Search Results

You are looking at 21 - 30 of 137 items for :

  • "regiszter" x
  • Medical and Health Sciences x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All

Az akut lymphoblastos leukaemiával kezelt gyermekek csontrendszerét érintő mellékhatások

Skeletal-related side effects of acute lymphoblastic leukemia treatment in children

Orvosi Hetilap
Authors:
Nikolett Jusztina Beniczky
,
Éva Hosszú
,
Dániel János Erdélyi
,
Judit Müller
,
Zsuzsanna Jakab
, and
Gábor Kovács

Országos Gyermektumor Regiszter jelentősége a gyermekonkológiai ellátásban. Orv Hetil. 2014; 155: 732–739. [Hungarian] 2 Gawade PL, Hudson MM, Kaste SC, et al. A systematic

Open access

A kórelőzményben szereplő revascularisatiós műtét rövid és hosszú távú prognosztikai jelentősége szívinfarktus miatt kezelt betegekben

Short- and long-term prognostic significance of previous recanalization interventions in patients treated for myocardial infarction

Orvosi Hetilap
Authors:
András Jánosi
,
Tamás Ferenci
,
András Komócsi
, and
Péter Andréka

Összefoglaló. Bevezetés: A szívinfarktust megelőző revascularisatiós beavatkozások prognosztikai jelentőségével kapcsolatban kevés elemzés ismeretes, hazai adatokat eddig nem közöltek. Célkitűzés: A szerzők a Nemzeti Szívinfarktus Regiszter adatait felhasználva elemezték a koszorúér-revascularisatiós szívműtétet (CABG) túlélt betegek prognózisát heveny szívinfarktusban. Módszer: Az adatbázisban 2014. 01. 01. és 2017. 12. 31. között 55 599 beteg klinikai és kezelési adatait rögzítették: 23 437 betegnél (42,2%) ST-elevációval járó infarktus (STEMI), 32 162 betegnél (57,8%) ST-elevációval nem járó infarktus (NSTEMI) miatt került sor a kórházi kezelésre. Vizsgáltuk a CABG után fellépő infarktus miatt kezelt betegek klinikai adatait és prognózisát, amelyeket azon betegek adataival hasonlítottunk össze, akiknél nem szerepelt szívműtét a kórelőzményben (kontrollcsoport). Eredmények: A betegek többsége mindkét infarktustípusban férfi volt (62%, illetve 59%). Az indexinfarktust megelőzően a betegek 5,33%-ánál (n = 2965) történt CABG, amely az NSTEMI-betegeknél volt gyakoribb (n = 2357; 7,3%). A CABG-csoportba tartozó betegek idősebbek voltak, esetükben több társbetegséget (magas vérnyomás, diabetes mellitus, perifériás érbetegség) rögzítettek. Az indexinfarktus esetén a katéteres koszorúér-intervenció a kontrollcsoport STEMI-betegeiben gyakoribb volt a CABG-csoporthoz viszonyítva (84% vs. 71%). Az utánkövetés 12 hónapja során a betegek 4,7–12,2%-ában újabb infarktus, 13,7–17,3%-ában újabb katéteres koszorúér-intervenció történt. Az utánkövetés alatt a CABG-csoportban magasabbnak találtuk a halálozást. A halálozást befolyásoló tényezők hatásának korrigálására Cox-féle regressziós analízist, illetve ’propensity score matching’ módszert alkalmaztunk. Mindkét módszerrel történt elemzés azt mutatta, hogy a kórelőzményben szereplő koszorúér-revascularisatiós műtét nem befolyásolta a túlélést. Amennyiben a beteg kórelőzményében szerepelt a koszorúérműtét, az indexinfarktus nagyobb eséllyel volt NSTEMI, mint STEMI (HR: 1,612; CI 1,464–1,774; p<0,001). Következtetés: A kórelőzményben szereplő koszorúér-revascularisatiós műtét nem befolyásolta a szívinfarktus miatt kezelt betegek életkilátásait. Orv Hetil. 2021; 162(5): 177–184.

