Search Results

You are looking at 41 - 50 of 70 items for :

  • "mentális egészség" x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All

A hála gyakorta átélt társas érzelmeink egyike. Jellemzően olyan helyzetekhez kötődik, amelyekben azt észleljük, hogy a másik személy (szándékos) cselekvése ránk nézve pozitív következménnyel jár, vagyis számunkra valamilyen módon hasznos. A hála megjelenhet vallási kontextusba ágyazottan vagy attól függetlenül, egy olyan általánosabb életszemlélet részeként is, amely az életünk pozitív aspektusainak felismerésével és fokozott értékelésével függ össze. A kétezres évektől kezdve (döntően a pozitív pszichológia térnyeréséhez kapcsolódóan) ugrásszerűen megnőtt a hálával kapcsolatos tudományos publikációk, azon belül is főként a hála és egyes személyiségvonások, a jóllét, a pszichopatológiák, a társas kapcsolatok és a megküzdés összefüggéseit feltáró empirikus kutatások száma. A jelen tanulmány célja egyfelől annak bemutatása, hogyan gondolkodik a pszichológia tudománya a hála természetéről, milyen módon konceptualizálja és teszi mérhetővé azt; másrészt azoknak a kutatási eredményeknek az áttekintése, amelyek a hála átélése és kifejezése, valamint a mentális egészség és boldogság közötti összefüggéseket vizsgálják. Végül olyan terápiás intervenciók is említésre kerülnek, amelyek hatékonynak bizonyultak a hála, és azon keresztül a jóllét fokozása szempontjából.

Restricted access

A serdülők egészségi állapotának vizsgálatában kiemelt szerepet kap az egészség önértékelése, amely összefügg az objektív egészségi állapottal, valamint a szubjektív jólléttel és az egészség mindhárom (testi, lelki, szociális) dimenziójával. Serdülőkorban a pszichoszociális dimenzió különösen nagy hangsúlyt kap. Tanulmányunk célja, hogy a serdülők egészségének önértékelését elemezze két lehetséges védőfaktor-csoporttal összefüggésben: egyrészt a szülői kapcsolat, a szülői társas támogatás, másrészt olyan egyéni pszichológiai jellemzők függvényében, mint az élettel való elégedettség és az optimizmus. Jelen vizsgálatunkat szegedi középiskolások (14–20 évesek, N = 881) körében végeztük. Az adatgyűjtéshez önkitöltéses kérdőíves módszert alkalmaztunk, amely kiterjedt az egészségi állapot önértékelésén túl az egyéni pszichológiai (élettel való elégedettség, optimizmus) és szülői védőfaktorok (szülői társas támogatás, szülői értékrend elfogadása) szerepének igazolására. Adataink alapján arra következtethetünk, hogy azok a fiatalok, aki életükkel elégedettebbek és optimistábbak, jobbnak értékelik saját egészségüket. A szülőktől kapott társas támogatás, valamint a szülői értékrend elfogadása szintén jelentős védőfaktor. Nemek szerinti eltérés nem fordult elő a védőfaktorok erősségében. Összességében megállapíthatjuk, hogy a vizsgált szülői és egyéni pszichológiai jellemzők jelentős védő hatást közvetítenek a serdülők egészségi állapota szempontjából. Eredményeink azt sugallják, hogy a prevenciós programokban a mentális egészség fejlesztése, az interperszonális készségek erősítése nélkülözhetetlen.

Restricted access

Validation of the Hungarian version of the Humor Styles Questionnaire (HSQ-H)

A Humor Stílus Kérdőív magyar változatának (HSQ-H) validálása

Mentálhigiéné és Pszichoszomatika
Authors:
Judit Boda-Ujlaky
,
László Séra
,
Ferenc Köteles
, and
Attila Szabó

Background and objectives

Humor style reflects the way in which people use humor in their daily lives. Its investigation is paramount in humor research and it is also important in the context of various psychological investigations and mental health research. Due to the lack of a relevant tool, the aim of the current inquiry was to validate the Hungarian version of the Humor Styles Questionnaire (HSQ; Martin et al., 2003).

Methods

A total of 425 male and female volunteers’ completed the Hungarian version of the Humor Styles Questionnaire (HSQ-H).

Results

The HSQ-H has emerged to be a significantly shorter (22 items vs. 32 items of the original English HSQ), but nevertheless reliable, instrument. The four subscales, affiliative- (6 items), self-enhancing- (6-items), self-defeating- (5 items), and aggressive humor (5 items), all had acceptable internal consistencies, ranging from (Cronbach’s alpha) .72 to .85. The HSQ-H differentiated young adults (18–21 years) from adults and older adults (36 years and over), and those with lower and higher education levels, but did not yield statistically significant gender differences, or differences that could be linked to the living area of the respondents. Intercorrelations of the subscales were similar to those reported in validation research performed in other languages.

Conclusions

It is concluded that the HSQ-H is a short and reliable instrument for assessing humor styles in the Hungarian population, but the further testing of its psychometric properties is warranted.

