Search Results
Jones, R. (1990a): Strain group specific and virus-specific hypersensitive reactions to infection with potyviruses in potato cultivars. Annals Appl. Biol. , 117 , 93–105. Jones R
2004 Cercarial dermatitis caused by bird schistosomes comprises both immediate and late phase cutaneous hypersensitivity reactions J Immunol 172 3766 3774
Összefoglalás
A burgonya (Solanum tuberosum) Magyarországon a 17. század második felében vált ismertté. Vizsgálata a növény botanikai és gazdasági tulajdonságainak megismerésével kezdődött. A korai, botanikai és rendszertani ismereteket a talajművelési, trágyázási, gyomirtási és virágzásbiológiai megfigyelések követték. A dohány mozaik vírus felfedezését követően, a 20. század elején a magyarországi burgonyakutatás figyelme a burgonya leromlásával kapcsolatos vizsgálatokra terjedt ki. Ennek során megállapítást nyert, hogy a burgonya leromlásában a vírusok, elsősorban a burgonya levélsodródás vírus játssza a fő szerepet. Ezeknek a vizsgálatoknak eredményeképpen az 1930-as, de leginkább az 1950-es években intenzív burgonyanemesítői és burgonyavirológiai kutatás kezdődött el. A burgonyanemesítés rezisztens vad Solanum fajok, kultúrfajok és fajták közötti keresztezésekkel, milliós nagyságrendű hibridek előállításával és kiválogatásával kezdődött. A burgonyavírus kutatás a Magyarországon előforduló vírusok elterjedésének megállapítására, a vírusok identifikálására és a védekezés lehetőségeinek tanulmányozására terjedt ki. A kutatás intenzitására nagy hatással volt az 1950-es évek második felében a külföldi fajtákkal behurcolt burgonya Y-vírus dohány érnekrózis törzs, amely az akkori fajták nagy részét elpusztította. A burgonyanemesítésben előtérbe került a vírus rezisztenciára nemesítés, amely mind a mai napig a legfontosabb célkitűzés. A korai nemesítői munkának köszönhetően olyan vírusok (burgonya X-vírus, burgonya A-vírus, burgonya S-vírus, burgonya M-vírus), valamint fitoftóra (Phytophthora infestans) és fonálféreg (Globodera rostochiensis) rezisztens fajták (pl. Szignál, Somogyi Sárga, Somogyi Kifli, Magyar Rózsa) jöttek létre, amelyek rezisztencia tekintetében felülmúlták a korábban előállított fajtákat. A nemesítési bázis ezt követően olyan újabb vad Solanum fajokra (Solanum gourlayi, S. tariense, S. berthaultii, S. megistacrolobum, S. sucrense, S. sparsipilium) terjedt ki, amelyekkel növelni lehetett a genetikai alapot. Az új vírusok és vírustörzsek [burgonya Y-vírus gumó nekrotikus gyűrűsfoltosság törzse, rendellenes (anomalous) törzse, a burgonya S-vírus és a burgonya M-vírus újabb törzsei], valamint a burgonya sztolbur- és boszorkányseprűsödés fitoplazma, a fitoftóra A1 és A2 párosodási típusa, baktériumok (Erwinia carotovora ssp. carotovora, E. chrysanthemi, Ralstonia solanacearum), fonálférgek (Globodera rostochiensis, G. pallida), új levéltetű vírusvektorok (Hayhurstia atriplicis, Schizapis graminum, Brevicoryne brassicae, Hyperomyzus pallidus, Tetraneura ulmi), fitoplazma kabóca vektorok (Hyalesthes obsoletus, Macrosteles laevis), tripsz vírusvektorok (Thrips tabaci, Frankliniella occidentalis) magyarországi megjelenése mind a nemesítői, mind a növénykórtani, vektorológiai és növényvédelmi kutatást felgyorsította. Ennek a munkának köszönhetően ma már olyan burgonyafajták (Boró, Ciklámen, Démon, Góliát, Hópehely, Katica, Kánkán, Lorett, Pannónia, Rebeka, Riója, Sarolta, Sarpo Axona, Sarpo Mira, Sarpo Una, Vénusz Gold, White Lady stb.) állnak rendelkezésre, amelyek a fontosabb károsítókkal szemben rezisztensek, jó termőképességűek és étkezési szempontból is kiválóak. Az utóbbi években Magyarországon kimutatott új burgonyapatogén vírusok és vírustörzsek (lucerna mozaik vírus, uborka mozaik vírus, beléndek mozaik vírus, Chenopodium mozaik vírus, paradicsom bronzfoltosság vírus, paradicsom mozaik vírus stb.) megjelenése, valamint az egyre növekvő burgonyaimport következtében potenciális veszélyt jelentő vírusok (andoki burgonya látens vírus, andoki burgonya foltosság vírus, burgonya T-vírus, pepino mozaik vírus stb.) és egyéb károsítók (pl. Erwinia chrysanthemi, E. solanacearum) – amelyek a holland burgonyaimport következtében 1986. évtől Magyarországon is jelen vannak – elleni rezisztenciára nemesítés is fontos feladata a burgonyanemesítésnek. A magyarországi vírusrezisztencia vizsgálataink az elmúlt évtizedekben 121 vad Solanum faj 300 származék 14 vírussal szembeni magatartásának vizsgálatára terjedtek ki. Az utóbbi években identifikált burgonyapatogén