Search Results

Mészlepedékes csernozjom vályogtalajon beállított szabadföldi kísérletben vizsgáltuk a N és a Cu elemek közötti kölcsönhatásokat 1988-ban tavaszi árpával. A termőhely talaja a szántott rétegben 3% humuszt, 5% körüli CaCO3-ot és 20% körüli agyagot tartalmazott. A talajelemzések alapján a terület jó Ca-, Mg-, K- és Mn-, kielégítő Cu-, közepes N-, valamint gyenge-közepes P- és Zn-ellátottságú volt. A talajvíz 13-15 m mélyen található, a terület aszályérzékeny. A kísérletet 4N×3Cu = 12 kezelés×3 ismétlés = 36 parcellával állítottuk be osztott parcellás (split-plot) elrendezéssel. A N-adagokat (0, 100, 200 és 300 kg N·ha⁻¹) Ca-ammónium-nitrát, a Cu-adagokat (0, 50 és 100 kg Cu·ha⁻¹) CuSO₄ formájában adtuk ki. Áprilisban és májusban a szokásos csapadék csupán 1/3-a, júliusban a fele hullott. A jelzőnövényként használt Mars fajtájú tavaszi árpát 5 cm mélyre vetettük 12 cm gabona sortávra, 60–70 db·fm⁻¹ csíraszámmal és 200 kg·ha⁻¹ vetőmagnormával. A növény-állományt parcellánként 1–5 skálán bonitáltuk bokrosodás, virágzás és betakarítás idején. A betakarítást követően talajmintavételre is sor került a szántott rétegből, parcellánként 20–20 lefúrásból képezve átlagmintákat. A növénymintákat tíz elemre vizsgáltuk. A talajmintákban meghatároztuk a KCl-EDTA-oldható Cu-tartalmat, valamint a KCl-kicserélhető NH₄-N- és NO₃-N-tartalmat.A főbb eredményeket a következőkben foglaljuk össze:

1. — A 100–300 kg N·ha⁻¹ N-trágyázás 20–25%-os szemterméscsökkenést eredményezett az évelő pillangós lucerna elővetemény után. A Cu-trágyázás teljesen hatástalan maradt a termésre ezen a kielégítő Cu-ellátottságú talajon. Az átlagos termés-szint 3 t·ha⁻¹ szem- és 3 t·ha⁻¹ melléktermést jelentett mindössze. A kis termés N-igényét ebben a száraz évben a trágyázatlan talaj is kielégítette a N-gyűjtő lucerna elővetemény után. A N-kínálattal viszont — a Na és a Zn kivételével — nőtt a bokrosodáskori hajtás makro- és mikroelem-tartalma. Aratáskor a szalmában és szemben található N, Ca, Mn és Cu elemek beépülését szintén serkentette a N-trágyázás. A Cu-trágyázás a növényi összetételt sem módosította. A réz döntően a gyökérben halmozódott fel, ahol a növekvő Cu-kínálattal a Cu-koncentráció a kontrollon mért 28-ról 144 mg·kg⁻¹-ra ugrott.
2. — A szemtermésben főként a N, P, Mg, Zn és Cu elemek dúsultak. A tavaszi árpa fajlagos, azaz 1 t szem + a hozzá tartozó melléktermés elemtartalma 32 kg N, 19 kg K₂O, 12 kg P₂O₅, 6 kg CaO és 4 kg MgO mennyiséget tett ki. Adataink hasonló termesztési körülmények között felhasználhatók a tavaszi árpa tervezett termésének elemigénye becslésekor a szaktanácsadásban. Megemlítjük, hogy a kapott kis termések fajlagos elemtartalmai átlagosan mintegy 20%-kal meghaladták a normál években kapottakat. A fajlagos N-tartalomban mindezen túl a pillangós elővetemény, valamint a 100–300 kg N·ha⁻¹ adagok miatti N-túlkínálat is tükröződött.
3. — Az első év után a bevitt Cu-trágya gyakorlatilag teljes mennyisége kimutatható volt KCl+EDTA formában a talaj szántott rétegében. A kontrolltalajon mért 2 mg·kg⁻¹ Cu-tartalom az 50, illetve a 100 kg Cu·ha⁻¹·év⁻¹ Cu-terhelés hatására 22, illetve 44 mg·kg⁻¹ értékre ugrott. A réz növényen belüli (vertikális) transzportja ugyanakkor gátolt volt.

