Search Results

You are looking at 31 - 40 of 79 items for :

  • "vallásosság" x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All

A tanulmány első része bemutatja a célok szerepét a személyiség működésében, valamint áttekinti a célok kutatásának néhány elméleti és gyakorlati vonatkozását. A célok fenomenológiai, funkcionális, személyiség-lélektani és szociálpszichológiai szempontból is jelentősek, segítségükkel írhatók le az emberi működés fontos jellemzői. A célok tanulmányozásához rugalmas és sokoldalú eszközkészlet áll rendelkezésre, melynek elméleti megfontolásai közül a kérdésfeltevés fókuszát, az elméleti keret szükségét, valamint a célrendszer hierarchiájának és a célokhoz kapcsolódó jellemzők kiválasztásának szempontjait elemzem részletesen. Példaként bemutatok három olyan kutatási területet, amelyeken a célok elméletét és módszertanát alkalmazták: 1. az elkerülő és megközelítő tendenciák jelentkezését a célokban, illetve ennek következményeit az egészséges pszichológiai működés szempontjából; 2. az én önmagára vonatkozó céljainak személyiségpszichológiai jelentőségét, valamint 3. a vallásosság és spiritualitás pszichológiájának célalapú megközelítését. A tanulmány első részét a kutatás és gyakorlati alkalmazás további lehetőségeinek tárgyalása zárja.

Restricted access

kialakításában [The role of church/religion in shaping folk values], in: LACKOVITS, Emőke (ed.), Népi vallásosság a Kárpát-medencében I. Veszprém. CALHOUN, Craig 1997: Társadalompolitikák és identitáselmélet [Social policies and

Restricted access

N. G. Holm) Scripta Instituti Donneriani Åboensis XI. 187–200. Stockholm Gryneus , Tamás 1991: „Látomások” — túlvilági élmények a mai magyar népi szájhagyományban. In: Boldogasszony ága . Tanulmányok a népi vallásosság

Restricted access

Ha elvész a bizalom

When Trust Is Lost: Student Distrust and Academic Failure

Educatio
Author: Gabriella Pusztai

Absztrakt:

A hallgatói bizalom nemcsak az individuumszintű hallgatói jóllét egyik erős tartópillére, hanem – mivel a bizalom és a megbízható magatartás szoros összefüggésben áll egymással – jelentős társadalmi tény, s egyben előrejelzés a következő felnőtt állampolgári generáció társadalmi magatartására vonatkozólag. Tanulmányunkban egyrészt azt vizsgáljuk, hogy milyen törésvonalak mentén rendeződik el a bizalom napjaink hallgatótársadalmában, milyen hatással van a felsőoktatási hallgatók teljesítményére, milyen forrásból ered, valamint arra keressük a választ, hogy a lemorzsolódásban milyen szerepe lehet a bizalomvesztésnek. Három adatbázis adatait elemeztük Magyar Ifjúság 2016, A hallgatói eredményességre gyakorolt intézményi hatás (IESA 2015) és a Lemorzsolódottak (Depart 2018). Az elemzés során azt tapasztaltuk, hogy az országos hallgatói adatok szerint a közintézményekbe vetett bizalom szintje a szülői iskolázottsággal meghatározott státus mentén jelentős eltéréseket mutat, az egyenlőtlenségeket tovább színezik a vallásosság szerinti különbségek. A kelet-magyarországi intézmények hallgatói között azonban egyenletesen magas a bizalmatlanok aránya. A felsőoktatási tanulmányi kudarcot szenvedők bizalomszintje alacsony, a lemorzsolódottak a bizalom megroppanásával magyarázzák tanulmányaik félbehagyását. Noha a nevelési-oktatási hatékonyság alapfeltétele lenne a szereppartnerek közötti bizalomteljes kapcsolat, a tömegessé, majd üzletiessé vált felsőoktatásban a hallgatók domináns élménye az oktatói odafigyelés nélkülözése és a személytelenség.

