Search Results

You are looking at 21 - 30 of 1,221 items for :

  • "well-being" x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All

curricular changes. Acad. Med., 2014, 89 (4), 573–577. Mavor, K. I., McNeill, K. G., Anderson, K., et al.: Beyond prevalence to process: the role of self and identity in medical students well-being. Med. Educ., 2014

Restricted access

Jelen tanulmányban magyar egyetemi hallgatók pesszimizmus-szintjét vizsgáltuk. Szerettük volna megtudni, hogy a pesszimizmus a konformitás szintjén jellemző-e ránk vagy intrinzik módon, belülről fakadóan vagyunk ilyen pesszimisták. A tanulmányban bemutatott kutatás itthon és külföldön (Bécsben) tanuló magyar (90 fő, átlagéletkor: 23,3 év; szórás: 2,18 év) és hazánkban és saját országukban (Ausztriában) tanuló külföldi egyetemista diák (60 fő, átlagéletkor: 22,2 év; szórás: 2,32 év) optimizmusának szintjét és szubjektív jóllétét hasonlítja össze. Az optimizmus mérésére indirekt és direkt — önbeszámolós — módszert is alkalmaztunk. Indirekt úton értelmezésekben és tervezett viselkedésválasztásokban való megnyilvánulásként ragadtuk meg az optimizmust, általunk szerkesztett ’félig-üres’ történetek segítségével. Direkt módszerként a Berni Szubjektív Jóllét Kérdőív pozitív attitűdöt mérő skáláját alkalmaztuk. Eredményeink szerint a magyar diákok mind saját [F(1,148) = 77,36; p<0,001], mind idegen környezetben szignifikánsan pesszimistábbnak mutatkoztak külföldi társaiknál. A közvetett optimizmusra vonatkozó eredményekkel szemben a pozitív attitűdre és szubjektív jóllétre vonatkozó önbeszámolókat a vizsgálat kulturális közege befolyásolta: a külföldön tanuló magyarok pozitívabbnak ítélték meg mentális jóllétüket [F(3,146) = 13,77; p<0,001] és pozitívabb élettel szembeni attitűdökről számoltak be, mint itthon élő társaik [F(3,146) = 11,33; p<0,001].

Restricted access

Elméleti háttér: Számos vizsgálat kimutatta a rendszeres sport pozitív hatásait: jobb emocionális és pszichés állapot, az önértékelés növekedése a fizikai hatékonyságon keresztül, a testről alkotott kép és testi tudatosság javulása. Cél: A tanulmány célja a rendszeres aerobikozás pszichológiai jólléttel, önértékeléssel, valamint testi tudatossággal való feltételezett pozitív együttjárásának vizsgálata volt. Ismereteink szerint a mai napig nem jelent meg az önértékelés és a testi tudatosság kapcsolatát vizsgáló magyar kutatás. Módszer: 208, 18—60 év közötti (átlag: 28,4 ± 8,46 év) aerobikozó vagy zumbázó nővel vettük fel a Rosenberg-féle Önértékelés Skálát (RSES), a Kontingens Önértékelés Kérdőívet (CSES), a Testi Abszorpció Kérdőívet (SAS), a WHO Jól-lét Kérdőív rövidített változatát (WBI-5) és a Rövidített Pozitív és Negatív Affektivitás Skálát (PANAS). Eredmények: A gyakorlás kezdete óta eltelt idő szignifikánsan korrelált a globális önértékeléssel (Kendall tau-b: 0,12; p < 0,05) és szignifikáns negatív korrelációt mutatott a negatív affektivitással (Kendall tau-b: —0,12; p < 0,05). A heti edzésgyakoriság pozitívan korrelált a pszichológiai jólléttel (Kendall tau-b: 0,23; p < 0,001), a testi abszorpcióval (Kendall tau-b: 0,10; p < 0,05) és negatívan korrelált a negatív affektivitással (Kendall tau-b: —0,14; p < 0,01). A függő változóként a pszichológiai jóllétet vizsgáló bináris logisztikus regressziós modellben a heti edzésgyakoriság, a globális önértékelés és a testi abszorpció együttesen a teljes varianca 18,1%-át (Cox & Snell), illetve 24,3%-át (Nagelkerke) magyarázta. A globális önértékelés bináris logisztikus regressziós modelljében az iskolai végzettség (pozitív kapcsolat), a negatív affektivitás és a kétféle kontingens önértékelés (negatív kapcsolat) együttesen a teljes variancia 29,3%-át (Cox & Snell), illetve 39,1%-át (Nagelkerke) magyarázta. Következtetések: Az eredmények szerint elmondható, hogy nők körében a rendszeresen végzett aerobik magasabb globális önértékeléssel, nagyobb pszichológiai jólléttel és testi tudatossággal, valamint alacsonyabb negatív affektivitással járt együtt.

