Search Results
Összefoglalás
A burgonya (Solanum tuberosum) Magyarországon a 17. század második felében vált ismertté. Vizsgálata a növény botanikai és gazdasági tulajdonságainak megismerésével kezdődött. A korai, botanikai és rendszertani ismereteket a talajművelési, trágyázási, gyomirtási és virágzásbiológiai megfigyelések követték. A dohány mozaik vírus felfedezését követően, a 20. század elején a magyarországi burgonyakutatás figyelme a burgonya leromlásával kapcsolatos vizsgálatokra terjedt ki. Ennek során megállapítást nyert, hogy a burgonya leromlásában a vírusok, elsősorban a burgonya levélsodródás vírus játssza a fő szerepet. Ezeknek a vizsgálatoknak eredményeképpen az 1930-as, de leginkább az 1950-es években intenzív burgonyanemesítői és burgonyavirológiai kutatás kezdődött el. A burgonyanemesítés rezisztens vad Solanum fajok, kultúrfajok és fajták közötti keresztezésekkel, milliós nagyságrendű hibridek előállításával és kiválogatásával kezdődött. A burgonyavírus kutatás a Magyarországon előforduló vírusok elterjedésének megállapítására, a vírusok identifikálására és a védekezés lehetőségeinek tanulmányozására terjedt ki. A kutatás intenzitására nagy hatással volt az 1950-es évek második felében a külföldi fajtákkal behurcolt burgonya Y-vírus dohány érnekrózis törzs, amely az akkori fajták nagy részét elpusztította. A burgonyanemesítésben előtérbe került a vírus rezisztenciára nemesítés, amely mind a mai napig a legfontosabb célkitűzés. A korai nemesítői munkának köszönhetően olyan vírusok (burgonya X-vírus, burgonya A-vírus, burgonya S-vírus, burgonya M-vírus), valamint fitoftóra (Phytophthora infestans) és fonálféreg (Globodera rostochiensis) rezisztens fajták (pl. Szignál, Somogyi Sárga, Somogyi Kifli, Magyar Rózsa) jöttek létre, amelyek rezisztencia tekintetében felülmúlták a korábban előállított fajtákat. A nemesítési bázis ezt követően olyan újabb vad Solanum fajokra (Solanum gourlayi, S. tariense, S. berthaultii, S. megistacrolobum, S. sucrense, S. sparsipilium) terjedt ki, amelyekkel növelni lehetett a genetikai alapot. Az új vírusok és vírustörzsek [burgonya Y-vírus gumó nekrotikus gyűrűsfoltosság törzse, rendellenes (anomalous) törzse, a burgonya S-vírus és a burgonya M-vírus újabb törzsei], valamint a burgonya sztolbur- és boszorkányseprűsödés fitoplazma, a fitoftóra A1 és A2 párosodási típusa, baktériumok (Erwinia carotovora ssp. carotovora, E. chrysanthemi, Ralstonia solanacearum), fonálférgek (Globodera rostochiensis, G. pallida), új levéltetű vírusvektorok (Hayhurstia atriplicis, Schizapis graminum, Brevicoryne brassicae, Hyperomyzus pallidus, Tetraneura ulmi), fitoplazma kabóca vektorok (Hyalesthes obsoletus, Macrosteles laevis), tripsz vírusvektorok (Thrips tabaci, Frankliniella occidentalis) magyarországi megjelenése mind a nemesítői, mind a növénykórtani, vektorológiai és növényvédelmi kutatást felgyorsította. Ennek a munkának köszönhetően ma már olyan burgonyafajták (Boró, Ciklámen, Démon, Góliát, Hópehely, Katica, Kánkán, Lorett, Pannónia, Rebeka, Riója, Sarolta, Sarpo Axona, Sarpo Mira, Sarpo Una, Vénusz Gold, White Lady stb.) állnak rendelkezésre, amelyek a fontosabb károsítókkal szemben rezisztensek, jó termőképességűek és étkezési szempontból is kiválóak. Az utóbbi években Magyarországon kimutatott új burgonyapatogén vírusok és vírustörzsek (lucerna mozaik vírus, uborka mozaik vírus, beléndek mozaik vírus, Chenopodium mozaik vírus, paradicsom bronzfoltosság