Search Results

You are looking at 31 - 40 of 45 items for :

  • "limestone" x
  • Biology and Life Sciences x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All
Acta Botanica Hungarica
Authors: G. K. Mishra, D. K. Upreti, S. Nayaka, A. Thell, I. Kärnefelt, L. Lőkös, J.-S. Hur, G. P. Sinha, and S. Y. Kondratyuk

species known only from Tajikistan and China from limestone at high altitudes, but differs in having mainly regularly rounded or rosette-like thalli entirely developed in the centre (vs. thallus mainly of curved 'arcs' of peripheral zone usually without

Open access
Acta Botanica Hungarica
Authors: S. Y. Kondratyuk, L. P. Popova, O. Y. Khodosovtsev, L. Lőkös, N. M. Fedorenko, and N. V. Kapets

Ukrainian] 10.15407/ukr-botj74.02.177 Khodosovtsev , A. Ye . and Darmostuk , V. V . ( 2018 ): New for Ukraine species of lichens and lichenicolous fungi from marbl limestones in the Northern Black Sea Region . – Ukr. Bot. J . 75 ( 1 ): 33 – 37 . 10

Restricted access

Soil processes over forty years of woodland succession were studied in the abandoned coppices of the Děvín Nature Reserve, in the south-east of the Czech Republic. A total of 113 horizon samples from 34 profiles were taken in the 1960s and 2000s, following identical field and laboratory approaches, to characterize soil texture, contents of carbonates and organic matter, and soil reaction (pH/H 2 O, pH/KCl). Changes in the soil properties were discussed in relation to the gradual development of the mature woodland that replaced the former intensively managed ancient coppice. Four soil types (Luvisols, Regosols, Leptosols and Chernozems) and their horizons were statistically treated to identify distributions/shifts in the measured values from the past to the present. The following results were obtained: (1) The horizontal transport and sedimentation of sandy calcareous particles into the Leptosols topsoil led to increased acidity. (2) In Luvisols, the same was detected for fine clayey particles. This can be explained by the topographical occurrence of the two types — on the upper parts of slopes and under limestone cliffs for the former, and in the flat foothills for the latter soil type. (3) No acidification appeared except for Luvisols, whose luvic horizons E and Bt are, in contrast to the others, poor in calcium carbonate and relatively acidic. A decrease in acidity was recorded in KCl solution, but not in H 2 O. This is interpreted as the consequence of the buffering ability of the soil sorption complex. (4) Slightly improved humification was only detected in the surface horizons of Luvisols and Leptosols. (5) Contrary to expectations no illimerization, i.e. the migration of clay particles from topsoil to subsoil, was revealed.As forty years is apparently too short a time for significant vertical clay migration, it was concluded that i) horizontal migration and the accumulation of substrate particles was of at least the same importance as in situ pedogenetic processes, and ii) soil property dynamics that could be linked with the changed woodland management were proved to act relatively slowly.

Restricted access

A Dunántúl vörösagyagos képződményeit nagyszámú mintagyűjteményből válogatott reprezentatív szelvények vizsgálati eredményeivel jellemeztük. A vörösagyagok jellemzéséhez a mechanikai összetétel adatait, a kicserélhető kationok, az adszorpciós kapacitás értékeit, valamint a röntgendiffrakciós és termoanalitikai vizsgálatokból megállapított ásványos összetételt használtuk fel. Vizsgálati eredményeink alapján a Dunántúl vörösagyagos képződményeit a következő csoportokra osztjuk.

  1. 1. Nyugat-magyarországi-peremvidék vörös talajai.

    1. a) A Kőszegi-hegység vörös talajai. Néhány helyen fordulnak elő különböző palarétegek felett vagy között az igen kötött vörösagyagrétegek. Nagyobb része helyben maradt idős képződmény. A finom frakcióban kevés a kvarc, találunk benne földpátot, kaolinitet, illitet, kevés gibbsitet, hematitot és goethitet.

    2. b) Őrségi vörös talajok. Több helyen előfordulnak, rendszerint különböző iszap-, homok- és kavicsrétegekkel váltakozva, ill. keveredve. Folyók vizei, felszíni vizek szállították kisebb-nagyobb távolságokra keletkezési helyükről, helyenként lösz is keveredett anyagukba. A teljes kémiai feltárás adatai és ásványos összetételük alapján van közöttük siallitos és igen idős ferrallitos mállástermék. Viszonylag nagy a kaolinit-tartalmuk.

  2. 2. Permi homokkövön képződött vörös talajok. Az ország legidősebb talajfélesége a permi vörös homokkőben sejthető. Színe élénk vörös, helyenként lilás árnyalatú. A permi homokkő trópusi vörösföldes üledékekből képződött kőzet. Természetesen a ma rajta található permi kőzetből kialakult talaj nem paleozoikus talajemlékek, hanem harmadidőszak végi talajmaradványok. Megtalálhatók a Balaton-felvidék egyes részein, így Balatonalmádiban, Balatonszepezden és Kővágóőrsön. Jellemzőjük a kaolinit-, illit-, montmorillonit- és hematittartalom. Hasonló talajféleség fordul elő a Mecsek-hegység permi homokköves területein is, pl. Kővágószőlősön. Ennek jellemzője, hogy nem találunk benne kaolinit agyagásványt és hematitot, de tartalmaz goethitet.

