Search Results

You are looking at 21 - 30 of 125 items for :

  • "terminology" x
  • Behavioral Sciences x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All

A reziliencia értelmezésének lehetőségei: Kihívások és nehézségek

Possibilities of interpretation of resilience: Challenges and difficulties

Magyar Pszichológiai Szemle
Author:
Dóra Fanni Szabó

Mind gyakrabban alkalmazott terminus a reziliencia (rugalmasság), amely rendszerfogalom mivolta következtében gyorsan terjed a tudományágak között új kutatási területeket és célokat létrehozva. A fogalmat a társadalomtudományok terén a rizikós körülményekkel, nehézségekkel sikeresen megküzdő gyermekek és felnőttek esetében alkalmazzák. A jelenség két alapkritériumának, a rizikónak és a kedvező fejlődési kimenetelnek a vizsgálata, valamint a hátterében álló okok azonosítása intenzíven kutatott területté vált. A nemzetközi kutatások eredményeinek megismerése, a nézőpont, valamint a módszerek felhasználása és hazai vizsgálatok kivitelezése szükségszerű. Azonban a témával foglalkozó jelentős hazai tanulmányok száma igen csekély (Békés, 2002; Ribiczey, 2008; Szokoszky és V. Komlósi, 2015).

A jelenség komplexitása és jelentéstartalmának tisztázatlansága következtében számos tényezőt figyelembe kell venni a kutatások megbízhatóvá tételéhez. A tanulmány célja ezeknek a tényezőknek a számbavétele annak érdekében, hogy hozzájáruljon a hazai kutatások megtervezéséhez és kivitelezéséhez.

A kutatások felépítését és a kapott eredmények általánosíthatóságát nagyban meghatározza a reziliencia definíciója, ezért a tanulmány a fogalom meghatározásának sokféleségéből indul ki. Ezt követően a jelenség két alapkritériumának az értelmezésében és értékelésében szerepet játszó körülményeket járja körbe, valamint kitér az értékelésükhöz felhasználható módszerek összegzésére. Végül bemutatja a kedvező fejlődési kimenetel létrejöttéhez feltétlen szükséges erősségek, erőforrások és protektív tényezők koncepciójának alapfogalmait, valamint a reziliencia változókra és személyekre fókuszáló modelljeit.

Restricted access

Háttér és célok: A tanulmányban bemutatjuk a Grounded Theory (GT) módszertanának történeti és tudományfi lozófi ai alapjait, valamint ismertetjük a megközelítésen belül kialakult különböző irányzatok legfontosabb jellemzőit. A GT-módszertanon alapuló empirikus kutatások szemlézésével és értékelésével illusztráljuk a felhasználás lehetséges módjait. Kitérünk a módszer alkalmazása során a magyar nyelvű szakirodalomban fellépő szóhasználati problémákra is, és javaslatot teszünk ezek feloldására.

Módszer: A módszertani szempontok ismertetése során áttekintjük a GT-módszerek alapjait és jellemző dilemmáit a kutatási kérdés megfogalmazásától és a mintaválasztástól a szövegek elemzésének lépésein át az elméletképzésig és az eredmények ismertetésének módjáig.

Eredmények: A GT-módszerek egy lehetséges alkalmazását saját kutatásunk összefoglalásával demonstráljuk. Krónikus betegek és családtagjaik otthoni tapasztalatait feltáró interjús kutatásunk során egy háromszintű kódrendszert dolgoztunk ki a környezeti érzelmi önszabályozás folyamatainak leírására, majd ebből egyedi megalapozott elméletet (substantive theory) fejlesztettünk. Az elemzési folyamatot néhány fontos kutatói döntés bemutatásán keresztül tekintjük át.

Következtetések: A GT-módszertan sokféle kutatási kérdésre alkalmazható, rugalmas kvalitatív eljárás. Az összefoglalásban kísérletet teszünk arra, hogy megfogalmazzunk néhány egyszerűen alkalmazható szempontot, melyek segítenek a módszer alkalmazásának indikációjával kapcsolatos kutatói döntésekben és más kvalitatív módszerekkel való összevetésben.

Restricted access

Intelligencia, IQ, értelmi fogyatékosság

Intelligence, IQ, mental disability/retardation (review)

Magyar Pszichológiai Szemle
Author:
Ágnes Lányiné Engelmayer

. ( 1973 ) Manual on terminology and classification in mental retardation . American Association of Mental Deficiency , Washington Grossman , H. J

