Search Results

You are looking at 41 - 50 of 188 items for :

  • "gyógyszerek" x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All

Közleményükben a szerzők analgetikum nefropátiában (ANP) szenvedő páciensek pszichés jellemzőit vizsgálták. Az ANP egy olyan gyógyszer (leginkább fájdalomcsillapítók) indukálta, kétoldali, krónikus tubulointersticiális vesebetegség, mely gyakran vezet veseelégtelenséghez. Mivel a kialakulásának hátterében szerepet játszó pszichés tényezők vonatkozásában ma még alig állnak rendelkezésre megbízható adatok, a szerzők a Hungarian Analgesic Nephropathy Study multicentrikus kutatás keretében 91 analgetikum nefropátiás páciens körében vizsgálták a különböző pszichológiai problémák és személyiségjellemzők előfordulását. A vizsgálat eredményei megerősítették, hogy az analgetikum nefropátiában szenvedők között jelentős gyakorisággal szerepelnek pszichés problémák, különösen a depressziós tünetek és bizonyos személyiségjellemzők (szorongás, illetve érzelemkezelési problémák, önérvényesítési zavarok). Az analgetikum nefropátiások életük során lényegesen nagyobb arányban szedtek tartósan pszichofarmakonokat. A depresszió magas gyakorisága ellenére a gyógyszerek között legnagyobb arányban az altató- és nyugtatószerek szerepeltek, ez a tény pedig a depresszió fel nem ismerésének, illetve alulkezelésének lehetőségére hívja fel a figyelmet. Eredményeik alapján a szerzők kísérletet tesznek a kapott eredmények értelmezésére, és hangsúlyozzák, hogy az analgetikum nefropátia megelőzésében és kezelésében elengedhetetlennek tűnik a pszichiáterek, pszichológusok bevonása, hiszen csak a multidiszciplináris megközelítés teszi lehetővé, hogy a páciensek tüneteinek enyhítésén túl életminőségük is javuljon.

Restricted access

Absztrakt

Az elmúlt évek alapkutatásainak fejlődése, új tumorellenes gyógyszerek felfedezése volt az alapja, hogy a tüdőrák TNM-rendszerét is revízió alá vegyék. Alátámasztotta az a hiányosság is, hogy a 6. kiadású TNM-klasszifikáció alacsony adatbázisra épült. Az IASLC kezdeményezésére egy multicentrikus elemzést indítottak, és biostatisztikai kiértékelést végeztek. Összesen 100869 eset gyűlt össze, amelyből 81015 volt értékelhető a követés során (NSCLC: 67725, SCLC: 13290). A változtatás igényét mind a T, N és M vonatkozásában előre meghatározták. A változtatásra tett ajánlatuk nagy adatbázis és a túlélési elemzés támasztja alá. Várható, hogy ez a változtatás kedvezően befolyásolja a kezelési algoritmust, ezáltal a betegek túlélését is.

Restricted access

Az akut veseelégtelenség jelentősége az elmúlt évtizedben nőtt. Ebben szerepet játszik a betegség gyakoriságának növekedése, valamint a betegség mortalitása is. Az akut veseelégtelenség jelentőségének megítélésében nem hagyható figyelmen kívül az a tény sem, hogy nő az orvosi beavatkozások következtében kialakuló akut veseelégtelenség gyakorisága. A széles körben alkalmazott diagnosztikai eljárások, intervenciós beavatkozások, a gyógyszerek is szerepet játszanak az akut veseelégtelenség kialakulásában. A megelőzésben kiemelt feladat a veszélyeztetett populáció felismerése, a renalis funkció felmérése, a nephroprotectiv lehetőségek kihasználása.

Restricted access

Absztrakt

Az opiátalapú fájdalomcsillapítás igényes alkalmazásához hozzátartoznak a rövid hatású, szájon át adható gyógyszerek. Magyarországon a rövid hatású morfinszármazékok korábban nem terjedtek el széles körben, majd átmenetileg, három évig, teljesen hiányoztak a gyógyszerpiacról. A rövid hatású morfin-szulfát 2015. december óta ismét elérhetővé vált. A visszatekintő analízis célja, hogy a korábbi piaci hiány okainak részletes elemzése révén elősegítse az immár rendelkezésre álló gyógyszer hozzáférhetőségét minden rászoruló beteg számára. Az orvosi morfinhasználat sok szereplő összehangolt együttműködésén múlik. A szabályozó és finanszírozó hatóságokon, illetve a szakmai szervezeteken túl maguk a betegek és a véleményformáló média felelőssége is a helyes gyakorlat kialakítása. Orv. Hetil., 2016, 157(18), 695–699.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Gábor Lakatos, László Herszényi, and Zsolt Tulassay

A nemszteroid gyulladáscsökkentők (NSAID) a leggyakrabban alkalmazott gyógyszerek közé tartoznak világszerte. Az NSAID-ok súlyos emésztőszervi mellékhatásokat okozhatnak, a szerek a tápcsatorna bármely szakaszát károsíthatják. A ciklooxigenáz-2- (COX-2-) gátlók (coxibok) kifejlesztésétől változatlan gyulladáscsökkentő hatás mellett kedvezőbb emésztőszervi tulajdonságokat vártak. Számos tanulmány igazolta, hogy a coxibok alkalmazása csökkenti a gastroduodenalis fekélybetegség és a fekélyeredetű szövődmények gyakoriságát a hagyományos szerekkel összehasonlítva. Kevesebb adat ismert a coxibok vékony- és vastagbelet érintő mellékhatásairól. A COX-2 konstitutívan expresszálódik a tápcsatornában, és fontos szerepet játszik a bél integritásában. Mind több adat igazolja, hogy a coxibok növelik a szív- és érrendszeri szövődmények gyakoriságát. Az összefoglaló a coxibok biztonságosságával kapcsolatos újabb eredményeket tekinti át.