Restricted access

Abstract

Background and aims

There is a growing body of evidence suggesting that the psychedelic plant tea, ayahuasca, holds therapeutic potential. Uthaug et al. (2018) demonstrated that a single dose of ayahuasca improved mental health sub-acutely and 4-weeks post-ceremony in healthy participants. The present study aimed to replicate and extend these findings. A first objective was to assess the sub-acute and long-term effects of ayahuasca on mental health and well-being in first-time and experienced users. A second aim was to extend the assessment of altered states of consciousness and how they relate to changes in mental health.

Method

Ayahuasca ceremony attendants (N = 73) were assessed before, the day after, and four weeks following the ceremony.

Results

We replicated the reduction in self-reported stress 4-weeks post ceremony, but, in contrast, found no reduction in depression. Also, increased satisfaction with life and awareness the day after the ceremony, and its return to baseline 4 weeks later, were replicated. New findings were: reduced ratings of anxiety and somatization, and increased levels of non-judging 4-weeks post-ceremony. We replicated the relation between altered states of consciousness (e.g., experienced ego dissolution during the ceremony) and mental health outcomes sub-acutely. The effects of ayahuasca did not differ between experienced and first-time users.

Conclusion

Partly in line with previous findings, ayahuasca produces long-term improvements in affect in non-clinical users. Furthermore, sub-acute mental health ratings are related to the intensity of the psychedelic experience. Although findings replicate and highlight the therapeutic potential of ayahuasca, this needs to be confirmed in placebo-controlled studies.

Open access

1 Introduction The therapeutic and the treatment spaces must provide not only medical care but also a suitable environment that guarantees the comfort and well-being of patients during their stay there. The sense of well-being is defined as a result

Open access

Tanulmányunk második részében bemutatjuk a gazdasági növekedés és életminőség néhány lehetséges elméleti összefüggését. Ennek alapján egyrészt kísérletet teszünk arra, hogy leírjuk a magyar népesség jóllétének hosszú távú alakulását a rendszerváltozástól napjainkig. Másrészt ezen változásokat megkíséreljük összekapcsolni a bruttó hazai termék (GDP) ugyanezen időszakbeli alakulásával. Tizenkét olyan felmérés (Hungarostudy, European Values Study, European Social Survey, International Social Survey Program; összelemszám: 42 086 fő) adatait elemezzük, melyek az elmúlt 20 év során felmérték a magyar népesség egyes életminőség szempontjából lényeges jellemzőit. Az elemzett változók közé tartozott a szubjektív egészség, boldogság és élettel való elégedettség, az emberekbe vetett általános bizalom, a társas támogatás és a depresszív tünetek súlyossága. Az eredmények összességében két fontos összefüggésre mutatnak rá. (1) Igazolódott, hogy a rendszerváltozás időszaka a szubjektív jóllét szempontjából mélypont volt a magyar társadalomban, az azóta eltelt időszak először jelentősebb, majd lassabb növekedést mutat, melyet a jelenben a stagnálás és visszaesés jelei követnek. (2) A GDP változásával való összefüggés nem egyértelmű — a jóllét növekedése 1991 és 2000 között összességében párhuzamosan haladt a GDP növekedésével, de a következő évtized adataiban arra utaló összefüggéseket is találtunk, mely szerint a jóllét jellemzői (elégedettség, boldogság, emberekbe vetett bizalom) átmenetileg a GDP növekedése mellett is jelentősen romolhatnak. Az eredmények megerősítik továbbá a társadalmi jóllét rendszeres mérésének, egy Nemzeti Összjólléti Index kialakításának és monitorozásának szükségességét.

Restricted access

Pozitív pszichológia: Az elmélettől a gyakorlatig

Positive psychology: From the theory to the practice

Magyar Pszichológiai Szemle
Author:
Henriett Nagy

underlying the experience of flow . Consciousness and Cognition , 13 ( 4 ), 746 – 761 . Diener , E. , Suh , E. M. , Lucas , R. E. & Smith , H. L. ( 1999 ). Subjective well-being

Open access

R. C. M. E. Engels 2008 Online communication, compulsive Internet use, and psychosocial well-being among adolescents: A longitudinal study Developmental Psychology

Open access

A serdülőkori pszichológiai jóllét multidimenzionális mérőeszköze: Az EPOCH kérdőív magyar változatának (EPOCH-H) pszichometriai jellemzői

A multidimensional measure of adolescent psychological well-being: Psychometric properties of the Hungarian version of the EPOCH scale (EPOCH-H)

Mentálhigiéné és Pszichoszomatika
Author:
András Láng

– 96 . Bech , P. , Gudex , C. , & Johansen , K.S. ( 1996 ). The WHO (Ten) well-being index: validation in diabetes. Psychotherapy and psychosomatics , 65 ( 4 ), 183 – 190

Open access

1 Introduction Synthesizing multidimensional phenomena such as well-being, poverty, socio-economic development, etc. in the form of composite indices (composite indicators) has been gaining popularity in recent years. For example, many official

Restricted access