Search Results

You are looking at 31 - 40 of 90 items for :

  • "EU accession" x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All

Versenyben a felzárkózásért

Hungary in Competition for Social and Economic Increase

Educatio
Author:
István Polónyi

Absztrakt:

A tanulmány a hazai elsősorban humánerőforrás-fejlődést vizsgálja a csatlakozás óta eltelt időben, azt igyekszik feltárni, hogy Magyarország mennyire tudta kihasználni a csatlakozás előnyeit, hol tart a felzárkózási versenyben. Az írás a gazdasági fejlődés és fejlettség mutatói mellett elemzi az EU 2020 stratégia humán erőforrások fejlettségére vonatkozó indikátorait (foglalkoztatás, oktatás, iskolázottság, szegénység, társadalmi kirekesztés) összehasonlítva a magyar adatok 2004-óta tartó alakulását a mai 28 tagországéval, valamint ezen belül a Magyarországgal együtt csatlakozó posztszocialista országokéval. Ezt követően néhány további mutató változásait is elemzi (a népesség alakulása, a születéskor várható élettartam, a Human Development Index, a szabadságindex, illetve a Világbanknak a kormányzat minőségével kapcsolatos indikátorai). Megállapítja, hogy a magyar kormányok teljesítménye az egyik legrosszabb az Unió tagországai között.

Magyarország meglehetősen szerény felzárkózást tud felmutatni a vizsgált időszak alatt, ráadásul e szerény felzárkózás mellett rendkívül jelentős elmaradások látszanak a magyar humán erőforrás fejlődésben, ami hosszabb távon radikálisan megbosszulhatja magát. Félő, hogy a diplomások elmaradó aránya, a növekvő alacsony iskolázottságú hányad, a növekedésében elmaradó HDI-érték miatt nagyon hamar felmorzsolódik ez a kicsi és relatív előny.

A tanulmány azzal zárul, hogy úgy tűnik, Magyarországnak nem sikerült kihasználnia az uniós csatlakozás által kínált történelmi lehetőségeket.

Open access

in East Central Europe in Comparative Perspective. Török, A. (2004): EU Accession and the Evolution and Design of Competition Policy: the Case of Hungary. In: Landesmann, M. A

Restricted access

. (2003): Stability and Growth in EU Accession Countries. Transition — The Newsletter About Reforming Economies , 14(7–9): 7–8. Halpern L. Stability and Growth in EU Accession Countries

Full access

.): The Informal Economy in the EU Accession Countries: Size, Trends and Challenges in the Process of EU Enlargement. Sofia: Center for the Study of Democracy: 139-173. Why People Evade Taxes in the Czech and

Restricted access

Geographical location and geopolitical situation of the V4 countries

A visegrádi országok földrajzi fekvése és geopolitikai helyzete

Scientia et Securitas
Authors:
Károly Kocsis
and
Dávid Karácsonyi

Summary. In this paper we provide a regional geographic analysis of the Visegrad Group, the V4 as a distinguished geographical unit on the map of Central Europe. The roots of the Visegrad Group, which was founded on 15 February 1991, can be traced to the Middle Ages. However, the Soviet rule and the resistance against it, and other most recent mutual interests, such as the EU accession in 2004 and the V4’s attitude towards the EU’s refugee crisis in 2015 – rather than a meeting of kings held more than 650 years ago – constitute the foundation of the shared historical consciousness and mutual solidarity between the Hungarian, Polish, Czech and Slovak peoples. The main question of this paper is whether and how the V4 can be viewed geographically as an organic and integrated region based on its natural and social attributes and its historical development. We are using both the concept of traditional and new (reorganised) regional geography to provide insights into that question.

Összefoglalás. A jelen dolgozat a Visegrádi Négyeket, mint önálló földrajzi régiót igyekszik megközelíteni, és arra keresi a választ, hogy a hagyományos, illetve az ún. új regionális földrajz szemléletét ötvözve mennyiben kezelhetők a V4-ek önálló földrajzi egységként. Míg a hagyományos regionális földrajz a régiókra statikus egységként tekintett, és azok szisztematikus leírására, a térbeli összefüggések bemutatására törekedett, addig az új regionális földrajz a régióra térben és időben dinamikus egységként tekint, és alapvetően a régió-formálódás feltételeit, körülményeit vizsgálja.