Az 1990. és 1991. évi dohányökológiai felmérésbe összesen 206 táblát, illetve parcellát vontunk be, amelyeken Virginia típusú dohányt termesztettek. A gazdaságok véletlenszerűen lettek kiválasztva és eloszlásuk arányos volt a Virginia dohány termőterületével régióként és országosan is. A talajmintákat a műtrágyázás/kiültetés előtt vettük a szántott rétegből. A táblánként gyűjtött 2–2 átlagminta minimum 10– 10 pontminta összekeveréséből készült. A levélmintákat a „B” válogatási osztály képviselte. Az átlagmintákat a beváltó-üzemi szakember vette értékesítéskor, a légszáraz levéltermés megállapításakor. A talajminták alapvizsgálatát a Debreceni NTÁ végezte, majd az MTA TAKI határozta meg a cc. HNO₃ + cc. H₂O₂ feltárásából az „összes”, valamint az NH₄-acetát+EDTA-oldható elemtartalmakat ICP technikát alkalmazva. A levélminták N- és ipari minőségvizsgálata a szokásos módszerekkel a Dohánykutató Intézetben, míg az ásványi összetételt a cc. HNO₃ + cc.H₂O₂ roncsolást követően az MTA TAKI laboratóriuma állapította meg szintén ICP technika segítségével. A főbb megállapítások:

– A dohánytermő talajok tulajdonságai rendkívüli mértékben és széles sávban változtak (pH, CaCO₃, humusz, kötöttség, makro- és mikroelem-tartalom). A homok termőhelyek aránya 91%-ot tett ki, 63% savanyú, ill. 28% meszes termőhelylyel.

– A pH(KCl) emelkedésével a 6–7 pH-tartományig nőtt a talajok kötöttsége, humusz- és oldható P-, K- és Mn-tartalma. A meszes tartományban e mutatók viszszaestek. A kötött talajok „összes” elemkészlete is nagyobb általában, kivételt a Cu, Zn, Cd és As képezhet. A homok termőhelyek egy része Cu- és Zn-elemdúsulást/ szennyezést mutatott.

– A cc. HNO₃ + cc. H₂O₂ feltárásából meghatározott „összes” elemkészletből a Ca és Sr 74–75%-a; a Ba és Cu 54–57%-a, a Mn 32%-a; az Pb, Cd, Na és Co 21– 25%-a; a S, P, K és Zn 12–17%-a, a Mg és Ni 8–10%-a; a Fe és Al 1–2%-a; az As és Mo <1%-a volt kimutatható az NH₄-acetát+EDTA módszerrel. Az átlagos Btartalom oldható készlete meghaladta az „összes” tartalmat, a savas-peroxidos roncsolásnál a bór veszteséget szenvedhetett.

– Erősen kilúgozott savanyú talajokban az „összes” Mg-tartalom 2–3-szorosan haladta meg a Ca-tartalmat, míg meszes termőhelyeken ez a tendencia megfordult. Savanyú talajaink elsősorban a kilúgozásnak kevésbé ellenálló kalciumban szegényednek. Az oldható Ca-mennyiség ezzel szemben már erősen savanyú talajban is 10-szerese az oldható Mg-nak, míg a meszes termőhelyeken 40–60-szorosára ugrik. Az NH₄-acetát+EDTA módszer tehát közel egy nagyságrenddel jobban oldhatja a talaj Ca-vegyületeit, mint Mg-sóit.

– A dohánytermő talajok nagyobb része oldható foszforral és káliummal igen jól ellátott kerti talaj jelleget mutatott. A nehézfémek közül Pb, Ni és Co elemekkel nem szennyezettek, de heterogének. A Co 6-szoros, az Pb és Ni 20-szoros eltéréseket jelzett az oldható elemkészletben. A P, S, Cu és Zn elemtartalmak dúsulására a növényvédő szerek rendszeres és hosszúidejű használatával okozott talajszennyezés is magyarázatul szolgálhat. A Cu- és Zn-szennyeződést a levélminták is tükrözték.

– A kedvező csapadékosabb évben nőtt a levéltermés és javult a minősége. Az ásványi összetételt tekintve a P, Cr és Pb kivételével általában a legtöbb vizsgált elem tartalma mérséklődött. A talaj-pH emelkedésével csökkent a levél Mn-, Sr-, Fe-, Al-, Ba- és Zn-tartalma, különösen pedig a Cd, Cr, Co, Ni és Pb nehézfémek beépülése. Az erősen savanyú talajok meszezése humán-egészségügyi szempontból is ajánlható.

