Search Results
Absztrakt:
Bevezetés: Az elsőéves hallgatók tanulmányi sikerességét – a preegyetemi tapasztalatokat is figyelembe véve – előre jelző összetevőket, jellemzőket találhatunk mind egyéni, mind infrastrukturális szinten, melyek mérhetők és felhasználhatók a tanulmányi eredményesség növeléséhez, és hozzájárulnak a hallgatói mentális egészség fenntartásához. Célkitűzés: Orvosi, fogorvosi, gyógyszerészi és egészégügyi szervezői tanulmányokat kezdő hallgatók körében, tanulmányi sikerességet előjelző jellemzők felkutatása. Módszer: A Semmelweis Egyetem elsőéves hallgatói (n = 550) körében kérdőíves adatgyűjtéssel kapott adatbázis elemzése. Logisztikus regresszióval határoztuk meg a hallgatói eredményességet befolyásoló szignifikáns magyarázó változókat. Eredmények: Elkülönültek a különböző karok és presztízscsatornák eredményességet elősegítő tényezői és a hallgatói szükségletek, amelyek teljesülése egyben a hallgatói mentális egészség fenntartását is szolgálja. Két csoportot definiáltunk: (i) kartól független tényezők (például perzisztenciaérték, vallásos hit, WHO-jóllétérték, a sport fontossága, bizalom), (ii) karra jellemző tényezők (például ÁOK, FOK: szülői hatás a tanulásra, GYTK: a kapcsolatok fontossága nagy, EKK: a szülői végzettség meghatározó). Következtetés: A hallgatói élet megkezdésekor mérésekkel felszínre kerülhetnek olyan tényezők, amelyek ismerete elősegítheti a későbbi sikeres tanulmányokat, megelőzve a lemorzsolódást. A tanulmányok alatt ezek a jellemzők folyamatosan monitorozhatók, így a hallgatói sikeresség érdekében a szükséges beavatkozások megtörténhetnek. Orv Hetil. 2020; 161(4): 139–150.
A pikkelysömör pszichológiai vonatkozásai
The psychological issues of psoriasis
A pikkelysömör a leggyakoribb autoinflammatorikus bőrbetegség. Krónikus bőrbetegség lévén a tünetek megfelelő menedzselése és a tünetmentes állapot elérése az elsődleges feladat, ami a modern kezelésekkel ma már megvalósulhat. A betegséggel együtt járó kihívások azonban jelentős életminőségromlással is társulhatnak. A tünetek miatt gyakran sérül a testkép, az énkép, a társas kapcsolatok és a mentális egészség, így az érintetteknek szükségük lehet a komplex ellátásra és a pszichológiai támogatásra is. Jelen tanulmány célja a betegség biopszichoszociális szempontú bemutatása, külön figyelmet szentelve a stressz potenciális szerepének, az életmódbeli faktoroknak és a lehetséges egészségpszichológiai intervencióknak.
Jelen kutatás célkitűzése a pszichés jól-lét kapcsolatának elemzése öt munkahelyi stressz-tényezővel: az alacsony munkahelyi kontrollal, a munkatársi társas támogatottság hiányával, a munkával kapcsolatos bizonytalansággal, valamint a munkával és a főnökkel való elégedetlenséggel. Módszerek: Elemzéseinket a Hungarostudy 2002 országos reprezentatív felmérés egy almintáján végeztük, azon nők körében, akik az oktatás és kultúra területén dolgoztak (n = 451). A pszichológiai jól-létet négy mutató mentén vizsgáltuk: a depressziós tünetegyüttes, a vitális kimerültség, a szorongás, valamint az általános jól-lét mentén. Az adatok statisztikai feldolgozásához lépésenkénti lineáris regressziót alkalmaztunk. Eredmények: Eredményeink szerint a munkahelyi kontroll az általános jól-lét védő tényezőjének bizonyult, míg a főnökkel való elégedetlenség vitális kimerültséggel, depressziós tünetegyüttessel és alacsonyabb általános jól-léttel társult. A munkával való elégedetlenség mind a négy elemzett mentális jól-lét indikátor alakulását bejósolta. A munkahelyi biztonságérzet alacsony szorongással és magas általános jól-lét pontszámmal járt együtt. Nem várt módon, a munkatársi támogatottság és az általános jól-lét között fordított irányú együttjárást találtunk. Következtetések: A kutatás eredményei részben alátámasztják a létező ismereteket a munkahelyi tényezők és a mentális egészség közötti kapcsolatot illetően. Az ilyen témájú vizsgálatok fontos kiindulási pontot képezhetnek a munkával kapcsolatos stresszt kezelő programok megtervezésében és bevezetésében.
