Search Results

You are looking at 41 - 50 of 463 items for :

  • Medical and Health Sciences x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All

Posztoperatív medián sérvek rekonstrukciója retromuscularis helyzetű, sérvzsákkal borított hálóval

Reconstruction of incisional median hernia with retromuscular positioned mesh and hernial sac

Magyar Sebészet
Authors: Tivadar Bara, Serban Bancu, István György-Fazakas, Leonard Azamfirei, Daniela Podeanu, and Tivadar ifj. Bara

Bara 2005 Műtét utáni hasfali defektusok kezelése műanyag hálóval. Orvostudományi Értesitő 78 467 71 . 7

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Roland Csorba, Rudolf Lampé, Dezső Simó, György Bacskó, and Róbert Póka

16 91 96 Páczelt A., Bányai B., Tóth Z. és mtsa: A transobturator tape (TOT) műtét bevezetése a női stress-incontinentia kezelésébe

Restricted access

: Billentyűcsere vagy megtartó műtét. VIII. Debreceni Kardiológiai Napok, 2003. március 5–8. Debrecen. 2003, 132–132. Rahimtoola, S. H., Enriquez-Sarano, M., Schaf, H. és mtsai: Mitral valve disease. In Hurtst

Restricted access

Absztrakt:

Bevezetés: Interdiszciplináris kutatásokkal igazolták, hogy a betegek sebészeti beavatkozással kapcsolatos félelmei és szorongásai meghatározó szerepet játszanak a műtét és a műtét utáni felépülés sikerességében. Célkitűzés: Vizsgálatunk célja az ezen félelmek felmérésére kifejlesztett Sebészeti Beavatkozástól Való Félelem Kérdőív magyar változatának validitás- és reliabilitásvizsgálata volt daganatos megbetegedésben szenvedő személyek körében. Módszer: Keresztmetszeti vizsgálatunkban 149, sebészeti beavatkozáson átesett páciens vett részt. A skála validitásának vizsgálatára a Spielberger-féle Állapot- és Vonásszorongás Kérdőívet, a Beck Depresszió Kérdőívet és a Vizuális Analóg Skálát használtuk. Eredmények: A kérdőív belső megbízhatósága (Cronbach-alfa = 0,878; 0,885) kiváló. A konstruktumvaliditás vizsgálatakor közepesen szoros összefüggést találtak a szorongás, a depresszió, a műtét utáni vélt fájdalom és a Sebészeti Beavatkozástól Való Félelem Kérdőív között. Következtetések: A Sebészeti Beavatkozástól Való Félelem Kérdőív magyar verziójának reliabilitása és validitása a vizsgált populáción jónak mutatkozott. A kérdőív megbízható információt ad a műtét előtt álló páciensek műtéttel kapcsolatos rövid távú és hosszú távú félelmeiről. Orv Hetil. 2018; 159(47): 1988–1993.

Restricted access

Absztrakt:

A szerző irodalmi értékelő tanulmányában röviden foglalkozik a kézallograftok átültetésének történetével, a műtét technikai alapjaival, továbbá az immungátlás gyógyszeres kérdéseivel. Leszögezi, hogy e műtét bonyolult csoportmunkát igényel: számos szakterület specialistáinak kell összedolgozniuk a sikeres végeredmény érdekében. A legtöbb problémát ma már nem a bonyolult műtét technikai kihívásai jelentik, hanem az immungátló kezelés gyakran nem kellő hatékonysága, illetve szövődményei; bár e területen is jelentős fejlődés következett be és a most zajló kutatások biztató eredményeket sugallnak. A szerző közleményében ezeket a kérdéseket tárgyalja a nemzetközi adatok tükrében. Leszögezi, hogy a sikeres kézátültetés, az érzésében és mozgásában jó hatásfokkal helyreállított kéz a beteg számára új életminőséget jelenthet, szemben a régóta alkalmazott ortézisekkel. Orv Hetil. 2017; 158(38): 1483–1487.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: István Hartyánszky, Barna Babik, Krisztina Kádár, Attila Tóth, László Göbölös, and Gábor Bogáts

Absztrakt:

A 30 éves, komplex pulmonalis atresiás betegnél csecsemőkorban az unifokalizálás eldönthetősége miatt exploratio, 10 éves korban rekonstrukciós műtét (kamrai sövényhiány zárása, unifokalizáció, jobb kamra–arteria pulmonalis folytonosságának kialakítása homografttal) történt. A mindkét kamra csökkent működését okozó aortabillentyű-elégtelenség és ascendenstágulat, illetve homograftelégtelenség miatt az aortabillentyű plasztikája, a pulmonalis billentyű, illetve az aorta ascendens és arteria pulmonalis törzs cseréje vált szükségessé. Magyarországon betegünk az első, akinél ilyen redoműtét történt. A műtét sikere igazolja, hogy megfelelő gondozás, diagnosztika (echokardiográfia, MR, CT) mellett az időben történt műtét jó korai és késői eredményt biztosíthat a komplex szívhibás, felnőttkorú betegek számára. Orv. Hetil., 2017, 158(14), 546–549.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Krisztina Juhász, Imre Boncz, Péter Kanizsai, Sándor Mester, and Andor Sebestyén

