Search Results

You are looking at 21 - 30 of 79 items for :

  • "vallásosság" x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All

-Szabó, K., T. Martos, A. Kézdy (2006) ‘A vallásosság mérése a kritika utáni vallásosság skála segítségével’, A Magyar Pszichológiai Társaság XVII. Országos Tudományos Nagygyûlése, Budapest, 27 May 2006, Összefoglalók 325

Restricted access

A tanulmány ismerteti a felnőttkor vallásosságának fontosabb dimenzióit. Rámutat arra, hogy a pszicho­analitikus megközelítés sokszor egyoldalú marad a vallásosság fejlődésének vizsgálatánál, mivel csak az érzelmi dimenziót veszi figyelembe. A felnőttkori vallásosság helyes értelmezése többdimenziós megközelítést kíván. Ahhoz, hogy megérthessük a vallásosság felnőtté válását, nélkülözhetetlen a kognitív, a szo­ciális, valamint a személyes dimenzió elemzése is.

Restricted access

protective factor? Social epidemiological study of adolescent psychological health. [Vallásosság mint védőfaktor? Serdülők pszichikai egészségének szociális epidemiológiai vizsgálata.] Orv Hetil

Restricted access

Clinical Psychology , 20 ( 2 ), 200 – 207 . Das , A. K . ( 1998 ). Frankl and the realm of meaning . Journal of Humanistic Education and Development , 36 ( 4 ), 199 – 211 . Dormán , J. , Martos , T. , & Urbán , Sz. ( 2012 ). Vallásosság és

Open access

In the present study we examined the graduate students of higher educational institutions with Hungarian as the language of teaching in Hungary, Rumania and the Ukraine. We were interested in seeing whether divergences could be traced, years after graduation, among students coming from certain secondary school sectors. Our results revealed that the more advantageous situation of former denominational high school students could be detected especially in the attitude to one’s work, the work concept of serving the common good, and the consumption of intellectual high culture in the traditional sense. These achievements of former denominational school students could not be explained with their social status, since these young people, in many respects, are more disadvantaged than the average. However, their value system and relationship network, and most of all their religiosity have a characteristic aspect. In regression models, we matched the strength of the seemingly significant explanations in the two-variable analysis. On the basis of the matching, we found that minding the influence of other explanations, regarding the readiness of entering service, the work concept of seeking social utility, as well as time spent on reading, sector-effect (effect of school maintainer) carries a very remarkable weight. After the passing of denominational school-years the personal or small-community worship can also inspire the formation or observance of this type of work concept, the attendance of students’ extracurricular tasks and the classical intellectual leisure time habits.

Restricted access

OTKA-projektünk empirikus eredményeiből felépített világnézet-szociológiai vitakötetünk kissé valláskritikusra „sikeredett”. Nemcsak a vallásosság hazai erőviszonyairól adott lesújtó képet (például, hogy ez egyre gyengül, ahogy megyünk lefelé az életkorok vagy felfelé az iskolázottság rétegeiben), de arról is, hogy ez a vallásosság nem óvja meg közszereplőit a torzsalkodó machiavellizmustól (sőt, mintha erre inspirálnáőket, ahogy ezt a rendszerváltás hajnalán egymást kiátkozó cserkészszövetségek esetében vagy a konzervatív pártok tragikomikus forgácsolódásában láthattuk). A mindennapi életben pedig követőit egy, csak rosszul feloldható dilemma elé állítja: vagy kötelességtudat, vagy hatékonyság – ahogy ez a Milton Rokeach értékteszt-battériájával gyűjtött országosan reprezentatív adatainkból kiviláglott. A tanúskodásra hívott, megvesztegethetetlen empíria szerint ugyanis hazánkban a hatékonyság mint instrumentális érték a hedonizmus célértékével járt együtt, míg az „emelkedett komolyság” hagyományosan vallásos célérték-típusának (üdvözülés, bölcsesség, barátság stb.) eszközértéki megfelelőjeként de facto csupán az engedelmesség maradt 3 .Igaz viszont,hogymásfelől már a vallásszociológia klasszikusainál megtalálhattuk és jelen polgáriasuló társadalmunkra alkalmazni próbáltuk azt az összefüggést, amely a tisztességes iparkodásban boldogulást keresőpolgár – kézműves vagy bizonyos feltételek mellett a kereskedő – gazdasági létfeltételei és a vallásosság etikailag racionális világszemlélete között fönnáll. Max Weber meggyőzően mutatja ki, hogy a becsületesség saját érdeke, jelesül, hogy a tisztességes munka és kötelességteljesítés elnyeri „jutalmát”, és hogy az ilyen munka „meg is érdemli” méltányos bérét, könnyen kialakítja azt a viszonosságetikai szemléletet, amely egyébként is közel áll mindegyik nem kiváltságos réteghez: „…összehasonlíthatatlanul közelebb, mint a katonához vagy a háborúban és politikai terjeszkedésben gazdaságilag érdekelt nagy pénzmágnáshoz, aki éppen bármely vallásosság etikailag racionális elemei számára a legkevésbé hozzáférhető

Restricted access

. (1986): Vallásos élet Havadon. A népi vallásosság mint integráló erő. In: Tüskés (1986: 496-515). Vallásos élet Havadon 496 515

Restricted access

–1971 1985 Görgőy, R. (2001) ‘Vallásosság és karrier a kommunizmus alatti Magyarországon’, Valóság 7, 31

Restricted access

Bárth , János 1990: A katolikus magyarság vallásos életének néprajza [Ethnology of the Religious Life of Catholic Hungarians]. In: Dömötör , Tekla. (ed.): Magyar Néprajz VII. Népszokás, néphit, népi vallásosság . [Hungarian Ethnography VII. Folk

Restricted access

. Az interetnikus kapcsolatok kutatásának újabb eredményei 1996 Bartha , Elek 1981–1983: Népi vallásosság és paraszti műveltség [Folk piety and peasant literacy]. A nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve

Restricted access