Search Results
Absztrakt:
Bevezetés: A cardiovascularis megbetegedések vezető haláloki tényezőként évente 4 millió halált okoznak Európában. Az életmód mellett 25–40%-ra becsülik a pszichoszociális tényezők szerepét a betegség létrejöttében. A felnőttkori szociális izoláció a krónikus stressz forrása, és másfélszeres rizikót jelent a betegség kialakulására. A társas támogatás alacsony szintje és a társas izoláció növeli a depresszió, a magas vérnyomás és az elhízás valószínűségét, ezáltal növelve a szív- és érrendszeri megbetegedések előfordulását is. Célkitűzés: A jelen kutatásban arra voltunk kíváncsiak, hogy hogyan függ össze a vizsgálati személyek egészségmagatartása társas kapcsolataikkal. Továbbá a már korábban validált Multidimenzionális Társas Támogatás Skálát adaptáltuk az egészség területére. Módszer: Az online kérdőíves adatfelvétel 2018 őszén történt (n = 507). Felvételre került a Társas Támogatás Skála egészségre adaptált változata, a szubjektív egészségi állapot, a szubjektív anyagi helyzet, felvettük a Rövidített Beck Depresszió Kérdőívet, valamint a WHO Rövidített Jóllét Kérdőívet és az Észlelt Stressz Kérdőívet. Eredmények: A megerősítő faktorelemzés összességében igazolta az eredeti háromfaktoros struktúra meglétét (Cronbach-alfák = 0,945, 0,950 és 0,905). A regressziós modellek szerint az egészséggel kapcsolatban a barátoktól kapott társas támogatás tendenciaszerű pozitív összefüggést mutat az intenzív testmozgással (B = 0,205, béta = 0,096, p = 0,093). Logisztikus regressziós modellben vizsgálva, az egészséggel kapcsolatban kapott társas támogatás nem áll összefüggésben a dohányzással. Csupán az iskolai végzettség mutatkozott szignifikáns tényezőnek (B = –1,284, OR = 0,277, p = 0,000). Következtetés: A Társas Támogatás Skála egészséges életmódra adaptált változatának pszichometriai mutatói mintánkon megfelelőnek bizonyultak. A társas támogatás összefüggést mutatott a mentális egészség mutatóival (depresszió, stressz-szint, jóllét), valamint tendenciaszerű összefüggést a testmozgással. Orv Hetil. 2020; 161(4): 129–138.
Elméleti háttér: Egyre több tudós sürgeti a környezeti korlátok miatt a gazdasági tevékenység és az emberi jóllét dematerializációját a fenntarthatóság érdekében. Legfontosabb összetevőjének, a fenntartható gondolkodásmód és viselkedés kialakulásának útjában azonban pszichológiai akadályok sokasága található. Cél: A fenntartható viselkedés olyan motivációinak feltárására vállalkozunk, amelyek a pszichológiai akadályokat legalább részben elkerülve érvényesülhetnek, és a már meglévő egyéb indítékokat jól kiegészítik. Módszerek: A fenntarthatósággal és az emberi viselkedéssel foglalkozó tudományterületek eredményeinek feldolgozása. A szakirodalom által azonosított akadályok végső okait az evolúciós pszichológia és a játékelmélet gondolkodásmódjának segítségével tárjuk fel. Az okokból kiindulva, a játékelmélet szemléletmódjának felhasználásával összehasonlítjuk a fenntarthatatlan és a fenntartható viselkedés hatásait a pozitív mentális egészségre és a szubjektív jóllétre. Eredmények: Az összehasonlítás eredménye szerint a fenntartható gondolkodásmód és viselkedés a közhiedelemmel ellentétben csak kismértékben csökkenti az anyagi javakból származó szubjektív jóllétet. Nagymértékben növeli viszont a pozitív mentális egészséget és az ebből származó szubjektív jóllétet. Ezt az állapotot nevezzük fenntartható pozitív mentális egészségnek. A fogalom tartalmazza a fenntartható viselkedés, és az ennek keretében létrejövő pozitív mentális egészség motivációit, melyek rövidtávon is érvényesülő, személyes érdekeken is alapuló, mások viselkedésétől függetlenül is megjelenő, racionális gondolkodással könnyen belátható indítékok. Következtetések: A pszichológiának nélkülözhetetlen szerepe van a fenntarthatóság megvalósításában és a mentális egészség javításában. A két terület problémáinak megoldása szempontjából az együttes szemlélet és kezelés látszik a legígéretesebbnek, ezt fejezi ki a fenntartható pozitív mentális egészség fogalma. A két terület közös fejlesztésének fontos motivációja a szubjektív jóllét növelésének lehetősége.
egészség kapcsolatának korosztályos összehasonlító vizsgálata. LAM, 2008, 18 , 319–320. Hegedűs K. A halálfélelem, a halál iránti attitűd és a mentális egészség kapcsolatának
., Szabó, G., Hegedűs, K.: The comparative study of the relationship between fear of death, attitudes towards death and mental health. [A halálfélelem, a halál iránti attitűd és a mentális egészség kapcsolatának
A Spirituális Egészségés Életorientáció Kérdőív (SHALOM) magyar nyelvű adaptációja és pszichometriai elemzése
Adaptation and psychometric analysis of the Hungarian version of the Spiritual Health and Life-Orientation Measure (SHALOM)
spirituality? Yes and no . Interna-tional Journal for the Psychology of Religion , 9 , 3 − 16 . Pauwlik , Zs. O . ( 2008 ): Szubjektív értékkategóriák és vallásosság/spiritualitás mint a mentális egészség meghatározó faktorai főiskolai hallgatóknál . PhD
Statisztikai elemzések a ROP-R szoftver segítségével és szemléltetésük egy kötődéskutatás adataival
Statistical analyses using ROP-R software and illustrating them with data from an attachment survey
., Zábó , V ., Török , R ., & Oláh , A . ( 2020 ): A jóllét és a mentális egészség mérése: a Mentális Egészség Teszt . Mentál-higiéné és Pszichoszomatika , 21 ( 3 ), 281 – 322 . 10.1556/0406.21.2020.014 Venables , W. N ., & Ripley , B. D
A társas helyzetben tapasztalt flow-élmény kapcsolata az élettel való elégedettséggel és a pszichológiai jólléttel, fiatal felnőtteknél
Experiencing flow in social activities and its relationship with satisfaction with life and psychological wellbeing, in the sample of young adults
. Reinhardt , M. ( 2013 ). Mentalis egészség és tünetképzés összefüggései a családi működéssel serdülőknél . PhD értekezés . Budapest : Eötvös Loránd Tudományegyetem . Ryan
A médiaeszközök világába való belemerülés: adaptív és nem adaptív következmények
Immersion into the mediated world: adaptive and maladaptive consequences
child’s conception of space . London , Routledge, and Paul Kegan Reinhardt , M . ( 2014 ). Szubjektív jóllétünk érzelmi, pszichológiai és társas mozaikdarabkái – A mentális egészség kétkontinuum-modellje . In J . Fülöp , Zs . Mirnics , M
. Harangozó , J. Útibeszámoló a trieszti „Mi a mentális egészség?“ konferenciáról [Travel Report from “What is Mental Health?” Conference in Trieszt] [Internet] ; 2010 [cited 2019 Febr 27]. Available from: http
