Search Results
77 85 BIRÓ B. & PACSUTA J., 2002. Új generáciös szemlélet és Iehetöségek a talajbiológiai aktivitás és a talajtermékenyseg irányitott fokozására. Gyakorlati Agrofórum. 13
Koltay Á. , 1974 . Talajmuvelés nélküli búzatermesztés monokultúrában . Talajtermékenység . 5 . 11 – 17
Bauer F., 1970. Foszforműtrágya elhelyezése istállótrágyás vetésforgóban Duna--Tisza közi lepelhomok talajon. Talajtermékenység. 4 . 175--193. Foszforműtrágya elhelyezése istállótrágyás vetésforgóban Duna-Tisza közi lepelhomok
. Talajképző kőzet és talajtermékenység. In: „Földminőség, földértékelés és földhasználati információ a környezetbarát gazdálkodás versenyképességének javításáért” című országos konferencia kiadványa. 91–96. Kuti L
kutatásban 1981 Tóth, Z. (2001): A talajtermékenység vizsgálata vetésforgókban és monokultúrában . (Analysis of soil fertility in crop
eredményei . XXXIII . Georgikon Napok. A talajtermékenység fenntartásának és fokozásának lehetőségei. Konferencia Kiadvány. I. köt . 8. Kovács , G. J. – Nagy , J. : 1997 . Test runs of
A talajok aggregátum-stabilitásának ismerete kulcsfontosságú a talajtermékenység fenntartásának és növelésének hatékony kivitelezése, valamint a talajok védelme szempontjából.
A talajaggregátumok kialakulása és végső soron a stabilitása is jórészt a szerves anyagok mennyiségének és minőségének függvénye. Találunk közöttük állandó, cementáló jellegű anyagokat, ill. átmeneti jellegű kötőanyagokat is. Mivel a talajok különböző mértékben tartalmazzák ezen anyagokat, és azok különböző ideig hatnak az aggregátumok szerkezetének stabilitására, indokolt lehet különböző szervesanyag-kiegészítésű hosszú távú tartamkísérletek mintázása az aggregátum-stabilitás értékek meghatározására.A tartamkísérletek bázisán már korábban is végeztünk a talaj agronómiai szerkezetére és szerkezeti stabilitásra irányuló vizsgálatokat. Ezekre alapozottan új tartamkísérleti parcellák vizsgálatával folytattuk aggregátum stabilitás vizsgálatainkat a növekvő adagú műtrágyázás és a különböző formájú szerves anyag visszapótlású kezelésekben.
Vizsgálatainkban a vízálló aggregátumok százalékos arányát határoztuk meg (Water-stable aggregates, WSA) egy Eijkelkamp (Hollandia) nedves szita segítségével. Vizsgálatainkhoz az 1–2 mm közötti talajfrakciót használtuk. A méréseket 250 mikronos szitákon végeztük.
A mintavétel után két héttel végzett vizsgálatok eredményeiből megállapítottuk, hogy a szervestrágya-kiegészítések közül a szár+zöldtrágya leszántás adta a legnagyobb stabilitás értéket. A N-adagok közül pedig a 140 kg·ha−1 kezelésben mértük a legnagyobb értéket. Utóbbi szignifikánsan nagyobbnak bizonyult minden más N-kezelésénél. A kombinációs hatások vizsgálatánál a szárleszántásos változat 140 kg·ha−1-os nitrogénadag melletti stabilitás értéke több mint kétszerese volt a nem szervestrágya-kiegészítésű kontroll N-parcellákénak.
A mintavétel után három hónappal végzett stabilitásvizsgálat eredményei alap-ján a trágyázási változatok makroaggregátum-stabilitás értékei kiegyenlítődtek. Az N-adagok hatását vizsgálva azonban a korábban legnagyobb stabilitású 140 kg·ha−1-os N-kezelés adta a legkisebb értéket. A két időpont eredményeit összehasonlítva megállapítható, hogy a stabilitás értékek minden trágyázási változatban és a 140·kg ha−1-os N-adag kivételével minden N-kezelésben jelentősen növekedtek.
. 1 29 30 BIRÓ B. & PACSUTA J., 2002. Újgeneraciós szemlélet és lehetöségek a talajbiológiai aktivitás és a talajtermékenység irányított fokozasara
GYÖRFFY B., 1965. Talajtermékenység és kemizálás. Tudomány és Mezögazdaság, 3 . (1) 1-20. Talajtermékenység és kemizálás Tudomány és Mezögazdaság 3
With Conservation Tillage Practices In Austria: Impacts On Soil Erosion Processes . Soil Tillage Res . 203 . 104669 Koltay Á . , 1974 . Talajművelés Nélküli Búzatermesztés Monokultúrában . Talajtermékenység . 5 . 11 – 17 . Kuhn N.J ., Hu
