Search Results
Egészségügyi Minisztérium: Az Egészségügyi Minisztérium szakmai irányelve az egészség-gazdaságtani elemzések készítéséhez. Egészségügyi Közlöny, 2002, 52 , 1314–1334. Az Egészségügyi Minisztérium szakmai irányelve az egészség
cervical cancer screening. [A méhnyakrákszűrések egészség-gazdaságtani elemzése.] Orv Hetil. 2003; 144: 713–717. 34 Boncz I, Sebestyén A, Döbrőssy L, et al. The coverage of
) szerepe a Clostridium difficile terápiájában; szisztematikus irodalmi áttekintés és egészség-gazdaságtani értékelés.] Egészség-gazdaságtani és Egészségügyi Technológiaelemzési Kutatóközpont, Budapest, 2013. [Hungarian
Egészségügyi Minisztérium szakmai irányelve az egészség-gazdaságtani elemzések készítéséhez. Egészs. Közl., 2002, 11, 1313–1334. ESKI Regionális Elektronikus Adattár – elérhető: http:// sunny.eski.hu:8080/cgi-bin/w1.sh, letöltve
A pszichológia, az egészség és az orvoslás Cambridge-i kézikönyve, 3. Kiadás
Cambridge Handbook of Psychology, Health and Medicine (3rd edition)
A COVID–19-pandémia, halálszorongás és lelki egészség a terrormenedzsment-elmélet szemszögéből
COVID–19 pandemic, death anxiety and mental health from the perspective of Terror Management Theory
A 2019 végén Kínából kiinduló, majd az egész világon szétterjedő COVID–19-járvány az emberiség meghatározó történelmi tapasztalata. Az emberek a koronavírussal háromféle formában találkoznak: a saját vagy a környezetükben történő megbetegedések által, a járványról szóló társadalmi diskurzus során és a különféle szigorítások, lezárások következményeként. Mindez pszichés terhet ró az emberekre, amelynek hatására kimutathatóan növekedik a halálszorongás és a mentális zavarok előfordulási gyakorisága. Jelen közlemény arra tesz kísérletet, hogy a pandémia pszichés hatásairól szóló tudományos kutatásokat a terrormenedzsment-elmélet (Terror Management Theory, TMT) szemszögéből mutassa be. A TMT központi gondolata, hogy az ember általános ősélménye a halálszorongás, amely egyfajta alapját képezi a lelki működésünknek, viselkedésünknek, egyúttal pszichés zavarainknak is. A halálszorongással szemben proximális és disztális formában védekezünk, megakadályozva, hogy annak növekedése komoly mentális zavarokat okozzon. Az elmélet rövid ismertetése után a TMT vizsgálati módszereivel készült legújabb kutatások és tanulmányok fényében bemutatásra kerül a koronavírus-járvány halálszorongásra és különféle pszichés zavarokra gyakorolt hatása. A pandémia a halálszorongás elleni mindkét megküzdési formát meggyengíti, amely a TMT égisze alatt végzett kutatások eredményei szerint nem csupán a halálszorongás közvetlen növekedéséért, de a különféle mentális zavarok erősödéséért is felelős. A pandémia és a mentális állapot pozitív irányú elmozdulásával kapcsolatban is születtek vizsgálati eredmények, ezek ismertetése után a tanulmányt egyes TMT-kutatók által megfogalmazott javaslatok zárják.
Egy egészség – a 21. század problémája az antimikrobiális rezisztencia: Van kiút?
One health - antimicrobial resistance is the problem of the 21st century: is there a way out?
Összefoglalás.
