Search Results
Absztrakt
Bevezetés/célkitűzés: A végbél alsó és középső harmadának daganatai hagyományosan jelentős sebésztechnikai problémát jelentenek. A minimálisan invazív sebészeti technikai fejlesztések a korábban „senki földjének” nevezett régiót biztonsággal feltárhatóvá, kezelhetővé tették. Cikkünkben a legújabb műtéttechnikai fejlesztések egyikét, a transanalis minimálisan invazív sebészet (TAMIS) eljárását ismertetjük. Betegek és módszerek: Három év alatt 19 TAMIS-műtétet végeztünk (14 benignus, három malignitásra gyanús, egy semimalignus és egy igazoltan malignus tumor esetén). Utóbbi esetben extrém magas rizikójú betegen palliatív célú műtétre került sor. Végül beszámolunk az egy esetben azonos műtéti eszköztárral végzett transanalis teljes mesorectum-excisióról (TaTME). Eredmények: Az elvégzett 19 TAMIS-műtét mindegyike alsó és középső harmadi rectumpolip széles lokális, teljes falvastagságú excisiója volt. R1 reszekció két esetben történt. Lokális recidíva miatt egy betegnél 14 hónap után második TAMIS-műtétet végeztünk. Postoperativ mortalitás nem volt, peritoneummegnyílás miatt két műtétet konvertáltunk laparotomiára, illetve laparoszkópiára. Tranziens székletinkontinencia egy betegnél alakult ki. Szubklinikus rectalis varratszétválást betegeink harmadánál észleltünk. Következtetés: A transanalis minimálisan invazív sebészet biztonságos és technikailag kivitelezhető eljárás a rectum alsó és középső harmadi polipjainak sebészi eltávolítására. Szorosan kontrollált indikációs körrel a TAMIS-műtétnek helye lehet a hazai rectumsebészet egyre bővülő eszköztárában.
: Személyes közlés. 4 Káposztás Zs: A peritonectomia és az intraperitonealis kemoterápia alkalmazása carcinosis peritoneiben. Magyar Sebészet 2006; 59: 27
Absztrakt
A laparoscopos sebészet gyors elterjedése a világon egyúttal az új eljárás oktatásához szükséges módszerek bevezetését is szükségessé tette. Az alkalmazott „gyakorlódobozok” hasznos segítséget jelentettek, majd a „látszólagos valóság” technikája a szimulációs gyakorlás újabb lehetőségét teremtette meg. A sebészet történetében először nyílt rá mód, hogy az orvostanhallgató vagy rezidens kézügyességét mérőszámokkal lehessen jellemezni, a szimulált sebészi beavatkozások mint „komoly játékok” ismerhetők meg. A modern képalkotó eljárások alapján már a műtét előtt megtervezhetők az, egy adott beavatkozás során végzendő mozdulatsorok, melyek ismételhetők, gyakorolhatók, és így a műtét biztonságos kivitelezését is elősegítik. A nyílt műtéteket eljárásspecifikus műanyag táblákon lehet a gyakorlatban elvégezni, illetve interaktív érintőképernyős eszköz használatával és e-learning útján is meg lehet ismerni.
Campianu L: Reforma tratamentului chirurgical. Tipografia Gh. Gh. Vladescu, Campulung-Muscel, 1944 3 Gaál Cs: Ambuláns és egynapos sebészet. 3. átdolgozott, bővített
fakadóan az ellenük folytatott küzdelem nehéz és sokrétű. A daganatos halálozás nagy gyakorisága miatt e betegség megelőzése, korszerű kezelése, visszaszorítása népegészségügyi probléma. A kezelésben a sebészet még ma is a legfontosabb, leggyakrabban
Irodalomjegyzék/References 1 Réczey I: A sebészet Balassa óta. 1906. In: Réczey: A sebészet újabbkori fejlődése. Hét előadás. Pátria, Budapest 1910
Absztrakt
Bevezetés: A fej-nyak régióban felmerülő feladatok megoldása gyakran társszakmák szoros együttműködését igényli, ahogy az általunk bemutatott kihívást jelentő esetekben is. Betegek és módszer: Az első betegnél bal arcfélen recidíváló basocellularis carcinoma miatt radikális műtét, majd chimera I. típusú anterolateralis thigh (ALT) lebennyel rekonstrukció történt. A második beteg esetében jobb arcfelet érintő laphámcarcinoma miatt végeztünk radikális műtétet és chimera I. típusú thoracodorsalis lebennyel rekonstrukciót. Harmadik betegünknél veleszületett bal oldali hemifacialis microsomia miatt profunda arteria perforator (PAP) lebennyel történt helyreállító műtét. A negyedik betegnél sérülésből fakadó jobb oldali hemimandibula-hiány miatt computer-aided design and computer-aided manufacturing (CAD-CAM) technikával megtervezett rekonstrukciót végeztünk szabadfibula-átültetéssel. Eredmények: Valamennyi választott rekonstrukciós megoldás a problémák kezelésében hatékony és biztonságos lehetőségnek bizonyult. Következtetés: A bemutatott példákon keresztül a maxillofacialis és plasztikai sebészet közötti együttműködés fontosságára, a felhasznált lebenyekkel pedig a rekonstrukciós lehetőségek eszköztárának folyamatos bővülésére szeretnénk felhívni a figyelmet.
sebészek is elképzelhetetlennek tartották. Így arra jutottunk, hogy a Debreceni Sebészeti Klinika munkacsoportjainak beszámolói az „Akkor és most” elvet követve próbálják bizonyítani a sebészet töretlen fejlődését, emellett bemutatni a 100 évvel ezelőtti
-basis egyensúlyra phaeochromocytoma sebészeti kezelése során. Magyar Sebészet 1980; 33: 1–7. 6 Darvas K, Pinkola K, Tarjányi M, Horányi J, Szücs J: Általános
haláláig vezetett. Számos tudományos közleménye jelent meg hazai és idegen nyelvű folyóiratokban. Tudományos érdeklődése a sebészet csaknem valamennyi ágára kiterjedt. Kiemelkedőek tüdősebészeti, traumatológiai, proctológiai témájú közleményei. Oktató