vírus, paradicsom mozaik vírus stb.) megjelenése, valamint az egyre növekvő burgonyaimport következtében potenciális veszélyt jelentő vírusok (andoki burgonya látens vírus, andoki burgonya foltosság vírus, burgonya T-vírus, pepino mozaik vírus stb.) és egyéb károsítók (pl. Erwinia chrysanthemi, E. solanacearum) – amelyek a holland burgonyaimport következtében 1986. évtől Magyarországon is jelen vannak – elleni rezisztenciára nemesítés is fontos feladata a burgonyanemesítésnek. A magyarországi vírusrezisztencia vizsgálataink az elmúlt évtizedekben 121 vad Solanum faj 300 származék 14 vírussal szembeni magatartásának vizsgálatára terjedtek ki. Az utóbbi években identifikált burgonyapatogén vírusokkal és veszélyt jelentő, potenciális vírusokkal szemben N-génen (hipeszenzitív reakció) alapuló rezisztenciát mutattunk ki a Solanum alandiae (uborka mozaik vírus), S. albicans (andoki burgonya foltosság vírus, beléndek mozaik vírus), S. demissum (lucerna mozaik vírus, uborka mozaik vírus, beléndek mozaik vírus), S. laxissimum (beléndek mozaik vírus, burgonya T-vírus), S. mochicense, S. neorossii, S. paucissectum (lucerna mozaik vírus) és a S. stoloniferum (lucerna mozaik vírus, uborka mozaik vírus, beléndek mozaik vírus) egyes származékaiban. R-génen alapuló extrém rezisztenciát (immunitás) a Solanum fernandezianum (uborka mozaik vírus), S. stoloniferum (lucerna mozaik vírus, uborka mozaik vírus, beléndek mozaik vírus) és a S. violacei-marmoratum (lucerna mozaik vírus, uborka mozaik vírus) egyes származékaiban állapítottunk meg. Az utóbbi két évtizedben eredményeket értünk el a biotechnológiai módszerek alkalmazásával. A nem gumóképző vad Solanum brevidens és egyes kultúrfajták (Grácia, Rioja, White Lady) között előállított szomatikus hibridek visszakeresztezéses nemesítése eredményeképpen burgonya levélsodródás vírus, burgonya Y-vírus és Erwinia carotovora ssp. atroseptica rezisztens hibridek előállítására került sor. Régi, közkedvelt, de vírusfogékony magyar burgonyafajták (Gülbaba, Kisvárdai Rózsa, Somogyi Kifli) genetikai módszerekkel történő vírusmentesítése napjaink burgonyakutatásának fontos része. A burgonya Y-vírus rezisztencia-génhez kapcsolt genetikai markerek azonosítsa és a Solanum stoloniferum vad burgonyából származó Rysto-gént tartalmazó kromoszóma régió molekuláris jellemzése az utóbbi évek molekuláris biológiai kutatásainak fontos eredménye. Az elmúlt években a burgonya Y-vírus gumónekrózist előidéző, ún. NTN-törzs molekuláris jellemzése és primér struktúrájának meghatározása is megtörtént. Jelenleg hasonló kutatásokat végzünk a burgonyapatogén paradicsom bronzfoltosság vírussal kapcsolatban. Az Európai Unióhoz (EU) csatlakozást követően a magyarországi burgonyakutatás eredményességét alapvetően az határozza meg a jövőben, hogy a hazai kedvezőtlen éghajlati adottságok (magas hőmérséklet, rossz eloszlású és kevés csapadék) és a klímaváltozás ellenére sikerül-e a viszonylag alacsony (20–25 t/ha) és jelentősen ingadozó termésátlagokat fokozni, a magas termelési költségeket (20–25 Ft/kg) csökkenteni, és a versenyképességet ez által javítani. A legfontosabb szempont a biotikus és abiotikus tényezőkkel szemben olyan stresszrezisztens vonalak, hibridek, fajták előállítása, amelyek a burgonya termőképességének fokozásához és étkezési minőségének javításához vezetnek. Ezt a célkitűzést azonban csak a hazai kutatástámogatás fokozásával, hazai és nemzetközi tudományos együttműködésekkel lehet megvalósítani.