Restricted access

Az „őszülő társadalmakban”, így Magyarországon is a lakosság öregedésével párhuzamosan egyre nagyobb kihívást jelent az idős korú emberek jólétének biztosítása, szomatikus, pszichés és szociális szempontból egyaránt. Az időskor az elmúlás és a bejárt életúttal való szembenézés, „az elszámolás” időszaka. Ezekre az évekre esik az erikson-i értelemben vett utolsó pszichoszociális stádium, melynek központi feladata személyes életutunk saját vállainkon nyugvó „értelmének” fellelése. Ennek a folyamatnak Erik H. Erikson szerint kétféle kimenetele lehet: egyrészt a személyes felelősség és a halandóság elfogadását tükröző, az élettel való megelégedettségben gyökerező én-integritás, másrészt pedig ennek a felhalmozott én-teljességnek a hiányáról illetve elvesztéséről tanúskodó kétségbeesés. Az élet végességének elfogadásában a teljes életutunkat átívelően biztonságot nyújtó kötődéseink tükröződnek. Öregedésünk – és a modern, nyugati társadalmakban ezzel szinte kötelezően együtt járó szerepvesztés/váltás elfogadása – nagyrészt az életnek jelentést és tartalmat adó értelemteljes cél fellelésének, a mindennapi szociális környezetben betöltött szerep szubjektív megélésének, továbbá az egyéni életúttal, a személyes múlt meghatározó eseményeivel kapcsolatos érzéseink függvénye. Vizsgálatunkban gerontológiai korú (65 éven felüli) személyek három csoportját vizsgáltuk: belgyógyászati osztályon kezelt idős embereket, szociális intézményben, Idősek Házában élő időseket, illetve otthonukban – egyedül vagy családtagjaival – élő, szociálisan aktív, Idősek Klubját rendszeresen látogató embereket (összesen 75 idős embert). Vizsgálati módszerek: az Élet-értelmébe vetett hit skála, ennek kiegészítéseként a mindennapi szociális környezetben betöltött szerep szubjektív megélését vizsgáló kérdés, és egy általunk összeállított kérdéssor (vizsgálat helyszíne, demográfiai adatok: nem, kor, családi kapcsolatok, személyes élethelyzet szubjektív megítélése, társas aktivitás, szociális veszteségek és az egészségi állapot szubjektív megítélése). A kérdéssorban központi helyet kapott egy, az egyéni életúttal és a múlttal kapcsolatos megbánás meglétét illetve hiányát felmérő félig strukturált interjú. Eredményeink, várakozásainknak megfelelően azt mutatják, hogy a meglévő és „működő” családi, szociális kapcsolat(ok) a legjelentősebb protektív faktor az időskori kétségbeesés megjelenésével szemben. Bár az eltérések nem szignifikánsak, elmondható, hogy a pillanatnyi élethelyzet szubjektív megítélése jelentős, azonos tendenciájú hatást gyakorolt az élet értelmességének megítélésére. A közösségi tevékenységekben, társas összejöveteleken való részvétel és az egészségi állapot pozitív megítélése szignifikánsan emelte az „Élet-értelmébe vetett hit” változó értékeit. Azon személyeknél, akik életútjukra visszatekintve megbánással kapcsolatos érzésekről számoltak be drasztikusan lecsökkent élet értelmébe vetett hit. A vizsgálat helyszíne és a mindennapi szociális környezetben betöltött szerep ugyancsak szignifikáns hatást gyakorolt vizsgált változónkra. Ahogy emelkedik az egyéni fontosság, a „szükség van rám” érzés szintje, úgy növekszik az élet-értelmébe vetett hit is, következésképpen a ritkább szövésű szociális hálóval rendelkező, kedvezőtlenebb életkörülmények között, Idősek Házában élő emberek a legveszélyeztetettebbek.

Restricted access

( Bian & Leung, 2014; Kwon, Kim, Cho, & Yang, 2013 ). Although these earlier works adopted addiction-terminology (e.g., smartphone addiction, social media addiction), scholars have moved away from this approach, aiming to avoid over

Open access

Health Communications, Inc Pompano Beach, FL . A. Goodman 2001 What's in a name? Terminology for designating a syndrome of driven sexual

Open access
Journal of Behavioral Addictions
Authors:
Astrid Müller
,
Nora M. Laskowski
,
Patrick Trotzke
,
Kathina Ali
,
Daniel B. Fassnacht
,
Martina de Zwaan
,
Matthias Brand
,
Michael Häder
, and
Michael Kyrios

the terminology and classification of CBSD are still controversially debated, the broader term “buying-shopping disorder” was used throughout the questionnaire (instead of “compulsive buying-shopping disorder”). Such a term is also consistent with DSM

Open access

Internet use disorders: What's new and what's not?

Commentary on: How to overcome taxonomical problems in the study of Internet use disorders and what to do with “smartphone addiction”? (Montag et al., 2019)

Journal of Behavioral Addictions
Author:
Mark D. Griffiths

addiction to Internet Use Disorder (IUD) to describe the excessive use of the Internet and to find a fit with the terminology used in ICD-11” (p. 1). My own view is that this is not the case and that the majority of papers published in the past few years

Open access

Where to put Compulsive Sexual Behavior Disorder (CSBD)? Phenomenology matters •

Commentary to the debate: “Behavioral addictions in the ICD-11”

Journal of Behavioral Addictions
Authors:
Hans-Jürgen Rumpf
and
Christian Montag

, E. ( 2020 ). Clarifying terminologies in research on gaming disorder and other addictive behaviors: Distinctions between core symptoms and underlying psychological processes . Current

Open access
Pszichológia
Authors:
Gábor Urbán
,
Gábor Orosz
,
Leila Kerepes
, and
Miriam Ivett Jánvári

perspective on issues in motivation terminology, theory, and research Contemporary Educational Psychology 25 1 92 104 . P

Restricted access