Napjaink kiemelkedő állat- és közegészségügyi problémája az antimikrobiális rezisztencia (AMR) kérdésköre. Az AMR terjedése szempontjából az egyik legnagyobb jelentőségű az Escherichia coli baktérium, amelynek plazmidon kódolt rezisztenciagénjei lehetőséget adnak a horizontális génátvitelre. A szerzők célul tűzték ki, hogy az AMR kevésbé vizsgált területeit térképezik fel. Egyrészt vakcinafejlesztés modellezéséhez kiválasztott törzseket, másrészt probiotikumkészítményeket vizsgáltak új generációs szekvenálással. Számos mobilis genetikai elemet, plazmidon és fágon kódolt gént sikerült azonosítani. Az eredmények rávilágítanak arra, hogy új vakcinák, valamint probiotikumok fejlesztéséhez érdemes a kiválasztott baktériumtörzsek rezisztenciagén szűrését elvégezni.
Summary.
The spread of antimicrobial resistance (AMR) is a major public and animal health problem of our days, with the most conservative estimates suggesting that it could become the leading cause of death worldwide by 2050. The role of Escherichia coli is significant, as in many cases it creates the potential for horizontal gene transfer through antimicrobial resistance genes encoded as mobile genetic elements on plasmids. Authors have set out to map two less researched areas of potential involvement in the spread of antimicrobial resistance. One area is the investigation of potential vaccine candidate Escherichia coli isolates using next-generation sequencing (NGS). The other area is the investigation of commercialized probiotic products for farm and companion animals with NGS. Our results suggest that vaccine candidate strains may carry several mobile genetic elements encoded on plasmids or phages. Among these, there are genes clearly of public health importance (TEM-1, ampC, qnrS1, ugd) that may be responsible for the development of resistance to antibiotics classified as category B (3rd to 4th generation cephalosporins, fluoroquinolones, colistin) by the AMEG (AntiMicrobial Expert Group); the presence of these genes as mobile genetic elements is of particular concern. The ampC gene is a gene responsible for beta-lactamase overproduction, whereas TEM-1 is an ESBL gene (extended spectrum beta lactamase), which has a significant role in public health mainly in nosocomial or multiresistant infections. In the case of probiotic products, those intended for farm animals are much better regulated, thereby mobile genetic elements were not found in our study. However, preparations intended for companion animals are not regulated at all, and we found resistance genes against aminoglycosides (APH(3’)-Ia) and tetracyclines (tetS) that might have public health significance as these were encoded on mobile genetic elements on plasmids. Our results suggest that it is strongly recommended to include a pre-screening step for antimicrobial resistance genes in bacterial vaccine development. As regards probiotics, preparations for companion animals should be subject to similar regulation as those for farm animals. It is in our common interest to prevent the further spread of antimicrobial resistance as widely as possible in the light of the One Health concept and to use and preserve antibiotics responsibly for future generations.
Az életcélok szerepe a szociális szférában dolgozó nők tápláltsági, fittségi és életminőségi mutatóiban
The role of purpose in life as reflected in the indicators of body composition, fitness and quality of life in women working in the social sector
Összefoglaló. Bevezetés: A szociális szférában dolgozók túlterheltsége jelentős, és munkakörülményeik többnyire kedvezőtlenek. Bizonyított, hogy az életcélok meghatározzák a karrier, az egészségtudatosság és az életminőség területeit, de ez utóbbi a szociális dolgozók mintáján még nem került bizonyításra. Célkitűzés: A kutatás célja, hogy bemutassa egy szociális és egészségügyi szolgáltatóintézmény női dolgozóinak (n = 127) tápláltsági és fittségi állapotát és életminőségét, valamint az életcélok meghatározó szerepét ezekre a mutatókra. Módszer: Kérdőív, teszt, testösszetétel-vizsgálat és fittségiállapot-felmérés segítségével gyűjtöttünk adatokat, amelyeket különbözőségvizsgálattal és regresszióelemzéssel elemeztünk. Eredmények: A minta tápláltsági mutatója túlsúlyra utal, míg a fittségi állapot, az életminőség és az életcélok még elfogadható tartományban vannak, de a szélsőértékek jelentősek. A magasabb életcélokkal rendelkezők jobb fittségi mutatókkal és életminőséggel jellemezhetők. Az ülőmunkát és a fizikai munkát végzők között minimális különbség volt kimutatható a tápláltsági mutatók, a fittség és az életminőség tekintetében. A táppénzt igénybe vevők gyengébb fittségi és életminőség-mutatókkal rendelkeznek, mint akik nem voltak betegszabadságon. Az életkor előrehaladtával romló testösszetételt és fittségi állapotot detektáltunk. Következtetés: A korábbi kutatási eredményeket megerősíthetjük abban, hogy a szociális dolgozók tápláltsági és fittségi mutatói, valamint életminőségszintje nem optimális. Az életcélok meghatározó szerepe a vizsgált területek számottevő részében bizonyítást nyert. A dolgozói életcélok megerősítésének egyik fontos színtere a munkahely, ahol számos pozitív hatás érhető el a testi-lelki egészség, a jóllét és a munkateljesítmény területein is. Orv Heti. 2021; 162(27): 1089–1098.