Tanulói egészségmagatartási csoportok jellemzői és azok területi megoszlása
The Characteristics and Territorial Distribution of Student Clusters in The Light of Health-Behaviour
Absztrakt:
A tanulmány célja a középiskolás diákok tanulmányi és nem tanulmányi eredményességének vizsgálata az egészségmagatartás és tanulmányi eredményesség egyes faktorai alapján létrehozott klaszterek által. A minta 48 középiskola tanulóit tartalmazza hazánk hét régiójából és Budapestről, valamennyi évfolyam (9–12) bevonásával (n = 2 864). Klaszteranalízis alapján négy tanulói klaszter vált elkülöníthetővé: a deviáns (rossz egészségmagatartás és tanulmányi eredményesség), flegma (jobb egészségmagatartás, rosszabb tanulmányi eredményesség), stresszes (jobb egészségmagatartás, rosszabb mentális egészség és tanulmányi eredményesség) és kiegyensúlyozott (jobb egészségmagatartás és jó tanulmányi teljesítmény) klaszterek. Eredményeink alapján a nem, az évfolyam és a területi elhelyezkedés tekintetében a klasztertagságok megoszlásában jelentős különbségek mutathatóak ki.
Technoferencia: okoseszközök hatása a társas interakciókra
Technoference: The impact of smart devices on social interactions
Az okoseszközök jelenléte mindennapjaink szerves része. Használatuk gyakorta megzavarja szemtől szembeni társas érintkezéseinket, mely jelenséget McDaniel és Coyne (2016) találóan a magyarul is intuitíven jól értelmezhető technoferencia kifejezéssel írták le. Téma-összefoglaló tanulmányunk empirikus kutatások áttekintésén keresztül mutatja be a technoferencia fogalmát és relevanciáját. Az okoseszközök által megzavart társas interakciók jellegzetességeit kapcsolati, párkapcsolati, szülő-gyermek kapcsolati, valamint munka-magánélet kontextusában tárgyaljuk. Összességében megállapítható, hogy a technoferencia minden életkorban jelentős rizikófaktor a társas kapcsolatok minősége és a mentális egészség szempontjából. A felsorakoztatott munkákhoz kapcsolódóan kitérünk a téma gyakorlati relevanciáira, és áttekintjük a további lehetséges és szükséges kutatási irányokat.
A tematikus kötet bevezető tanulmánya ismerteti a pozitív pszichológia kialakulásának körülményeit és azokat a célkitűzéseket, amelyeket az évezred új tudományos irányzata első kiáltványában megfogalmaz. A történeti előzményekből foglalkozik a humanisztikus pszichológiából vállalt örökséggel, és említést tesz arról, hogy a pozitív pszichológia felvállalja a humanisztikus felvetések empirikus kutatásokkal történő igazolását. A tanulmány tíz pontban foglalja össze a pozitív pszichológiának az elmúlt tíz évben elért eredményeit (pl. az erősségek leltárának kidolgozása, a pozitív érzelmek elméletének megalkotása, a mentális egészség tünettanának és kétdimenziós modelljének kimunkálása, az élményfokozó stratégiák azonosítása). Kritikai szempontként említésre kerül az egységes fogalomtár és egy átfogó elmélet megalkotásának hiánya.
