Search Results
az „Egészség Évtizede” program keretében: törekvések a nőgyógyászati rákszűrés korszerűsítésére Magyarországon. Orv. Hetil., 2004, 145 , 35–40. Lakossági méhnyakszűrés az „Egészség Évtizede” program keretében: törekvések
Magyar családorvosok egészségi állapotának, életmódjának vizsgálata
Examination of the health status and health behaviors of Hungarian family physicians
Összefoglaló. Bevezetés: A családorvosok testi, lelki egészségi állapota hatással van a munkavégzésükre, a betegellátás minőségére, ezáltal a társadalom egészségmutatóira is. Az életmód pedig az egyik legjelentősebb, egészségi állapotot befolyásoló tényező. Célkitűzés: A vizsgálat célja a magyar háziorvosok egészségi állapotának és az azt befolyásoló életmódtényezőknek a felmérése. Módszer: Keresztmetszeti vizsgálat. Kvantitatív, papíralapú felmérés családorvosok körében (n = 569, életkor 54 ± 10 év, nők 42%). Eredmények: A háziorvosok 61%-a túlsúlyos vagy elhízott, 88%-ának a vércukorszintje ≤5,5 mmol/l. A résztvevők 50%-a legalább heti rendszerességgel végez testmozgást, 20%-uk egyáltalán nem. A háziorvosok 13%-a dohányzik jelenleg, 5%-a tekinthető nagyivónak. Enyhe fokú depressziós tünetegyüttes 19%-uknál, közepes fokú 6%-uknál, súlyos fokú 5%-uknál fordult elő. A súlyos fokú kiégés mindkét nemben, mindhárom dimenzióban 18–39% volt. Következtetés: A magyar háziorvosok általános egészségi állapota nem mondható jobbnak sem a hazai nem orvos populációénál, sem a külföldi orvoskollégákénál. A magyar háziorvosok dohányzási mutatói kedvezőbbek a lakossági adatoknál, míg az alkoholfogyasztás terén kedvezőtlenebb eredményeket kaptunk. Nemzetközi összehasonlításban, a káros szenvedélyek terén a hazai kollégák eredményei jónak tekinthetők. A depresszió és a kiégés gyakori előfordulása jelentős probléma a háziorvosok körében. Mentális egészségük monitorozása és gondozása a hatékony egészségügyi ellátórendszer kulcskérdése. Orv Hetil. 2021; 162(12): 449–457.
Summary. Introduction: General practitioners’ somatic and mental health status have an impact on their work and the quality of care they provide and thus influence the health indicators of the society. Lifestyle is one of the most important influencing factors of health. Objective: The study aims to assess the health status of Hungarian general practitioners and the lifestyle factors influencing it. Method: Cross-sectional study. Quantitative, paper-based questionnaire among general practitioners (n = 569, age 54 ± 10 years, female 42%). Results: 61% of family physicians are overweight or obese, 88% of them have blood glucose level ≤5.5 mmol/l. 50% of the participants do exercise at least once a week, 20% do not take any exercise at all. 13% currently smoke, 7% are considered heavy drinkers. Mild, moderate and severe depression symptoms occurred in 19%, 6% and 5% of them, respectively. A severe level of burnout syndrome was reported in 18–39% in both sexes, in all three dimensions. Conclusion: The health status of Hungarian general practitioners is not better than that of the non-medical Hungarian population or than that of foreign colleagues. The smoking indicators of Hungarian doctors are more favorable than the Hungarian population data, while we obtained worse results in the field of alcohol consumption. In international comparison, the results of Hungarian colleagues in the field of smoking and alcohol consumption are good. The frequent occurrence of depression and burnout is a significant problem among family physicians. Monitoring and caring for their mental health is a key factor in the effective health care system. Orv Hetil. 2021; 162(12): 449–457.
Absztrakt
Bevezetés: A kiégés gyakran előforduló jelenség az egészségügyi dolgozók, így az orvosok körében is. Célkitűzés: A kiégés esetleges összefüggésének feltárása az egészséggel, pszichoszomatikus tünetekkel, életérzéssel, alváskörülményekkel. Módszer: Kvantitatív keresztmetszeti vizsgálat online kérdőívvel 186 orvos részvételével. A kiégés mérésére Pines és Aronson 21 tételből álló kérdéssorozatát alkalmazta a szerző. Az adatok típusainak megfelelően χ2-próbát, független kétmintás T- és Mann–Whitney-tesztet, korrelációanalízist végzett a szerző. A kiégés stresszorainak vizsgálata lineárisregresszió-analízissel történt. Eredmények: A kiégés mértéke negatívan korrelált az életkorral (p = 0,040; r = –0,151), az egészségügyben eltöltött évek számával (p = 0,027; r = –0,162), a pozitív jólléttel (p<0,001, r = –0,670), és pozitívan korrelált a negatív jólléttel (p<0,001; r = 0,585), az élettel való elégedettséggel (p<0,001; r = –0,532). A burnout által érintettek rosszabbnak ítélték meg egészségi állapotukat (p<0,001), gyakrabban jelentkeztek pszichoszomatikus tünetek (p<0,001), daganatos (p = 0,007), allergiás (p = 0,030), pszichiátriai (p = 0,025) megbetegedések és alvászavar. Következtetések: A kiégés a válaszadó orvosok egyharmadát érinti; a magasabb életkor és a több gyermek protektív tényezőnek bizonyult. Orv. Hetil., 2016, 157(16), 623–630.
