Search Results

You are looking at 31 - 35 of 35 items for :

  • Social Sciences and Law x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All

A Társadalomkutatás 2009. 4. számában a Kulcsár Kálmán által Varga Károly közreműködésével szerkeszteni tervezett Delphi-vitakötet „főpróbája” a szenior szerkesztő életműve egyik fő vonulatából, a modernizációs tematikából hozta a vitaindítót. Kulcsár Kálmán ebbe a Delphi-számba a szakmai és világnézeti többoldalúság szempontja és a terjedelmi korlátok miatt több adalékból Varga válaszcikke mellett csak két szerző tanulmányát választotta be, akik e mindkét dimenziójában tág spektrum pólusait markánsan kijelölhették: jogszociológiai és progresszív irányokból Ádám Antalét, értékkonzervatív és „inter-science” látószögekből Náray-Szabó Gáborét. Közben azonban a Kulcsár-bevezetőre elkészült még egy jelentős opponencia, Lovas Rezső atomkutatóé, amely a vitaindító halála miatt már csak a folyóirat jelen Kulcsár-emlékszámában jelenhet meg. Erre próbál e sorok írója Kulcsár Kálmán szellemében viszontválaszt adni. Ebben felidézi egyfelől Kulcsár Kálmán „tézisét”, miszerint „a modernizáció a második világháborút követő évtizedekben a mai társadalmi jelenségek, folyamatok megértésében valóságos magyarázó erejű fogalomként használható”, másfelől Lovas Rezső „antitézisét” e kulcsfogalom inkább negatív minősítéséről, miszerint „a modernizáció nem lehet többé vezéreszme, mert nem világos, hová vezet”, harmadfelől Varga „szintézisnek” ugyan nem vehető, de már a Kulcsár-tézist is árnyaló, illetve kiegészítő és Lovas egyes felvetéseit pontosító írását. Megállapítja, hogy míg Kulcsár Kálmán közelítése a modernizáció fogalmának alapjában pozitív ideáltípusával számol, ami az eredeti eszmét és megvalósulásának követelményeit, illetve egyes tényeit öleli fel, addig Lovas Rezső már a parazitizmus Csíkszentmihályi által megfogalmazott törvényei szerint rajta is megjelenő diszfunkcionális kísérőjelenségekre figyel fel, amelyek a rosszul működő szabályozás miatt pusztítják az erőforrásokat. Az új iránymeghatározáshoz szintén Csíkszentmihályitól kölcsönzi a magasabb komplexitás fogalmát, amiben egyensúlyt kell tartaniuk a differenciáltság és integráltság momentumainak. Kimutatja, hogy a modernizációnak e pontosított iránya közelebb hozhatja egymáshoz a Delphi-vitaindító és erőteljes opponense nemzetstratégiát alapozó koncepcióit.

Restricted access

A Társadalomkutatás hasábjain az előkészületben lévő Kulcsár–Varga-szerkesztésű Delphi-vitakötet pilot study léptékű „főpróbája” a szenior szerkesztő kutatói életműve egyik fő vonulatából, a modernizációs tematikából hozza a vitaindítót. Erre első válaszként a jelen dolgozat szerzője reagál oly módon, hogy a Kulcsár-tanulmány fogalomtörténetileg előrehaladó perspektíváját megfordítva, a jelen globális válság tényéből visszafelé nyomozva keresi a modernizáció értékrendszeri vetületében megragadható, már eleve krízispotenciált rejtő elemeket. Több szerző idevágó tételeit vizsgálva sorakoztatja fel annak evidenciáit, hogy a modernizáció kétségtelen evolúciós vívmányai parazita mellékhatásaiként kezdettől fogva problematikus tényezők is érlelődtek a folyamat értékkontrolljában. Így egyfelől Hellemans nyomán kimutatja, hogy a hagyományos értékkonzervatív intézmények (pl. a katolikus egyház) kezdeti ellenállásával szemben a modernizáció néhány alapértéke a jövőben is iránymutató marad, miközben másfelől Daniel Bell és Habermas 70-es években folytatott modernizációs vitájából azt emeli ki, hogy a Bell által elítélt „konzumhedonizmusban” implikált bomlási prognózis reálisabbnak bizonyult, mint a Habermas által védett „modernizációs projekt” perspektívája. A két szerző mai nyilatkozatai ezt már vissza is igazolják. A Bell-vonallal összhangban Hofstede az amerikai értékrendszer rövid távú orientációját – a kínai par excellence hosszú távú ellentéteként – teszi alapjában felelőssé a globális krízisért. Wallerstein centrum-periféria elmélete is régi ellentmondásokból eredezteti a jelen krízist. Így a periféria skizofrén helyzetéből, miszerint ez a világgazdaságba való szervesülés előnyére csak emberi tőkéje rohamos amortizációjának árán pályázhat. Schulz emberitőke-modellje ehhez kapcsolhatóan irányítja a figyelmet a hazai férfimortalitás túlélést fenyegető trendjére. A tanulmány itt kapcsolódik Kulcsár vitaindítójának konklúziójához, miszerint a globalizált világ számunkra is élhető modernizációja a társadalom saját feltételei szerinti adaptálódása, együtt e feltételek folyamatos javításával . Így Kosáry Domokos figyelmeztetését követve elkerülhetjük a XX. században elkövetett hibapáros mai megfelelőit: az aktuális világpolitikai mozgástér figyelmen kívül hagyását, illetve a nagyhatalmak és multik „kegyének” való ön-kiszolgáltatásunkat.

Restricted access

): Publishing Addiction Science: A Guide for the Perplexed . 2 nd Edition. World Health Organization and International Society of Addiction Journal Editors, London. Morojele N

Restricted access

The resurrection of field warehousing

— the booming Hungarian field warehousing sector, the incomplete English narrative and the unexplored field warehousing law of the United States —

Acta Juridica Hungarica
Author: Tibor Tajti (Thaythy)

Treasury & Risk 2009 Garner, B. A. (editor in chief) (3 rd reprint, 2001): Black’s Law Dictionary. 7 th ed., St. Paul, West

Full access

editor-in-chief Jerzy Wróblewski), characterised by an expressedly Western European ideal of style, of Studies in the Theory and Philosophy of Law [Łódz], I–V (1986–1989). For example Radev, Ya.- Tumanov, V. (ed

Full access