A feltételes önbecsülés skála (CSES-H) Magyar változatának validálása és pszichometriai jellemzői
Validation and psychometric characteristics of the Hungarian version of the Contingent Self-Esteem Scale
Elméleti háttér
Az önbecsülés alapvető pszichológiai szükséglet, de egyes típusainak a mentális egészség szempontjából nemcsak jó, hanem káros következményei is lehetnek. A feltételes önbecsülés az alacsony alapönbecsülésből és különböző énmegerősítő szükségletekből (kompetencia és kapcsolatok) származik, negatívan korrelál a mentális egészség indikátoraival és számos negatív pszichológiai jellemzővel jár együtt.
Cél
A Feltételes Önbecsülés Skála magyar változata (CSES-H) pszichometriai jellemzőinek vizsgálata több független mintán.
Módszer
1. minta: 272 fő egyetemi hallgató, 75 férfi és 197 nő (átlag életkor 23,48±2,14), egy hónappal később 153 fő töltötte ki a következő kérdőíveket: Feltételes Önbecsülés Kérdőív (CSES-H), Rosenberg-féle Önbecsülés Skála (RSES), Önegyüttérzés Skála (SCS-H), Spielberger-féle Vonásszorongás Skála (STAI-T), Beck Depresszió Kérdőív (BDI), Diszpozicionális Optimizmus Kérdőív (LOT-R).
A 2. mintában rendszeresen táncoló 162 fő, 52 férfi és 110 nő (átlag életkor 28,5±8,59) és 208 aerobikozó nő (átlag életkor 28,4 ±8,46) töltötte ki a következő kérdőíveket: CSES-H, RSES, WHO Jóllét Kérdőív rövidített változat (WHO-5), Rövidített Pozitív és Negatív Affektivitás Skála (PANAS).
Eredmények
A Feltételes Önbecsülés Skála és két skálája jó reliabilitás értékeket (0,72 és 0,91 között) és teszt-reteszt reliabilitást (0,74–0,79), a megerősítő faktorelemzés pedig elfogadható mértékű illeszkedést mutatott. A feltételes önbecsülés a globális önbecsüléssel, az önegyüttérzéssel, a diszpozicionális optimizmussal, a jólléttel és a pozitív affektivitással negatívan, míg a vonásszorongással, a depresszióval és a negatív affektivitással pozitívan korrelált.
Következtetések
A Feltételes Önbecsülés Skála magyar változatának pszichometriai jellemzői megfelelőek.
A tanulmány körvonalazza a kulturális pszichiátria kialakulását, kiemelve e tudományág megnevezésének a fejlődését, más tudományterületekkel való termékeny kapcsolatát és működési területének folyamatos bővülését. A kulturális pszichiátria egyik fókuszpontja a kultúra és a pszichopatológia kölcsönhatása, a biológiai, pszichológiai, szociális és kulturális tényezők hatása a kórképek megjelenési formáira és megnyilvánulási sajátosságaira. A szakirodalom alapján tárgyalja az ebből fakadó diagnosztizálási nehézségeket és az erre vonatkozó eltérő véleményeket. A kultúra különböző mértékű hatását elemezve a helyi gyógyítási eljárások, kulturálisan befolyásolt egyedi terápiák, és a modern pszichoterápiák kapcsán a tanulmány azt kívánja hangsúlyozni, hogy a pszichoterápia komplex folyamatában a kulturális tényező figyelembevétele elengedhetetlen. A megnövekedett migráció és a globalizáció világában a mentális egészség szempontjából a kulturális dimenzió fontossága megjelenik az elmegyógyászat területén is. Kiemelkedik a kulturális kompetencia fontossága a klinikai gyakorlatban, hogy a diagnosztizálás és a terápia folyamata egy adott kultúrkörhöz tartozó egyén jóllétét segíthesse elő.
Az éghajlatváltozás hatása a társadalom életére és az egészségügyi ellátásra
The effect of climate change on the life of the society and on the health service
.J. ( 2015 ). Climate Change and Society, Sociological Perspectives . New York : Oxford University Press Fajzi , Gy. , & Erdei , Sz. ( 2015 ). Fenntartható pozitív mentális egészség
1998 Zana Á., Hegedűs K., Szabó G.: A halálfélelem, a halál iránti attitűd és a mentális egészség kapcsolatának korosztályos