Both neurobiological and cognitive psychological evidence suggests that dreams reflect the affective concerns and emotional balance of the dreamer. Moreover, there is increasing evidence for the thesis that dreams take part in the process of emotional regulation by creating narrative structures and new associations for memories with emotional and personal relevance and giving birth to a reduced emotional arousal or balanced mood state during postdreaming wakefulness. As health means a state of complete physical, mental and social wellbeing, it is reasonable to assume that it is reflected in the quality of dream experiences. These theoretical considerations are exemplified by significant associations between dream emotions and health indexes emerging after the preliminary analysis of the Hungarostudy epidemiological database. Results suggest that items of the Dream Quality Questionnaire correlate with selfrated health, days spent on sick leave and most prominently with well-being. Negative dream emotions are negative predictors of health, while the opposite is true for positive ones. This effect is only partially explained by the illness intrusiveness index, the effect of dreams on daytime mood or well-being as measured by the well-being scale of the World Health Organization (WHO). Our results indicate that simple practical questions regarding habitual dream-affect, nightmares and night-terror-like symptoms convey information on the general mental and physical health of the subjects, which could be useful in medical practice.
A vastag- és végbéldaganat okozta országos epidemiológiai és egészségbiztosítási betegségteher Magyarországon
Epidemiological disease burden and annual health insurance treatment cost of colorectal cancer in Hungary
economics analysis of colorectal screenings. [A colorectalis szűrések egészség-gazdaságtani elemzése.] Magy Onkol. 2004; 48: 111–115. [Hungarian] 31 Boncz
quality of life. In: Gulácsi, L. (ed.). Health economics and technology assessment. [Az egészség értékelése, az egészséggel összefüggő életminőség. In: Gulácsi, L. (szerk.). Egészség-gazdaságtan és technológiaelemzés.] Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2012
emlőrákszűrések egészség-gazdaságtani elemzése. Magy. Onkol., 2003, 47 , 149–154. Gulácsi L. Az emlőrákszűrések egészség-gazdaságtani elemzése Magy. Onkol
A tanulmány Mikes Kelemen törökországi száműzetése alatt képzeletbeli nénjének írt leveleivel foglalkozik. Az életrajzi beszámolókat az életmód és a szabadidő-eltöltési formák szempontjából vizsgálja. Középpontba helyezi Mikesnek az egészségségről és a társas kapcsolatokról alkotott felfogását, s annak a vizsgálatát, hogy idegen társadalmi és kulturális körülmények között hogyan sikerült kialakítania egy tevékeny és hasznos életet. A tanulmány elemzi, hogy miként ötvözte Mikes a viszontagságos élete folyamán megismert különböző viselkedési formákat, hogyan alakította ki idő- és tevékenységrendszerét, valamint, életszervező értékeit szem előtt tartva hogyan törekedett személyes céljainak és a közösség érdekeinek összehangolására.
Összefüggés a bél-hiperpermeabilitás és az elhízás között
Relationship between intestinal hyperpermeability and obesity
Az elhízás genetikai, környezeti tényezőknek és a zsírszövet szisztémás gyulladásának kombinációjában alakul ki. Az utóbbi évtizedben egyre több bizonyíték utal arra, hogy a bélmikrobiota olyan környezeti tényező, amely döntő szerepet játszik az elhízásban és a hozzá társuló anyagcsere-rendellenességekben. Összefoglaló közleményünkben a bélmikrobiota és az elhízás közötti összefüggést tekintjük át az általunk elérhető irodalmi adatok alapján. A bélflóra a konvencionális baktériumok egyensúlyi állapotában védi a gazdaszervezet egészségét, segíti az immunrendszer fejlődését. A gazdaszervezet genomja, táplálkozása, életmódja és epigenetikai változások kórosan megváltoztathatják a mikrobiota összetételét. Dysbiosis esetén károsodik a bélrendszerhez kapcsolódó lymphoid szövet (GALT) fejlődése, romlik a bélgát integritása. A következményes bél-hiperpermeabilitás miatt a patogén kórokozók komponensei, mint például a lipopoliszacharidok a vérkeringésbe jutnak. E komponensek kórokozó képességgel bíró molekuláris minták ligandjaként a zsírszöveti immunsejtek receptoraihoz kötődve kiváltják a zsírszövet diszfunkcióját. A zsírszövetben fokozódik a gyulladásos citokinek szekréciója. Ez tartós alacsony krónikus gyulladást indukál, amely felelős az elhízás kialakulásáért. A bélbarrier hiperpermeabilitása által okozott egészségkárosodást beavatkozásokkal csökkenteni lehet, illetve a folyamat korai szakaszában helyre lehet állítani. Az összefüggések ismerete segíti az elhízás megelőzését és kezelését. Orv Hetil. 2022; 163(32): 1261–1267.
A méhnyakrák okozta éves epidemiológiai és egészségbiztosítási betegségteher Magyarországon
Annual epidemiological and health insurance burden of cervical cancer in Hungary
: 537–545. [Hungarian] 29 Boncz I, Sebestyén A, Pál M, et al. Health economics analysis of cervical cancer screening. [A méhnyakrákszűrések egészség