Restricted access

A több időzónán átívelő repülés egyik legfontosabb egészségügyi kérdését az időeltolódás okozta tünetek, angol szóval „jet lag” képezik. Ezen állapot elnevezésére az „időzóna-baj” megjelölést javasoljuk. Alvászavar (álmatlanság, aluszékonyság), testi tünetek, a fizikai és szellemi teljesítőképesség csökkenése a legjellemzőbb. Hátterében a célállomás fény–sötétség és a belső óra ciklusának eltérése áll. Kezelésében a belső óra helyreállítása megfelelő fénybehatás vagy melatonin alkalmazásával, az alvás optimális időzítése és tartamának szabályozása, valamint gyógyszerek alkalmazása merülhet fel. Orv. Hetil., 2011, 152, 2021–2024.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Zsuzsanna Kis, Csaba Földesi, Mátyás Pál, Zoltán Som, Andrea Csillik, Pál Ábrahám, András Temesvári, Géza Fontos, András Szatmári, Péter Andréka, and Attila Kardos

A pitvarfibrilláció okozta thromboemboliás események megelőzésének „gold standard”-ja a K-vitamin-antagonistákkal történő antikoaguláns terápia. A pitvarfibrilláló betegek egy része a fenti gyógyszerek szedésével kapcsolatos nehézségek miatt nem részesül effektív véralvadásgátló kezelésben. Az ineffektív véralvadásgátlás következtében kialakult bal pitvari fülcsethrombus, mint a leggyakoribb kardiogén emboliaforrás, feloldása komoly kihívást okozhat a „hagyományos” antikoaguláns kezelésre nem reagáló, illetve az azt nem toleráló betegek körében. A szerzők tudomása szerint első ízben számolnak be egy nem valvularis perzisztens pitvarfibrilláló, magas stroke-kockázatú, a „hagyományos” antikoaguláns kezelésre intoleráns, váltott antikoaguláns rezsim mellett is perzisztáló bal pitvari fülcsethrombussal élő nőbeteg direkt trombin inhibitorral való sikeres fülcsethrombus-feloldásáról, illetve az azt követő percutan bal pitvari fülcsezárásról. Orv. Hetil., 2013, 154, 262–265.

Restricted access

Az autoimmun betegségek palettája roppant széles, a viszonylag enyhe formáktól a súlyos, gyakorta halálhoz vezető betegségekig terjed. E betegségek terápiája hatalmas fejlődésen ment keresztül az utóbbi tíz évben, kivált az olyan súlyos betegségek terén, mint pl. a rheumatoid arthritis vagy a Crohn-betegség. A legtöbb új megoldással a biológiai terápia, ezen belül is a monoklonális antitestek szolgáltak, de a hagyományos gyógyszerekkel történő kezelés is átíródott. Olyan régi gyógyszerek, mint a ciklofoszfamid vagy az intravénás immunglobulin, továbbra is tartják immunterápiás helyüket. A súlyos autoimmun betegségek kezelésére az őssejt-transzplantáció ajánl újabb terápiás lehetőséget.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Judit Wacha and Attila Szijártó

Az orvostudományban a terhesgondozás komoly kihívást jelent, hiszen az anya és gyermek sorsát megpecsételhetik a jó vagy rossz terápiás döntések. A terhesség alatt bekövetkező betegségek fokozott veszélyt jelentenek. Kezelésüket az is nehezíti, hogy a gyógyszerek többségének terhesség alatti alkalmazása kifejezetten ellenjavallt. A hangsúlyt célszerű a megelőzésre fordítani, mégpedig olyan biztonságos, természetbarát készítmények megismerésével és széles körű alkalmazásával, amelyek bizonyítottan hatásosak az egészségmegőrzésben, egyes betegségek megelőzésében és kezelésében. A probiotikumok és prebiotikumok napjainkban egyre inkább a tudományos kutatások középpontjába kerültek. Nő azoknak a klinikai vizsgálatoknak és publikációknak a száma, amelyek alapján meggyőződhetünk arról, hogy e szereknek helyük lehet az evidencián alapuló orvoslásban. A terhes anya és a magzat ellátása különösen megköveteli, hogy egészségmegőrzésük területén a teljes biztonságra törekedjünk. Jelen tanulmányunkban áttekintjük a probiotikumok terhesség alatti, illetve a perinatalis szakban történő alkalmazásának az emberi szervezetre kifejtett rövid és hosszú távú egészségügyi hatásait, előnyeit és biztonságosságát. Orv. Hetil., 2011, 152, 420–426.

Open access

Az utóbbi időben ellentmondó adatok jelentek meg az angiotenzinreceptor-blokkolók daganatképződést fokozó hatásairól. A szakirodalomban az ellentmondásoknak számos oka lehet, többek között: rosszul tervezett vizsgálat, illetve hibás interpretáció. Tekintettel a kezelt hypertoniás betegek nagy számára, különösen fontos, hogy a magas vérnyomás kezelésére használt gyógyszerek onkológiai biztonságosságának kérdésében tisztán lássunk. Jelen közlemény a rendelkezésre álló adatok áttekintésével igyekszik választ adni a felmerült kérdésekre. Az angiotenzinreceptor-blokkolók daganatellenes hatásának, mai tudásunk szerint, nagyobb az esélye, mint a karcinogenezist fokozó hatásnak. Erre mutatnak azok az onkológiai vizsgálatok, amelyekben az angiotenzinreceptor-blokkoló terápiát kiegészítő kezelésnek javasolják a kemoterápia mellé hasnyálmirigy-, nyelőcső- és gyomordaganatok esetén. Orv. Hetil., 2015, 156(11), 423–430.

Open access