Summary. Introduction: Little analysis is known about the prognostic significance of revascularization interventions before myocardial infarction; no domestic data have been reported so far. Method: The authors use data from the Hungarian Myocardial Infarction Registry to analyze the prognosis of patients with acute myocardial infarction who had previous coronary artery bypass grafting (CABG). Between 01. 01. 2014. and 31. 12. 2017, 55 599 patients were recorded in the Registry: 23 437 patients (42.2%) had ST-elevation infarction (STEMI) and 31 162 patients (57.8%) had non-ST-elevation infarction (NSTEMI). The clinical data and prognosis of patients treated for infarction after CABG were compared with those of patients without a CABG history. Results: The majority of patients were male (59% and 60%, respectively). Prior to index infarction, CABG occurred in 5.33% of patients (n = 2965), which was more common in NSTEMI (n = 2357; 7.3%). The CABG patients were older and had more comorbidities (hypertension, diabetes mellitus, peripheral vascular disease). For index infarction, percutaneous coronary intervention was more common in STEMI patients in the control group compared to CABG (84% vs. 71%). At 12 months of follow-up, 4.7–12.2% of patients had reinfarction, and 13.7–17.3% had another percutaneous coronary intervention. During the full follow-up, the CABG group had higher mortality. Cox regression analysis and propensity score matching were used to correct for the effect of other factors influencing mortality. Both analyses showed CABG did not affect survival. In the CABG group, the index infarction was more likely to be NSTEMI than STEMI (HR: 1.612; CI 1.464–1.774; p<0.001). Conclusion: The history of CABG does not affect the life expectancy of patients treated for an acute myocardial infarction. Orv Hetil. 2021; 162(5): 177–184.

Restricted access

Absztrakt:

Bevezetés: A szerzők korábbi közleményei óta nem jelent meg a malignus hematológiai betegségek családon belüli halmozódásával kapcsolatos újabb hazai tanulmány. Célkitűzés: A testvérekben tapasztalt betegségtársulások adatainak részletes elemzése. Módszer: A szerzők az elmúlt 34 év alatt Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 86 családban észlelték hematológiai malignitások familiáris előfordulását. Familiáris eseteik közül 19 társulás testvérekben fordult elő. Eredmények: A 18 kettős és egy hármas társulás miatt az elemzett társulások száma 21 volt, amelyek mindegyikében a fiatalabb testvér betegsége jelentkezett fiatalabb életkorban. Az antepozíció átlaga 10,8 (1–33) évnek, a medián antepozíció 10 évnek adódott. Következtetés: Az egyenes ági és oldalági leszármazottakban már korábban tapasztalt anticipáció mellett joggal merül fel a fiatalabb testvéreket érintő antepozíció lehetősége is. Hasonló megfigyeléssel a rendelkezésre álló irodalomban nem találkoztak. Orv Hetil. 2017; 158(33): 1283–1287.

Restricted access

A heveny szívinfarktus gyakoriságának és az általa okozott halálozás diurnalis és szezonális jellemzői Magyarországon

Országos regiszteradatok

Diurnal and seasonal patterns in the incidence and mortality of acute myocardial infarction in Hungary

A nationwide, registry-based study
Orvosi Hetilap
Authors:
Tamás Ferenci
and
András Jánosi

Összefoglaló. Bevezetés: A heveny szívinfarktus gyakoriságának és halálozásának napi és szezonális ingadozása fontos epidemiológiai adat, régóta kutatás tárgya. Célkitűzés: A szívinfarktus gyakoriságának, az általa okozott halálozásnak diurnalis és szezonális vizsgálata nagy esetszámú, válogatás nélküli betegcsoport adatainak elemzésével. Módszer: A szerzők a Nemzeti Szívinfarktus Regiszterben 2014. 01. 01. és 2017. 12. 31. között regisztrált betegek adatait dolgozták fel. Az adatok többváltozós vizsgálatára általánosított additív modelleket használtak. Eredmények: Három év alatt 30 333, ST-elevációval nem járó infarktus (NSTEMI) és 23 667, ST-elevációval járó infarktus (STEMI) miatt kezelt beteg adatait rögzítettük. A betegek utánkövetésének medián értéke 563 nap volt. Szívinfarktusra utaló panasz – mindkét infarktustípus esetén – reggel 7 és 8 óra között jelentkezett a leggyakrabban, NSTEMI esetén este 20 óra körül is találtak egy második gyakorisági csúcsot. A hét napjai a gyakoriság szempontjából szignifikáns eltérést mutattak (p<0,001): hétfőn magasabb, hétvégén lényegesen alacsonyabb incidenciát találtunk. Az éven belüli mintázat mindkét nemi, életkori és infarktustípus szerinti csoportban konzisztens: tavasszal a legmagasabb, nyáron a legalacsonyabb az incidencia (p<0,001). Az incidencia munkaszüneti napokon alacsonyabb volt (p = 0,0053 STEMI-nél, p<0,001 NSTEMI-nél). A halálozás többszempontos analízise azt igazolta, hogy a hét napjai itt is eltértek, hétvégén magasabb halálozás igazolódott (p<0,001). A munkaszüneti napoknak ugyanakkor nem volt szignifikáns hatásuk a halálozásra (p = 0,4542), és az évszakok halálozási adatai sem különböztek (p = 0,0677). Következtetés: A szívinfarktus gyakrabban fordult elő hétfőn, a reggeli órákban és az évszakok esetén tavasszal. A halálozás hétvégén nagyobb volt, mint munkanapokon. Orv Hetil. 2021; 162(14): 555–560.