vírusokkal és veszélyt jelentő, potenciális vírusokkal szemben N-génen (hipeszenzitív reakció) alapuló rezisztenciát mutattunk ki a Solanum alandiae (uborka mozaik vírus), S. albicans (andoki burgonya foltosság vírus, beléndek mozaik vírus), S. demissum (lucerna mozaik vírus, uborka mozaik vírus, beléndek mozaik vírus), S. laxissimum (beléndek mozaik vírus, burgonya T-vírus), S. mochicense, S. neorossii, S. paucissectum (lucerna mozaik vírus) és a S. stoloniferum (lucerna mozaik vírus, uborka mozaik vírus, beléndek mozaik vírus) egyes származékaiban. R-génen alapuló extrém rezisztenciát (immunitás) a Solanum fernandezianum (uborka mozaik vírus), S. stoloniferum (lucerna mozaik vírus, uborka mozaik vírus, beléndek mozaik vírus) és a S. violacei-marmoratum (lucerna mozaik vírus, uborka mozaik vírus) egyes származékaiban állapítottunk meg. Az utóbbi két évtizedben eredményeket értünk el a biotechnológiai módszerek alkalmazásával. A nem gumóképző vad Solanum brevidens és egyes kultúrfajták (Grácia, Rioja, White Lady) között előállított szomatikus hibridek visszakeresztezéses nemesítése eredményeképpen burgonya levélsodródás vírus, burgonya Y-vírus és Erwinia carotovora ssp. atroseptica rezisztens hibridek előállítására került sor. Régi, közkedvelt, de vírusfogékony magyar burgonyafajták (Gülbaba, Kisvárdai Rózsa, Somogyi Kifli) genetikai módszerekkel történő vírusmentesítése napjaink burgonyakutatásának fontos része. A burgonya Y-vírus rezisztencia-génhez kapcsolt genetikai markerek azonosítsa és a Solanum stoloniferum vad burgonyából származó Rysto-gént tartalmazó kromoszóma régió molekuláris jellemzése az utóbbi évek molekuláris biológiai kutatásainak fontos eredménye. Az elmúlt években a burgonya Y-vírus gumónekrózist előidéző, ún. NTN-törzs molekuláris jellemzése és primér struktúrájának meghatározása is megtörtént. Jelenleg hasonló kutatásokat végzünk a burgonyapatogén paradicsom bronzfoltosság vírussal kapcsolatban. Az Európai Unióhoz (EU) csatlakozást követően a magyarországi burgonyakutatás eredményességét alapvetően az határozza meg a jövőben, hogy a hazai kedvezőtlen éghajlati adottságok (magas hőmérséklet, rossz eloszlású és kevés csapadék) és a klímaváltozás ellenére sikerül-e a viszonylag alacsony (20–25 t/ha) és jelentősen ingadozó termésátlagokat fokozni, a magas termelési költségeket (20–25 Ft/kg) csökkenteni, és a versenyképességet ez által javítani. A legfontosabb szempont a biotikus és abiotikus tényezőkkel szemben olyan stresszrezisztens vonalak, hibridek, fajták előállítása, amelyek a burgonya termőképességének fokozásához és étkezési minőségének javításához vezetnek. Ezt a célkitűzést azonban csak a hazai kutatástámogatás fokozásával, hazai és nemzetközi tudományos együttműködésekkel lehet megvalósítani.
Mikkelsen, H., Larsen, J. C., Tarding, F.: Hypersensitivity reactions to food colours with special reference to the natural colour annatto extract (butter colour). Arch. Toxicol. Suppl., 1978, 1 , 141–143. Tarding
. Pellegrini , L. , Rohfritsch , O. , Fritig , B. , Legrand , M. ( 1994 ) Phenylalanine ammonia-lyase in tobacco . Molecular cloning and gene expression during the hypersensitive reaction to tobacco mosaic virus and the response to a fungal elicitor
–163. 10 McGivern B, Pemberton M, Theaker ED, et al. Delayed and immediate hypersensitivity reactions associated with the use of amalgam. Br Dent J. 2000; 188: 73–76. 11
hypersensitivity reaction and vasculitis that is elicited by the polymer after the drug has been completely eluted from it [ 9, 12 ]. In the present case, PROMUS Element, EESs were implanted, which has drug elution time window of 90 days [ 13 ]. However, the
) Localization, conjugation and function of salicylic acid in tobacco during the hypersensitive reaction to tobacco mosaic virus. Proc. Natl. Acad. Sci. USA 89 , 2480–2484. Fuhrer, J., Skarby, L., Ashmore, M. R. (1997
A bőrbetegségek kapcsán alkalmazható pszichológiai intervenciók
Psychological interventions for skin conditions
. 10.5298/1081-5937-41.4.01 Laidlaw , T. M ., Richardson , D. H ., Booth , R. J ., & Large , R. G . ( 1994 ). Immediate-type hypersensitivity reactions and hypnosis: Problems in methodology . Journal of Psychosomatic Re-search , 38 ( 6 ), 569
1 Introduction Hypersensitivity reactions triggered by certain food components have become increasingly prevalent globally. The raising occurrence (5–10%) and awareness of IgE-mediated food allergies in particular put this issue into the forefront