Absztrakt:

Bevezetés: Az ellenoldali csípőtáji töréseket követő halálozás magas, kockázati tényezőikről kevés adat ismert. Célkitűzés: Ellenoldali csípőtáji törések 30 napon, és 365 napon belüli halálozásának és kockázati tényezőinek vizsgálata. Módszer: Retrospektív tanulmányunk alapját a 2000-ben combnyaktörés miatt operált időskorú betegek képezték, akik 2008. december 31-ig ellenoldali csípőtáji törést szenvedtek. A vizsgált kockázati tényezők az életkor, nem, kísérő betegség, törés lokalizációja, műtét típusa, lokális szövődmények, intézményi felvétel napja, amelyet logisztikus, Cox-regressziós és Kaplan–Meyer-analízissel értékeltünk. Eredmények: A kritériumoknak 312 beteg felelt meg, 8,3%-os 30, illetve 38,4%-os 365 napon belüli halálozással. A 30 napon belüli halálozás szignifikáns kockázati tényezői a pertrochantaer töréstípus (EHpertrochantaer/combnyak = 4,722, VHpertrochantaer/combnyak = 4,129) és a műtét hiánya (EHnincs műtét/osteosynthesis = 7,357, VHnincs műtét/osteosynthesis = 6,317), a 365 napon belüli halálozásnál az idősebb kor (EHkorév = 1,070, VHkorév = 1,050) és az osteosynthesis műtéti típus (EHarthroplastica/osteosynthesis = 0,450). Következtetés: A kor, a töréstípus és a műtét típusa kockázati tényezőnek bizonyult. Az ellenoldali csípőtáji törések okozta halálozást csökkentő effektív preventív stratégia kialakításához további kockázati tényezők elemzése szükséges. Orv Hetil. 2017; 158(20): 783–790.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Zsolt Zoltán Fülöp, Tivadar Ifj. Bara, Patricia Simu, Mónika Szilveszter, Emőke Drágus, Réka Linda Fülöp, János Jung, and Tivadar Bara

Absztrakt:

Bevezetés: Az óriás hasfali defektusok kezelése kihívást jelent a sebészek számára. CT-vizsgálattal meghatározható a sérvzsák és a hasüreg térfogata közötti arány, megállapítva a téraránytalanság mértékét, amely a műtét utáni hasűri nyomás mértékének kifejezője lehet. Célkitűzés: A posztoperatív óriás hasfali defektusok kivizsgálásában alkalmazott CT-vizsgálat jelentőségének alátámasztása, a rekonstrukciós módszer hatékonyságának elemzése a hasűrinyomás-méréssel. Módszer: Prospektív kutatást végzünk klinikánkon, vizsgálva az óriás hegsérvvel kezelt betegeinket, akiknél műtét előtt hasi CT-vizsgálat készül. A hasfal rekonstrukciója feszülésmentesen, retromuscularisan elhelyezett Prolene hálóval és sérvzsákból készített peritoneumlebenyekkel történik. Műtét alatt és műtét után hasűri nyomást mérünk, posztoperatívan 2, 4, 6 hónap után telefonon keresztül követjük betegeinket. Eredmények: Elért eredményeinket három eset kapcsán mutatjuk be. 1. eset: A 48 éves nőbetegnél óriás kiújult hegsérv, több társbetegség állt fenn. Testtömegindexe 43,6, a hasfali defektus átmérője 155 mm, a hegsérv térfogata 1536,63 cm3 volt. A műtét utáni 7. napon hazabocsátottuk. 2. eset: Az 51 éves férfi betegnél multilocularis óriás hegsérv keletkezett, testtömegindexe 26,85 volt. A két hasfali defektus átmérője 123 mm és 105 mm, térfogatuk együttes értéke 406,41 cm3 volt. A műtét utáni 5. napon a beteget elbocsátottuk. 3. eset: A 67 éves férfi beteg testtömegindexe 23,7, a hasfali defektus mérete 100 mm, térfogata 258,10 cm3 volt. A beteget a műtét utáni 4. napon elbocsátottuk. Következtetés: A preoperatív CT-vizsgálat adatai fontosak az alkalmazott műtéti technika megválasztásában. A sérvzsák és a háló együttes alkalmazása az óriás hegsérvek rekonstrukciójában olcsó és feszülésmentes műtéti technikát biztosít a fokozott rizikóval rendelkező betegek esetében. A technika rövid távú hatékonyságának elemzésére a húgyhólyagon keresztül mért hasűri nyomás a választandó módszer. Orv Hetil. 2020; 161(9): 347–353.

Restricted access

Irodalomjegyzék 1. Zs Brenda M Csíky 2001 Bassini műtét recidívája öt év

Restricted access

–Rokitansky–Küster–Hauser syndrome. [Laparoszkópos hüvelyképző műtét Mayer–Rokitansky–Küster–Hauser-szindrómában.] Magy. Nőorv. L., 1996, 59 (5), 393–395. [Hungarian] Vecchietti, G.: Neovagina in Rokitansky–Küster–Hauser syndrome. Gynakologie

Restricted access