– A talajvizsgálati adatok és a növényi összetétel, az extrém Zn- és Cuszennyezéstől eltekintve, nem mutatott szignifikáns kapcsolatot. A talajvizsgálati határértékeket elsősorban a növényi felvételt meghatározó pH függvényében kell megállapítani a Zn, Cd, Cr, Co, Ni és Pb nehézfém-szennyezőkre. Az Pb és Cr beépülése a csapadék mennyiségével is pozitív összefüggést jelzett.

A total of 206 fields or plots in which Virginia tobacco was grown were included in an ecological survey on tobacco in 1990 and 1991. The farms were chosen randomly and their distribution was proportional to the area sown to Virginia tobacco in each region and on a national scale. Soil samples were taken from the ploughed layer prior to mineral fertilization and planting. The two mean samples collected from each field were the result of mixing samples taken from at least 10 points. The leaves sampled were of grade B quality. These mean samples were taken for the determination of air-dry leaf yield when the crop was purchased. Basic analysis of the soil samples was carried out by the Phytosanitary and Soil Protection Station in Debrecen, while the “total” and NH₄-acetate + EDTA-soluble element contents were determined after digestion with cc. HNO₃ + cc. H₂O₂ using the ICP technique at RISSAC. The N content and industrial quality of the leaf samples were analysed using standard methods in the Tobacco Research Institute, while the mineral composition was analysed after digestion with cc. HNO₃ + cc. H₂O₂ using the ICP technique at RISSAC. The main conclusions are as follows:

– The properties (pH, CaCO₃, humus, plasticity, macro- and microelement contents) of the soils used to grow tobacco varied widely. Sandy locations made up 91% of the total, including 63% acidic and 28% calcareous soils.

– As the pH(KCl) rose there was a corresponding rise in the heaviness of the soil and in the humus and soluble P, K and Mn contents up to pH 6–7. These parameters declined again for alkaline soils. The “total” element content of heavy soils was generally higher, with the exception of Cu, Zn, Cd and As. Some of the sandy locations exhibited Cu and Zn accumulation/contamination.

– Of the “total” element contents determined after digestion with cc. HNO₃ + cc. H₂O₂, 74–75% of the Ca and Sr, 54–57% of the Ba and Cu, 32% of the Mn, 21–25% of the Pb, Cd, Na and Co, 12–17% of the S, P, K and Zn, 8–10% of the Mg and Ni, 1–2% of the Fe and Al and <1% of the As and Mo could be detected with the NH₄-acetate + EDTA method. The mean soluble B content exceeded the “total” content, indicating a loss of boron during acid-peroxide digestion.

– In heavily leached acidic soils the “total” Mg content was 2–3 times greater than the Ca content, while in calcareous locations the opposite was found. Acidic soils in Hungary are particularly poor in Ca, which is prone to leaching. By contrast the soluble Ca content was ten times that of soluble Mg even in strongly acidic soil, and was 40–60 times as great in calcareous soil. This indicates that the dissolution of soil Ca compounds by NH₄-acetate + EDTA is an order of magnitude greater than that of Mg salts.

– The majority of tobacco-growing soils are well supplied with available phosphorus and potassium. Among the heavy metals, they were not contaminated with Pb, Ni or Co, but were heterogeneous. Deviations were as much as 6 times for Co and 20 times for Pb and Ni. The accumulation of P, S, Cu and Zn could be attributed to soil pollution caused by the regular application of plant protection agents over long periods. The Cu and Zn contamination was also reflected in the leaf samples.

– In the wetter of the two years the leaf yield was higher and of better quality. With the exception of P, Cr and Pb, the contents of the other elements analysed were lower. Due to a rise in the soil pH there was a drop in the Mn, Sr, Fe, Al, Ba and Zn contents of the leaves, and an even greater reduction in the incorporation of the heavy metals Cd, Cr, Co, Ni and Pb. The liming of strongly acidic soils is thus recommended for human health reasons.

– Apart from the extreme Zn and Cu contamination, there was no significant relationship between the soil analytical data and the plant element composition. Limit values for soil analysis should be determined as a function of pH for the heavy metal pollutants Zn, Cd, Cr, Co, Ni and Pb, as this influences plant uptake. The incorporation of Pb and Cr also exhibited a positive correlation with rainfall quantities.