Search Results
A tanulmány a folyóirat korábbi számaiban megjelent cikkek folytatása. A szervezeti hatalom struktúráját mutatja be. A szervezet hierarchiája három hatalmi zónára bontható. Nagy hangsúlyt helyez a tanulmány a középs_
A tanulmányban a szerző azt vizsgálja, miképpen lehet információkat szerezni arról, hogyan kapcsolódik össze a tér és a társadalmi szervezet. Szerinte a társadalomkutatókat csak akkor érdekli a tér, ha az társadalmi szervezetre vonatkozik. Úgy véli, hogy a tér érzékelésének és értelmezésének folyamatát a kommunikációs elmélet, a társadalmi alaktan és a társadalomökológia fogalmaival lehet elvégezni. A tanulmány a következő két kérdésre keresi a választ: a) milyen hatással van a társadalmi szervezet a térbeli alakzatokra? b) a térbeli alakzatok miként hatnak a társadalmi szervezetre? A cikk végső következtetése, hogy a tér kulturális termék és nem fizikai jelenség.
The Committee TE21 of the Hellenic Organization for Standardization
A Hellén Szabványosítási Testület TE21-es bizottsága
Summary
The present paper represents an overview of the work of the Committee TE21 of the Hellenic Organization for Standardization (ELOT). The main activities are presented under the subtitles Administrative organization, Mission, Operation, The production plan, The communication plan and more details about activities in this field are provided.
A tanulmány az iskolai szervezeti kultúra vizsgálatát lehetővé tevő vizsgálati eszköz kidolgozásáról számol be. A munka ahhoz az átfogó iskolakutatáshoz kapcsolódik, amely az iskola mint speciális szervezet hatékonyságát vizsgálja, a szervezeti kultúra és ezen belül a szervezet változáshoz való viszonyának elemzése alapján. A tanulmányban először az iskolai szervezeti kultúra vizsgálatára kidolgozott kérdőívvel végzett elővizsgálat tapasztalatait mutatjuk be, majd az így kapott eredményeket a Quinn-féle „versengő értékek” modell kérdőíves vizsgálatának eredményeivel vetjük össze. Végül pedig arra teszünk kísérletet, hogy az iskolai szervezeti kultúra kérdőív által feltárt kultúra „értéktérképét” párhuzamba állítsuk az iskola kétpólusú alapmodelljével.
Az MTA Szociológiai Kutatóintézet Szervezet- és Munkaszociológiai Műhelye 2006 nyarán kérdőíves előkutatást végzett a 10 főnél többet foglalkoztató magyar vállalkozások körében munkaszervezeti jellemzőikről és innovációs tevékenységükről. Az előkutatás a szervezeti innovációk intenzitásával és elterjedtségével, a munkavállalói részvétel formáival és mértékével, valamint a vállalati tudások eredetével, felhasználásának és fe__
A tanulmány a szervezeti növekedés humán aspektusait vizsgálja. A létszám növekedése a vállalat szinte minden területén jelentős változást okoz az egyén számára, hiszen változik a szervezeti struktúra, ami hatással van a kommunikációra, a személyes kapcsolatokra, a munkával való elégedettségre, a munkamegosztásra is. Az egyén számára a változás egyaránt jár pozitív és negatív következményekkel. Egy elővizsgálat keretében került felmérésre, hogy a szervezet mérete alapján mely területeken jelenik meg eltérés a kisebb, illetve nagyobb cégek dolgozóinak megítélésében, illetve milyen előnyökkel és hátrányokkal jellemezhetők a kisebb, illetve nagyobb vállalatok. Az elővizsgálatban nyert eredményekre épül a tanulmány második vizsgálata, mely a növekedés egyénre gyakorolt hatását igyekszik tetten érni. A fő vizsgálat alapfeltevése az, hogy a létszámnövekedést a szervezet tagjai összességében inkább negatívan élik meg. Az eredmények megerősítik a kiinduló hipotézist, annak ellenére, hogy a növekedés során a nagyvállalatok előnyeit is megemlítik a megkérdezettek. A vizsgálatok alapján feltételezhető, hogy a személyes kapcsolatok megromlása és a változással szembeni ellenállás együttesen tehető felelőssé a növekedés ilyen negatív megítéléséért.
References [1]. I. Egyed 2010 Az ideális lean szervezet legfontosabb ismérvei The most important
Az eddigi öregedési elméletek mind azt tűzték ki célul, hogy megtalálják az öregedés végső okát, idáig azonban egyetlenegynek sem sikerült megválaszolni azt a kérdést, hogy miért is öregszünk. Az öregedés folyamata meglehetősen komplex, az elméletek azonban csak egy vagy csak kevés elemére koncentráltak. Az „Öregedés egyesített elméletének” célja az, hogy ezeket az elméleteket szerves egységgé olvassza össze.Összes eddigi várakozásunk ellenére úgy tűnik, hogy az öregedés elkerülhetetlen, az emberi szervezet információs szintje csak az egyed időbeli korlátozott létét teszi lehetővé. Az öregedés alatt a szervezet fokozatosan elsodródik az egyedfejlődés során kialakított differenciált állapottól, s ez végül is oda vezet, hogy az ember lépésről lépésre elveszíti azt a képességét, hogy a környezetkárosító entrópia erőivel sikeresen megbirkózzon. Azonban még ennek ellenére is lehetséges manapság az emberi átlagéletkor emelése, bár a szervezet jelenlegi információs szintjének megváltoztatása nélkül az öregedés továbbra is megmarad gyógyíthatatlan betegségnek.
A szervezeti kultúra kutatásának fordulópontját az 1980-as években Hofstede kutatási eredményeinek publikálása jelentette, amely megteremtette a nemzeti kultúrák, és a szervezeti kultúrák összehasonlításának alapját. Lehetővé tette az összehasonlító kultúrakutatások megvalósítását különböző elemzési szinteken, valamint ezen szintek közötti összefüggések keresését. Jelen cikk keretei között a szervezeti kultúrát vizsgáljuk a magyar vízügyi igazgatóságok példáján, Hofstede modelljét használva elemzési keretként. A vízügyet választva lehetőségünk nyílt egy évszázados hagyományokkal bíró szervezet vizsgálatára, mely központi szerepet játszik a lakosság mindennapjaiban. Elemzésünk célja a különböző kulturális határok felvázolása (régió, szakma, hierarchia), valamint a releváns szubkultúrák feltárása, jellemzése a választott módszertan adta keretek között.
Kunszt György gondosan és bátran vizsgál meg minden intellektuális jelenséget és gondolatot. Különösen fogékony a létezés transzcendens, szakrális és spirituális dimenziói iránt. Előadásaiban, dolgozataiban foglakozik a zsidó-keresztény párbeszéd gyökereivel, a két világvallás viszonyával és konfliktusaival. Előszeretettel helyez figyelme fókuszába saját korukban mellőzött gondolkodókat. Különösen azok a személyiségek keltik fel az érdeklődését, akik filozófiai megfontolásaikat a hatalom és a transzcendencia (a politikai és az egyházi világ) működési mechanizmusainak vizsgálatában is érvényesítették. Ezért az elmúlt két évtizedben a nemzetközi katolikus értelmiségi szervezet magyar társegyesületében annak tagjaként tartott előadásait nagy érdeklődés és rokonszenv fogadta.
