Search Results
Budapesti tanárok nézetei a migrációról és a multikulturalizmusról. Szükség van-e a diverzitásra és a multikulturalizmusra?
Teachers’ Views on Migration and Multiculturalism
Giroux, H. A. (1995) National Identity and the Politics of Multiculturalism. College Literature , Vol. 22. No. 2. (Jun.) pp. 42–57. 16 Gordon-Walker, C. (2016) Exhibiting
resulting from the Lisbon Treaty and taken from the aborted Treaty establishing a Constitution for Europe – enshrines ‘national identity’, even though it is linked to the fundamental political and constitutional structures of the member states. 8 The Court
Glaubensleben und Religion der Ungarndeutschen
Verbindender und Trennender Katholizismus
This article deals with the problem of the religion of the ethnic Germans in Hungary. It is assumed that Catholicism serves as an important item of the ethnic identity of this minority from diachronic as well as from synchronic perspective. Catholic religion has the historic function to help the ethnic survival. Religion has a very important role to divide and to unite ethnic minorities and the majority. A great deal of the Germans settled in Hungary in the 18th century is Lutheran. Catholic and Lutheran Germans are divided by their religion, which can be seen at their marriage customs, too. Since the Hungarian majority is also Catholic, both Germans and Hungarians have the cult of the Blessed Virgin, who is held by the Hungarian believers as Patrona Hungarica. With the help of a shared religion with the majority, they could develop a basis for national feelings and for assimilation, too.
This contribution explores the Slovene view of Turks through an analysis of non-periodical printed matter from the 16th century and of newspaper articles published in Slovene lands from the 18th century to the present. This journalistic view was shaped by the historical experience from the time of the Turkish incursions. An extensive corpus of materials reveals an ambivalent attitude to Turks in the Slovene lands. On the one hand, journalism — under the influence of the Habsburg state framework and hence the Western political and historical discourse — portrays them in an extremely negative way as enemies of Christendom. On the other, as early as the 19th century liberal politicians in Slovene lands pointed out that such views were outdated and did not make sense. In the contemporary period, stereotypical thinking is yielding to intercultural dialogue.
Kossuth, the crowd hero, was the pioneer of an exciting new political discourse that used the Magyar vernacular. In exile, Kossuth presented himself as “the wandering son of a bleeding nation.”Eventually, he retreated into the role of the hermit of Turin. His funeral attracted a crowd of over a million people in 1894.
Abstract
Relying on the experiences of my fieldwork carried out in the town of Jedwabne in Poland, my article investigates the way in which a deeply traumatized field potentially makes anthropological inquiry impossible, and the methodological and ethical problems researchers face both in the course of fieldwork and while processing, analyzing, and making the knowledge gained through research public. The first part briefly introduces the small town of Jedwabne, the conflict that drew me to this place, and the research project, which I believed I was never going to be able to write about. In the second part, I discuss the complex system of taboos that I termed ‘the culture of seclusion’, which, in my view, is the most typical aspect of the society of Jedwabne, as well as the greatest challenge of my research. As a sort of synthesis of the first two parts, in the third part I consider some practical issues and concerns related to the fieldwork.
Contemporary Latvian Design in Symbiosis with Local Handicraft Tradition is a study of the symbiosis of national identity and design. The museum collection being analyzed is part of the national-scale museum i.e. the museum as a reflection of the
Around the second part of the 18th and first part of the 19th century, parallel with the emergence of national identity and various articulations and institutions of national culture, there also existed an emphasized consciousness in the attempt to
Common fate of the Visegrád peoples.
Resemblances of tradition and mentality
Visegrádi sorsközösség.