Summary. Introduction: Professionals working in the social sector typically do significant overwork in rather unfavourable working conditions. Although the purpose in life is proved to determine the areas of career, health awareness, and the quality of life, the latter has not yet been confirmed among social workers. Objective: The purpose of this research is to demonstrate body composition and fitness status as well as the quality of life of female employees (n = 127) at a social institution, furthermore the decisive role purpose of life plays in these indicators. Method: Data were collected through questionnaires, tests, body composition analyses, and fitness status tests, and were assessed by t-test, analysis of variance and regression analysis. Results: Body composition of the participants indicates a generally overweight status, while fitness status, quality of life, and purpose of life are within the acceptable range, however, all with notable range values. Those with a higher-level purpose of life demonstrate better fitness indicators and higher quality of life. In terms of body composition, fitness, and quality of life, only a minor difference was found between those who do intellectual and physical type of work. Those who took sick leave demonstrated a lower level of fitness and quality of life compared to those who did not take any sick leave. Body composition and fitness status have proven to deteriorate with age. Conclusion: Previous research findings can be confirmed by stating that neither the body composition and fitness indicators, nor the quality-of-life level of social workers are optimal. The determining role of purpose in life has been proven in substantial aspects in this study. One of the focus areas of enhancing purpose in life is the workplace, where major positive impacts can be achieved in terms of the physical and mental health, well-being, and work performance. Orv Hetil. 2021; 162(27): 1089–1098.
Verebes , É , Oberfrank , F , Kásler , M 2010 Az onkológiai ellátás egészség-gazdaságtani vonatkozásai: kórházi ágykapacitások változása Magyar Onkológia 54 29 – 33 . 5 Boncz , I
Absztrakt
Bevezetés: A korábbi, sarcopeniát vizsgáló tanulmányokat otthon élő vagy kórházi ellátásban részesülő idősek körében végezték. Hiányoznak azok a kutatások, amelyek a tartós ellátást nyújtó intézményekben élő idősekre irányulnak. Célkitűzés: A sarcopenia gyakoriságának, valamint egészségbeli és életmódbeli tényezőkkel való összefüggésének vizsgálata a tartós ellátást nyújtó ápolóotthonban élő idősek körében. Módszer: A vizsgálatban 205 személy vett részt. A sarcopeniát az izomtömeg, az izomerő és a funkcionális kivitelezés alapján diagnosztizálták. Független változók voltak: funkcionális mobilitás, fehérjebevitel, dohányzás, jelenleg és középkorúként végzett fizikai aktivitás, krónikus betegségek és korábbi elesés. Az összefüggéseket egy- és többváltozós modellben vizsgálták. Eredmények: Összesen 73 résztvevőnek volt sarcopeniája. A sarcopenia a dohányzással, a multimorbiditással, a funkcionális mobilitással és a középkorúként végzett fizikai aktivitással mutatott összefüggést. Következtetés: A kutatás arra mutatott rá, hogy az egészségbeli és életmódbeli tényezőknek fontos szerepe van a sarcopenia gyakoriságában. Orv. Hetil., 2016, 157(46), 1847–1853.