Summary. Introduction: Daily and seasonal variation of the incidence and mortality of acute myocardial infarction has long been the subject of research. Objective: Investigation of the diurnal and seasonal pattern of the incidence and mortality of myocardial infarction by analyzing data from a large number of consecutive patients. Method: The authors processed the data of patients registered in the Hungarian Myocardial Infarction Registry between 01. 01. 2014 and 31. 12. 2017. Generalized additive models were used for the multivariate investigation of the data. Results: 30 333 patients treated for non-ST elevation myocardial infarction (NSTEMI) and 23 667 patients with ST elevation myocardial infarction (STEMI) were recorded. The median follow-up was 563 days. Patients’ complaints most commonly occurred between 7:00 and 8:00 a.m. for both types of infarction with a secondary peak at 20:00 p.m. for NSTEMI. The days of week were significantly different (p<0.001) with a higher incidence on Monday, and lower at the weekend. The seasonal pattern was consistent in every age and sex group and according to the type of infarction: incidence was the highest in spring and the lowest in summer (p<0.001). The incidence was lower on public holidays (p = 0.0053 for STEMI, p<0.001 for NSTEMI). Multivariate analysis of mortality revealed that the days of week are significantly different here as well (p<0.001) with a higher mortality at the weekends. The effect of public holidays was non-significant (p = 0.4542) as was seasonality (p = 0.0677) in mortality. Conclusion: Myocardial infarction occurs more often in the morning hours, on Monday, and – as far as seasonal variation – in spring. The mortality at the end of the week is greater than on working days. Orv Hetil. 2021; 162(14): 555–560.

Restricted access

.: Myocardial Infarction Registry conducted forty years ago in Hungary. [Infarctus Regiszter 40 év távlatából.] Orv. Hetil., 2011, 152 , 793–796. [Hungarian] Ofner P. Myocardial Infarction

Restricted access

Társult tumorok előfordulása akut myeloid leukémiában, krónikus myeloid leukémiában és Philadelphia-negatív krónikus myeloproliferativ betegségekben

Occurrence of associated tumours in acute myeloid leukemia, chronic myeloid leukemia and Philadelphia-negative chronic myeloproliferative disorders

Hematológia–Transzfuziológia
Authors:
János Jakó
and
László Szerafin

-Szatmár-Bereg megyei leukaemia/lymphoma regiszter 1983–2002 közötti adatainak elemzése).] Orv Hetil. 2005; 146: 461–469. [Hungarian] 9 Jakó J, Szerafin L, Nagy P. Second malignant

Restricted access

prognózisa. Magyar Infarktus Regiszter.] Orv. Hetil., 2013, 154 (33), 1297–1302. [Hungarian] 6 Józan, P.: New trend in mortality and life expectancy: the beginning of

Restricted access

Az endocsavarozás hatékony lehet a juxtarenalis aortaaneurysmák endovascularis kezelésében

Endoanchoring may be effective in the endovascular aortic repair of juxtarenal aneurysms

Orvosi Hetilap
Authors:
Daniele Mariastefano Fontanini
,
Sarolta Borzsák
,
Milán Vecsey-Nagy
,
Zsófia Jokkel
,
Zoltán Szeberin
,
András Szentiványi
,
András Süvegh
,
Péter Sótonyi
, and
Csaba Csobay-Novák

aortaaneurysma-műtétek országos eredményeinek elemzése a Nemzeti Érsebészeti Regiszter alapján (2010–2019).] Orv Hetil. 2021; 162: 1233–1243. [Hungarian] 2

Open access

., Jánosi, A., Ofner, P.: Myocardial Infarction Registry conducted forty years ago in Hungary. [Infarctus Regiszter 40 év távlatából.] Orv. Hetil., 2011, 152 (20), 793–796. [Hungarian] Jánosi, A., Keller, L., Gyárfás

Restricted access

Jánosi A., Keller L., Gyárfás I.: Infarctus Regiszter – egy évtized elemzése. Orv. Hetil., 1981, 122 , 697–703. Gyárfás I. Infarctus Regiszter – egy évtized elemzése

Restricted access