Dohánytermő területek talajtani–agrokémiai felmérése 1990. és 1991. években
Pedological and agrochemical survey of tobacco-growing areas in 1990 and 1991
Az 1990. és 1991. évi dohányökológiai felmérésbe összesen 206 táblát, illetve parcellát vontunk be, amelyeken Virginia típusú dohányt termesztettek. A gazdaságok véletlenszerűen lettek kiválasztva és eloszlásuk arányos volt a Virginia dohány termőterületével régióként és országosan is. A talajmintákat a műtrágyázás/kiültetés előtt vettük a szántott rétegből. A táblánként gyűjtött 2–2 átlagminta minimum 10– 10 pontminta összekeveréséből készült. A levélmintákat a „B” válogatási osztály képviselte. Az átlagmintákat a beváltó-üzemi szakember vette értékesítéskor, a légszáraz levéltermés megállapításakor. A talajminták alapvizsgálatát a Debreceni NTÁ végezte, majd az MTA TAKI határozta meg a cc. HNO3 + cc. H2O2 feltárásából az „összes”, valamint az NH4-acetát+EDTA-oldható elemtartalmakat ICP technikát alkalmazva. A levélminták N- és ipari minőségvizsgálata a szokásos módszerekkel a Dohánykutató Intézetben, míg az ásványi összetételt a cc. HNO3 + cc.H2O2 roncsolást követően az MTA TAKI laboratóriuma állapította meg szintén ICP technika segítségével. A főbb megállapítások:
– A dohánytermő talajok tulajdonságai rendkívüli mértékben és széles sávban változtak (pH, CaCO3, humusz, kötöttség, makro- és mikroelem-tartalom). A homok termőhelyek aránya 91%-ot tett ki, 63% savanyú, ill. 28% meszes termőhelylyel.
– A pH(KCl) emelkedésével a 6–7 pH-tartományig nőtt a talajok kötöttsége, humusz- és oldható P-, K- és Mn-tartalma. A meszes tartományban e mutatók viszszaestek. A kötött talajok „összes” elemkészlete is nagyobb általában, kivételt a Cu, Zn, Cd és As képezhet. A homok termőhelyek egy része Cu- és Zn-elemdúsulást/ szennyezést mutatott.
– A cc. HNO3 + cc. H2O2 feltárásából meghatározott „összes” elemkészletből a Ca és Sr 74–75%-a; a Ba és Cu 54–57%-a, a Mn 32%-a; az Pb, Cd, Na és Co 21– 25%-a; a S, P, K és Zn 12–17%-a, a Mg és Ni 8–10%-a; a Fe és Al 1–2%-a; az As és Mo <1%-a volt kimutatható az NH4-acetát+EDTA módszerrel. Az átlagos Btartalom oldható készlete meghaladta az „összes” tartalmat, a savas-peroxidos roncsolásnál a bór veszteséget szenvedhetett.
– Erősen kilúgozott savanyú talajokban az „összes” Mg-tartalom 2–3-szorosan haladta meg a Ca-tartalmat, míg meszes termőhelyeken ez a tendencia megfordult. Savanyú talajaink elsősorban a kilúgozásnak kevésbé ellenálló kalciumban szegényednek. Az oldható Ca-mennyiség ezzel szemben már erősen savanyú talajban is 10-szerese az oldható Mg-nak, míg a meszes termőhelyeken 40–60-szorosára ugrik. Az NH4-acetát+EDTA módszer tehát közel egy nagyságrenddel jobban oldhatja a talaj Ca-vegyületeit, mint Mg-sóit.
