Search Results

You are looking at 21 - 24 of 24 items for :

  • "reference materials" x
  • Biology and Life Sciences x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All

Clearly, measuring the photopyroelectric signal on the sample (V sample ) and on the reference (V reference ) specimen (usually water) and knowing the effusivity value of the reference material, one can determine the thermal effusivity of the unknown

Restricted access
Biologia Futura
Authors: Arne Thell, Mats Hansson, Per-Erik Persson, Mark R. D. Seaward, Maik Veste, and Mikael Hedrén

Materials Thirty-eight samples of B. officinalis were included in this study. As outgroups or reference materials, two specimens of Betonica hirsuta L. and one specimen of Stachys alopecuros (L.) Benth. were selected (Figs  8 and 9 ). The

Restricted access

Simple and rapid analytical procedures for the AAS (Atomic Absorption Spectrometry) determination of Zn, Cd, Ni, Mo and Pb in biological, geological and soil samples are described. Special attention was paid to sample preparation, which is the step, most vulnerable to contaminants. Optimal conditions are presented for the wet digestion of plant matrices, products and waste for the coal treatment and soil matrices with different acids including: nitric, perchloric, hydrochloric, hydrofluoric, sulfuric and hydrogen peroxide along with optimal temperature programmes for subsequent electrothermal (ET)-AAS and flame (F)-AAS determination of Zn, Cd, Ni, Mo and Pb. Results of the analysis of all samples are discussed. The proposed method allows obviating the organic matrix (soil and plant) destruction stage, shortening the analyte dissolution time, reducing cost, and minimizing hazards of loss and contamination. The validity and versatility of the methods developed were verified by the analysis of certified reference materials.

Restricted access

A történeti korokban élt emberek mindennapi élettevékenységét a háztartásrégészet egy adott emberi populáció hátrahagyott anyagi és építési kultúráján keresztül ítéli meg. A talajtanban alkalmazott talajkémiai és -fizikai paraméterek térhasználat elemzésben történő felhasználása ugyanezt a célt szolgálja, de természeténél fogva eltérő tevékenységek detektálására (is) alkalmas. A bemutatott vizsgálat két épületobjektum, talajtani alapokra helyezett, belső térhasználat elemzésének módszertani megfontolásait, illetve eredményeit foglalja össze. Győr–Ménfőcsanak-Széles-földek lelőhelyen feltárt kelta (La Tène kultúra, Kr.e. III. század második fele), illetve római kori bennszülött (Kr.u. I. század vége) épületobjektum belső terében, a teljes régészeti jelenségre reprezentatív horizontális mintavételi módszert alkalmaztunk, amelynek keretében 50×50 cm-es rácshálóból gyűjtöttünk antropogén üledékmintákat a két objektum belső teréből. A vizsgálat tárgyát képező objektumok méretben és felépítményben azonosságokat mutatnak. Az egyenként két ágasfás, félig földbe mélyített épületekből összesen 68 db mintán végeztünk talajtani méréseket [összes szervesszén-tartalom (TOC%), összes foszfortartalom (Pösszes), pH (H2O, KCl), CaCO3%, Arany-féle kötöttség (KA)]. Annak érdekében, hogy a régészeti jelenségekben megmutatkozó emberi hatást elkülöníthessük a környezeti háttérértékektől, a lelőhely négy pontján vettünk fel kontroll talajszelvényt. A régészeti környezetből származó mérési adatok kiértékelése kettős. Mennyiségi szempontból a lelőhely környezeti viszonyaihoz, illetve a kimért háttérértékekhez kell kalibrálni az adatokat. Minőségi szempontból ugyanakkor egy-egy paraméter mintasorozatában mért szórás, értékintervallum, illetve horizontális heterogenitása árulkodik az épület belsejének eltérő használatáról. Az alkalmazott paraméterek közül az összes foszfortartalom és az összes szervesszéntartalom adatai bizonyultak a leginformatívabbnak annak eldöntésében, hogy a vizsgált belső terek mely pontját, milyen mértékben érhette emberi tevékenységből származó behatás. Eredményeink alapján az Arany-féle kötöttségi szám, illetve a szénsavas mésztartalom eloszlásmintázatait – Győr–Ménfőcsanak-Széles-földek lelőhely esetében – csak részlegesen lehetett az egykori emberi tevékenységhez kötni. Ez a lelőhely szedimentológiai és talajtani viszonyaival magyarázható. A két objektum belső térhasználata, az antropogén üledékeken végzett talajtani mérések tanúsága szerint nem tekinthető azonosnak. A római kori bennszülött épület belső terében markáns különbséget lehet feltételezni a belső térhasználatban. Ezzel ellentétben a kelta épületobjektumnál egyenletes eloszlásmintázatról beszélhetünk, amely olyan emberi tevékenység egykori meglétére utal, amely nem szelektíven használta az épület belső terét.

Restricted access