyote cactus. For Peyote ( n = 45), indigenous cultural traditions (57.8%), availability (40.0%) and environmental sustainability (33.3%) were the most commonly reported motivations for their preference
enhance motivation more generally, which has improved progress in cognitive-behavioral interventions ( Keeley at al., 2016 ). Note that this approach would underscore the import of effort outside of session, potentially challenging simpler desires for the