Open access

hagyta.” Tanulmányok a népi vallásosság köréből. Szerk.: Tüskés G. Magvető Kiadó, Budapest, 1986, 117–188. Knapp É. „Mert ezt Isten hagyta.” Tanulmányok a

Restricted access

Békés V.: A halál iránti attitűd az életkor, a nem és a vallásosság függvényében. Kharón Thanatológiai Szemle, 2003, 7 , 30–49. Békés V. A halál iránti attitűd az életkor, a nem

Open access

Resarch and Development Schasching, J. (1994): Zeitgerecht - zeitbeding. Bornheim. Varga Károly (1999): Vallásosság-szindróma és polgári társadalom. Szociológiai

Restricted access

A felsőoktatási hallgatók önkéntességtípusai

The volunteering patterns in higher education

Educatio
Author: Valéria Markos

-Press Kft. pp. 209–224. 6 Pusztai G. – Fényes H. (2014) Önkéntesség és vallásosság összefüggései eltérő felekezeti kompozíciójú közegekben. In: Pusztai G. – Lukács

Restricted access

Vallás és globalizáció

Beszélhetünk-e a spiritualitás evolúciójáról a globalizációban?

Társadalomkutatás
Author: Károly Varga

Komoróczy Géza (1999): "Az új vallásosság mozgatóereje csak az lehet, ami az új nemvallásosságé." In Varga: i.m. (1999), 133-147. "Az új vallásosság mozgatóereje csak az lehet, ami az új nemvallásosságé

Restricted access

Magyarország templomépítészete 1945–1964 között

Vázlat az alkotóművészi értékeléssel megállapítható építészeti folytonosságról

Építés - Építészettudomány
Authors: Zorán Vukoszávlyev and Erzsébet Urbán

Második világháború utáni építészetünk építészettörténeti értékelése mind ez idáig kevéssé foglalkozott a templomépítészet kérdéskörével. Ennek teljes emlékanyagot átfogó értékelése még nem történt meg, alapvetően vázlatát sem adta meg még kritikai építészettörténet-írásunk. Nem meglepő mindez, hiszen összegző megállapításként kezelt axióma: az 1948-at követő politikai fordulat után 40 évig nem lehetett templomot építeni, a kivételesnek tekinthető esetek pedig legfőképp politikai propaganda céllal jöttek létre. Ezt a vélekedést már a rendszerváltás környékén megindult társadalomtudományi és egyháztörténeti kutatások megkérdőjelezték, de az utóbbi negyedszázad építészettörténeti kutatásai még csak részleteiben írták felül. Stíluskritikai értékelésen alapuló átfogó kutatás a témában még nem történt.

Hazai építészetünk második világháborút követő változásait alapvetően a modern építészet folytonossága mentén szokásos vizsgálni — ez a módszer követhető a két világháború között kibontakozó progresszív modern templomépítészet hatásaként is a vizsgált időszakban. Az alkotói megközelítés értékelésére hangsúlyt helyező kutatásunk a stíluskritikai értékelésekkel kibővülve jóval összetettebb és árnyaltabb képet nyújt: nemcsak a modern továbbélését, hanem a tradicionális stílusirányzatok mentén megjelenő, szintézist biztosító folyamatokat is elhelyezi az építészettörténet értékrendszerében. A második világháborút követő gyors politikai és társadalmi változások által létrejött, alapvetően egyházellenes közeggel jellemezhető mintegy 40 évből jelen tanulmány keretei között a legdinamikusabbnak jellemezhető első két évtizedet vizsgáljuk. Az 1945–1964 közötti időszak hazai templomépítészetének értékelése egy tendenciáiban jól körülhatárolható korszakot fog mutatni számunkra. Ennek természetesnek tűnő belső fordulópontja az 1956-os forradalmat követő politikai-társadalmi változás, de az egyházak ügye és a vallásosság kérdésköre csak egy évtizeddel később kerül nyugvópontra. A stíluskritikailag meghatározható határvonal hazai templomépítészetünkben is fordulatot hoz — építészalkotói megközelítésű elemzéssel bizonyítjuk e korszakhatár felállításának létjogosultságát, melyet építészeti tipológiai vázlatunk is alátámaszt a teljes emlékanyagot átfogó tanulmányunkban.

Restricted access