  3. 3. A Dunántúli-középhegység bauxitos képződményei. A magyarországi bauxit a középkori mészkő- és dolomittáblák felszínre került szárazulatán képződött. A bauxitösszlet erős lepusztulást szenvedett felső szintjeiben fellelhető vörösagyagok azonban óharmadkori trópusi és szubtrópusi talajok maradványai. Két csoportjukat lehet megkülönböztetni.

    1. a) Uralkodóan allitos összetételű vörösagyagok. A teljes kémiai feltárás molekuláris viszonyszámai alapján a legidősebb trópusi talajokhoz hasonlítanak, a mállás jellege ferrallitos. Kvarctartalmuk néhány %, kaolinit-tartalmuk 30–40 %, illitet, montmorillonitot általában nem tartalmaznak. Boehmit- és gibbsittartalmuk jelentős, a vas-oxidok mennyisége kevés.

    2. b) Allitos jelleget mutató bauxitos vörösagyagok: Vörösberény (64–66), Márkó (47), Szentgál (55) és Hárskút (53–54) jelű talajok. Ásványi összetételükben jelentkezik az allitos jelleg, a ferrallitos mállás kezdeti szakaszát mutatják. Kvarctartalmuk nagy, a kaolinit és klorit mennyisége jelentős. Illitet, csillámot vagy montmorillonitot is tartalmaznak. Kis mennyiségben előfordul bennük boehmit, gibbsit és hematit.

  4. 4. A Dunántúli-dombság vörösagyagai.

    1. a) A pannóniai felszín mállása révén képződött vörösagyagok. Agyagtartalmuk közepes, az agyagásványok közül megtaláljuk az illitet, kloritot, montmorillonitot és a kaolinitet nagyobb mennyiségben. Ásványai között kimutatható gibbsit és hematit is, de vörös színük többnyire az amorf vasvegyületekből származik. A miocén végétől az alsó pleisztocénig tartó időszakban keletkeztek.

    2. b) A Mecsek- és Villányi-hegység vörösagyagai. Mészkövek felszínén, mélyedéseiben, hasadékaiban találhatók. Agyagásványai a kaolinit, montmorillonit és illit. Előfordul bennük gibbsit, vasat csak amorf formában tartalmaznak. Mediterrán hatásokra keletkezett terra rossa képződmények.

Restricted access

2009 Lauterer, P. (1991): Psyllids (Homoptera, Psylloidea) of the limestone cliff zone of the Pavlovské vrchy Hills (Czechoslovakia). Acta Musei

Restricted access

, B. E. , Paveley , C. F. & Wixson , B. G. , 1993 . Use of limestone wastes from metal mining as agricultural lime: potential heavy metal limitations . Soil Use and Management. 9 . 47 – 52

Restricted access

and trace components such as boron, copper, iron, manganese, molybdenum, sulfur, silicon, and zinc ( Romanoff and Romanoff, 1949 ). Calcium carbonate from eggshell is a great natural source for calcium and far better than the limestone extracted

Open access

, northern, chiefly limestone slopes in mountain zones with relatively high humidity and their populations decrease during summer months when the weather is hot and dry. Desiccation tolerance occurs throughout the plant kingdom; this process is

Restricted access

Bedrock has an essential role in the formation of soils, it fundamentally determines mineral composition. The present research focuses on the minerals in forest soils formed in the Bükk Mountains (NE Hungary). The composition of soil minerals was in accordance with the geological features as well as with the changes in climate and vegetation, which provide a basis for tracking the past of the soil formation mechanisms (Nemecz, 2006). Thus, by studying the mineral composition the formation processes and development of the soils can be unveiled.According to the findings it can be assumed that the investigated soils, although formed primarily on solid limestone, cannot be the products of the weathering of limestone solely, as they also contain significant amounts of silicates. The major part of the soil forming materials presumably originates from earlier dust fallings or from alluvial deposits by erosion. The former assumption is confirmed by the fact that the investigated area is located at a high altitude, thus significant amounts of eroded material could only originate from a short distance, where the bedrock also consists of limestone. Further research is needed for more detailed knowledge on the mineral composition of the soils, thus on the development of the soils and the bedrock of the investigated area.

Restricted access

The clay mineral composition of four brown forest soil profiles (Luvisols) developed on different parent rocks was studied in detail to determine the major clay mineral alteration processes. In the studied profiles a siltstone bedrock weathered to chlorite/vermiculite and vermiculite in a less developed, shallow soil profile, while the major product of soil formation in a clayey, well-developed deep soil is a typical soil montmorillonite with heterogeneous charge distribution. The most possible pathway of clay alteration is illite smectitization via charge reduction, and considerable degradation of smectite in the soil formed on limestone. On the contrary, weathering of andesite parent rock involves the formation of low charged smectite altering to high charged vermiculite during pedogenesis.

Restricted access