– A dohánytermő talajok nagyobb része oldható foszforral és káliummal igen jól ellátott kerti talaj jelleget mutatott. A nehézfémek közül Pb, Ni és Co elemekkel nem szennyezettek, de heterogének. A Co 6-szoros, az Pb és Ni 20-szoros eltéréseket jelzett az oldható elemkészletben. A P, S, Cu és Zn elemtartalmak dúsulására a növényvédő szerek rendszeres és hosszúidejű használatával okozott talajszennyezés is magyarázatul szolgálhat. A Cu- és Zn-szennyeződést a levélminták is tükrözték.
– A kedvező csapadékosabb évben nőtt a levéltermés és javult a minősége. Az ásványi összetételt tekintve a P, Cr és Pb kivételével általában a legtöbb vizsgált elem tartalma mérséklődött. A talaj-pH emelkedésével csökkent a levél Mn-, Sr-, Fe-, Al-, Ba- és Zn-tartalma, különösen pedig a Cd, Cr, Co, Ni és Pb nehézfémek beépülése. Az erősen savanyú talajok meszezése humán-egészségügyi szempontból is ajánlható.
– A talajvizsgálati adatok és a növényi összetétel, az extrém Zn- és Cuszennyezéstől eltekintve, nem mutatott szignifikáns kapcsolatot. A talajvizsgálati határértékeket elsősorban a növényi felvételt meghatározó pH függvényében kell megállapítani a Zn, Cd, Cr, Co, Ni és Pb nehézfém-szennyezőkre. Az Pb és Cr beépülése a csapadék mennyiségével is pozitív összefüggést jelzett.
A total of 206 fields or plots in which Virginia tobacco was grown were included in an ecological survey on tobacco in 1990 and 1991. The farms were chosen randomly and their distribution was proportional to the area sown to Virginia tobacco in each region and on a national scale. Soil samples were taken from the ploughed layer prior to mineral fertilization and planting. The two mean samples collected from each field were the result of mixing samples taken from at least 10 points. The leaves sampled were of grade B quality. These mean samples were taken for the determination of air-dry leaf yield when the crop was purchased. Basic analysis of the soil samples was carried out by the Phytosanitary and Soil Protection Station in Debrecen, while the “total” and NH4-acetate + EDTA-soluble element contents were determined after digestion with cc. HNO3 + cc. H2O2 using the ICP technique at RISSAC. The N content and industrial quality of the leaf samples were analysed using standard methods in the Tobacco Research Institute, while the mineral composition was analysed after digestion with cc. HNO3 + cc. H2O2 using the ICP technique at RISSAC. The main conclusions are as follows:
– The properties (pH, CaCO3, humus, plasticity, macro- and microelement contents) of the soils used to grow tobacco varied widely. Sandy locations made up 91% of the total, including 63% acidic and 28% calcareous soils.
– As the pH(KCl) rose there was a corresponding rise in the heaviness of the soil and in the humus and soluble P, K and Mn contents up to pH 6–7. These parameters declined again for alkaline soils. The “total” element content of heavy soils was generally higher, with the exception of Cu, Zn, Cd and As. Some of the sandy locations exhibited Cu and Zn accumulation/contamination.
– Of the “total” element contents determined after digestion with cc. HNO3 + cc. H2O2, 74–75% of the Ca and Sr, 54–57% of the Ba and Cu, 32% of the Mn, 21–25% of the Pb, Cd, Na and Co, 12–17% of the S, P, K and Zn, 8–10% of the Mg and Ni, 1–2% of the Fe and Al and <1% of the As and Mo could be detected with the NH4-acetate + EDTA method. The mean soluble B content exceeded the “total” content, indicating a loss of boron during acid-peroxide digestion.
– In heavily leached acidic soils the “total” Mg content was 2–3 times greater than the Ca content, while in calcareous locations the opposite was found. Acidic soils in Hungary are particularly poor in Ca, which is prone to leaching. By contrast the soluble Ca content was ten times that of soluble Mg even in strongly acidic soil, and was 40–60 times as great in calcareous soil. This indicates that the dissolution of soil Ca compounds by NH4-acetate + EDTA is an order of magnitude greater than that of Mg salts.