Hasonló hagyományok és mentalitás
Summary. The study is a comparative overview of the mental traditions of the Visegrad nations. Based on the circumstances of modern nationhood, there is a wide zone on our continent, roughly between the Baltic Sea, the Adriatic and the Black Sea, where this modernisation process has taken place in a similar way. Here, the goals of the nation-state could be formulated in terms of dynastic empires. Cultural nation-building played a particular role in our region. In an area made up of a colourful mosaic of languages and religions, the sense of threat was predominant, as can be seen from the national self-images expressed in the national anthems. The prejudice with which competing nationalisms viewed each other is instructive. In the 20th century, our region had to live through two periods of totalitarianism, which is a significant difference compared to the western countries of the continent.
Összefoglalás. 2021. február 15-én emlékezhettünk meg a visegrádi együttműködés 30. évfordulójáról. Azon a napon írták alá az egyezményt Csehszlovákia, Lengyelország és Magyarország vezetői az akkori három ország szorosabb kapcsolatáról. Azon a történelmi helyen, ahol 1335-ben a cseh, a lengyel és a magyar király egyeztette külpolitikai és gazdasági célkitűzéseit. A szovjet befolyási övezetből kikerülve a demokratikus átmenet során magától értetődő volt, hogy az új geopolitikai helyzetnek megfelelően országaink kísérletet tesznek politikájuk összehangolására. A tanulmány a visegrádi nemzetek mentális hagyományainak összehasonlító bemutatására tesz kísérletet. Sok évszázados tapasztalataink szerint ez az a térség, melyet a történelem a Nyugat keleti határvidékére helyezett. A modern nemzetté válás körülményeit figyelembe véve pedig létezik kontinensünkön egy széles zóna, nagyjából a Balti-tenger, az Adria és a Fekete-tenger között, ahol hasonló módon ment végbe ez a modernizációs folyamat. A nemzetállami célokat itt azonban állami függetlenség hiányában, dinasztikus birodalmak keretében lehetett megfogalmazni. Különös szerepe volt térségünkben a kulturális nemzetépítésnek. A nyelvek, felekezetek színes mozaikjaiból álló területen meghatározó volt a veszélyeztetettség tudata, jól láthatjuk ezt a himnuszokban megfogalmazott nemzeti önképekből. Tanulságos, hogy milyen előítéletekkel szemlélték egymást a vetélkedő nacionalizmusok. Ami a közösségi emlékezetet illeti, lényeges mozzanat, hogy a XX. században két totalitarizmust kellett térségünkben átélni, ez pedig jelentős különbség a kontinens nyugati országaihoz képest. Öt fejezetben kívánjuk bemutatni sorsközösségünk hagyományait, mentalitásunk hasonló vonásait. Először a himnuszok tükrében: érzékeltetve a nemzeti önképnek drámaira festett vonásait. Akkor érthető ez, ha ismerjük a nemzetté válás sajátos útjának közép-európai sajátosságait, hiszen a körülményeknek, a gyakran kedvezőtlen adottságoknak meghatározó szerepük volt a nemzeti identitás jellegének kialakításában. Miután egymással versengő nemzeti mozgalmakról volt szó, gyakran előítéletek is kialakultak közöttünk, ezek hátterét, fölépítésük logikáját föltétlenül érdemes megismerni, csak így lehet ugyanis fölszámolni az együttműködést akadályozó tényezőket. A négy visegrádi országban mindmáig jelentős a közösségi emlékezet szerepe, erősebb a történeti tudat, mint kontinensünk nyugati felén. Önazonosságunk fontos alapját jelenti a klasszikus (XIX. századi) nemzeti irodalom. Benne születtek meg a történeti események és személyek mítoszai, az irodalom alkotóinak nemegyszer meghatározó szerepük volt a történelemben, beleértve a kommunista korszakot, valamint az 1989–1990-es demokratikus átmenetet.
It has been suggested that literary history focused on reception can resolve the tension between aesthetic and historical criteria, especially if we concede that the concept of originality is deeply unstable and has both historical and aesthetic implications. The turn from impact to reception can be seen as a consequence of the fact that the ideal of the immanence of the self-contained work of art has fallen into disrepute. It is quite possible that a national literature does not lend itself as a subject to narrative history, just as the identity of an author's output or the continuity of the history of a genre can be questioned.