Az 1991. február 15-én a visegrádi találkozó során életre hívott együttműködés gyökerei a középkorig, egészen pontosan az 1335-ös visegrádi királytalálkozóig nyúlnak vissza. Az 1991-ben újra életre hívott visegrádi együttműködés nemcsak a re-integráció első formáját jelentette a széthulló KGST és varsói szerződés nyomán kialakult közép-európai hatalmi űrben, de az elmúlt három évtizedben a legjelentősebb, legszorosabb közép-európai politikai kooperációvá nőtte ki magát, aminek eredményeként 2004-ben a régió országai egyszerre váltak az Európai Unió tagjaivá.

Az első világháború előtt a Habsburg és porosz érdekszférába tartozó régió, amelynek országai a két világháború között még egymással rivalizáltak, először 1945 után került azonos politikai-katonai tömbbe a keleti blokk, a KGST és a Varsói Szerződés Szovjetunió által meghatározott keretein belül. Paradox módon épp e diktált szovjet típusú társadalmi-gazdasági berendezkedéssel szembeni ellenállás volt az, ami a három országot, azaz az ezekben működő korabeli ellenzékieket (Charta 77, Szolidaritás stb.) egységbe kovácsolta az 1980-as évek végére. Ezek, az 1990-es évek elején hatalomra kerülő, egymáshoz szellemiségben közelálló új politikai elitek voltak azok, amelyek végül a visegrádi együttműködési megállapodást 1991-ben aláírták. Mindezek alkotják a közös történelmi tudat és a lengyel, a magyar, a cseh és a szlovák nép közötti kölcsönös szolidaritás alapjait, sokkal inkább, mintsem a bő 650 évvel korábbi királytalálkozó.

A V4 országok közötti regionális földrajzi kohézió azonban gyenge. Ennek legfőbb okai a politikai érdekellentétek és a történelmi-etnikai különbözőség, ami abból fakad, hogy a régió belső határvonalai – ellentétben a 20. század elején létrejött külső határokkal – évszázados stabilitást mutatnak. A főbb hegyvonulatok (a Kárpátok és a Szudéták) évszázadok óta társadalmi-gazdasági és etnikai-kulturális választóvonalként működtek. Emellett a belső regionális kohézió másik fontos elemét az ott élő emberek regionális identitása, szolidaritása adja, ám a belső szolidaritás csak cseh és szlovák, illetve magyar és lengyel viszonylatban erős, ami a V4-től függetlenül is létezik. Hosszú távon a fő kérdés, hogy túl tudnak-e jutni ezen országok a belső ellentéteiken az aktuális politikai érdekeken túlmenően is, és ki tudnak-e alakítani olyan stratégiai partnerséget, amely már ma is létezik Magyarország és Lengyelország, illetve Csehország és Szlovákia között?

Open access

/2. Guba, M. — Ráki, Z. (1999): Az Európai Unióhoz való csatlakozás felkészülési tennivalói és fejlesztésiforrás-igénye a baromfiágazatban [Task and investment needs in the preparations of the poultry sector for EU-accession]. Agrárgazdasági Tanulmányok

Restricted access

): Hungarian Agriculture and EU Accession. Joint IAAE-104th EAAE Seminar. Agricultural Economics and Transition: “What was expected, what we observed, the lessons learned.” Budapest, Hungary. September 6–8. Reardon, T. — Swinnen, J. F

Restricted access
Acta Oeconomica
Authors:
Tural Makhmudov
,
Maria Konovalova
,
Olga Kuzmina
, and
Natalia Persteneva

Economy and Institutional Change in EU Accession Countries: A Two Pillar Strategy for the Challenges Ahead . www.csd.bg/fileSrc.php?id Feige , E. L. ( 1979 ): How Big is the

Restricted access

. (eds): Cohesive Growth in the Enlarged Euroland . Bonn : F. Ebert Stiftung , pp. 91 – 94 . Böwer , U. – Turrini, A. ( 2010 ): EU Accession: A Road for Fast-track Convergence

Restricted access

and Eastern Europe. Research Report No. 263 Nagy, A. (1999): Lessons Drawn from the EU Accession of three South European States and its Effects on their Foreign Trade. Acta

Restricted access