– The majority of tobacco-growing soils are well supplied with available phosphorus and potassium. Among the heavy metals, they were not contaminated with Pb, Ni or Co, but were heterogeneous. Deviations were as much as 6 times for Co and 20 times for Pb and Ni. The accumulation of P, S, Cu and Zn could be attributed to soil pollution caused by the regular application of plant protection agents over long periods. The Cu and Zn contamination was also reflected in the leaf samples.
– In the wetter of the two years the leaf yield was higher and of better quality. With the exception of P, Cr and Pb, the contents of the other elements analysed were lower. Due to a rise in the soil pH there was a drop in the Mn, Sr, Fe, Al, Ba and Zn contents of the leaves, and an even greater reduction in the incorporation of the heavy metals Cd, Cr, Co, Ni and Pb. The liming of strongly acidic soils is thus recommended for human health reasons.
– Apart from the extreme Zn and Cu contamination, there was no significant relationship between the soil analytical data and the plant element composition. Limit values for soil analysis should be determined as a function of pH for the heavy metal pollutants Zn, Cd, Cr, Co, Ni and Pb, as this influences plant uptake. The incorporation of Pb and Cr also exhibited a positive correlation with rainfall quantities.
Talajnedvesség-tartalom mérése földradarral (GPR) és mezőgazdasági alkalmazhatóságának lehetőségei
Soil water content measurements with ground penetrating radar (GPR) and its application possibilities in the agriculture
öntözésre, mivel a csapadék csak egy részét fedezi a termőnövények párologtatási veszteségének ( NEUPANE & WENXUAN, 2019 ). A talajban tárolt nedvesség mennyisége a talaj szemcseméret-eloszlásától, szerkezetétől, porozitásától, tömörödöttségének fokától, a
Szántóföldi szénmérleg egy közép-magyarországi mintaterületen
Carbon balance of a cropland site in Middle-Hungary
fejlődését. Az alacsony borítás miatt így 2019. április végén a repcét betárcsázták és helyére május elején szemescirkot vetettek, ami a május-júniusi magas csapadékösszegek hatására már megfelelően fejlődött. A két őszi búza állomány fejlődését is a csapadék
következményeit az egész Kárpát-medence területére rendkívül nehéz prognosztizálni ( KRISTÓF et al., 2017 ). Abban viszont konzekvens egyetértés van, hogy míg az intenzív csapadék események száma növekedni ( BARTHOLY és PONGRÁCZ, 2007 ), addig a csapadék
GeoJournal 36 139 142 Szőcs, T. 2001: Dél-Somogy és Baranya talajvizeinek állapota. A csapadék beszivárgása során végbemenő
„Két lábbal a földön, avagy miként próbál a talajtan válaszokat adni a globális kihívásokra”
Beszámoló a HUN-REN ATK Talajtani Intézetének Magyar Tudomány Ünnepe előadónapjáról
kimosódásban. A csapadék változékonyságának hatása nagyobb változást jelez, mint a tilalmi időszak meghosszabbítása. Szó esett továbbá az ammónia gáz emissziós modellek fejlesztéséről ( BENEDEK et al., 2023 ; TÓTH et al., 2022 ; MAGYAR et al., 2021 ) és a
panegyrikusokban nem ritka epiphania leírások számos megszokott motívumát fölhasználja. 15 Az új uralkodó adventus át égi fényáradat ( cecidit manifestus ab aethere fulgor , 3, 199), csapadék nélküli szivárvány ( nullis effusis imbribus ante / arcus ab Aurora
2015 : A Nyírség csapadék idősorainak statisztikus és ciklikus jellemzőinek változása [Statistical and spectral analyzation of the precipitation time series of the Nyírség region] . – In: Bodzás , S. (Ed): Műszaki Tudomány az Észak
Koncepcióváltás a belvízgazdálkodásban: talajtani és vízminőségi kérdések
Conceptual Change in Excess Water Management: Soil and Water Quality Issues
talaj vízáteresztő képessége nagyobb, de a magas talajvízszint miatt nem tud beszivárogni a csapadék. Ilyenkor a beszivárogtatás nem, vagy csak korlátozottan tud működni, ugyanakkor ebben az esetben sem szabadna a kincset érő vizet hasznosítatlanul