Restricted access

A csípő-, valamint térdízületi arthrosisos betegek funkcióképességének és egészségi állapotának vizsgálata

Study of the functional capacity and health status of patients with hip as well as knee osteoarthritis

Orvosi Hetilap
Authors:
Anett Tóvári
,
Anikó Kőnigné Péter
,
Péter Tardi
,
Eleonóra Leidecker
,
Eszter Ambrus
,
Iuliana Boros-Balint
,
Mária Hermann
,
János Kránicz
, and
Márta Hock

Bevezetés: A csípő-, valamint térdízületi arthrosis gyakori megbetegedésnek számít. Számos terápiás lehetőség érhető el hazánkban. Célkitűzés: A komplex konzervatív gyógykezelés eredményességének vizsgálata csípő-, valamint térdízületi arthrosisos betegek esetén. Módszer: Saját készítésű kérdőív mellett alkalmaztuk a vizuális analóg skálát, a Functional Independence Measure, a Barthel-index, illetve az SF-36 kérdőíveket. Ezenkívül ízületi mozgástartományt mértünk. A vizsgálati csoport tagjai többféle fizioterápiás kezelést (gyógyvíz, gyógytorna, klasszikus svéd masszázs, Bemer-kezelés, pakolás, fizikoterápia) vettek igénybe. Eredmények: A vizuális analóg skála és a Barthel-index eredményei szignifikánsan változtak a két mérés között. A Functional Independence Measure esetén nem találtunk szignifikáns eltérést a két csoport adatainak értékelése során. Az egészségi állapot felmérésekor mind a fizikális egészség, mind a mentális egészség dimenziójában javulást figyelhettünk meg a vizsgálati csoportnál. Az ízületi mozgástartomány vizsgálata során a vizsgálati csoportnál a bal térd passzív extenziójának kivételével javulást figyelhettünk meg a résztvevők adatainak elemzésekor. Következtetés: A 3 hetes komplex konzervatív terápia megfelelő kezelési lehetőség lehet a funkcióképesség és az egészségi állapot javítására csípő-, valamint térdízületi arthrosis esetén. Orv Hetil. 2022; 163(48): 1917–1922.

Open access

A pozitív pszichológiában az ún. humán erősségek és adaptációt szolgáló karakterjegyek között tartjuk számon a spiritualitást. A serdülőkori spiritualitásnak különösen nagy jelentősége van, hiszen hatékony védőfaktor és fejlődéstani erőforrás. Jelen tanulmányunkban ezért azt vizsgáltuk, hogy a spirituális jóllét miként függ össze a mentális egészség két mutatójával, a depressziós tünetegyüttessel és az élettel való elégedettséggel. Kérdőíves adatfelvételünk során 656 szegedi középiskolást kérdeztünk meg (életkoruk 14—21 év, átlag = 16,5 év, szórás = 1,5 év, a minta 49,1%-a lány). A függő változóként szereplő depressziós tünetegyüttes és az élettel való elégedettség, valamint a független változóként alkalmazott spirituális jóllét mutatói (vallási és egzisztenciális jóllét) közötti összefüggések elemzéséhez többváltozós lineáris regresszióelemzést (stepwise módszert) alkalmaztunk, a modellbe olyan egyéb potenciális védőfaktorokat is bevonva, mint az optimizmus és a belső/külső kontroll. A kétoldalú kapcsolatokat jellemző korrelációs együtthatók megerősítik az optimizmus és a belső kontroll, valamint az egzisztenciális jóllét összefüggését az alacsonyabb depressziópontszámmal és az élettel való elégedettség nagyobb mértékével. A többváltozós elemzés szerint a depresszió legerősebb prediktora az optimizmus, amit az egzisztenciális jóllét követ; az élettel való elégedettség esetében a sorrend fordított. Emellett a külső kontroll nemcsak depresszióra hajlamosít, hanem rontja az élettel való elégedettséget is. Eredményeink alapján arra következtethetünk, hogy azok a serdülők, akik optimisták, választ találnak az egzisztenciális kérdésekre, és nem a külső kontrollban bízva hozzák döntéseiket, kevésbé hajlamosak depresszióra és életükkel is elégedettebbek.

Restricted access

A Bizonytalanságintolerancia Skála rövidített változatának magyar nyelvű adaptációja

Hungarian Adaptation of the short version of the Intolerance of Uncertainty Scale

Mentálhigiéné és Pszichoszomatika
Authors:
Zsidó N. András
,
Arató Nikolett
,
Inhóf Orsolya
,
Budai Timea
,
Stecina T. Diána
, and
Labadi Beatrix

Bevezetés: A bizonytalanságintolerancia egy egyén alapvető képtelenségét jelenti a negatív események előfordulásának, valamint az ilyen események be nem jósolhatóságának elvi­ selésére. Az ebből fakadó állandósult stressz és túlzott aggodalom súlyos fizikai és men­ tális problémákhoz vezethet. Korábbi tanulmányok eredményei szerint a jelenség a szo­ rongásos és a depresszív pszichiátriai zavarok alapja lehet. Célkitűzés: A jelen tanulmány célja a Bizonytalanságintolerancia Skála rövidített változatának pszichometriai elemzése egy megfelelően nagy és az életkor szempontjából diverz magyar anyanyelvű mintán. Módszer: A keresztmetszeti kutatás keretében összesen 1297 fő (300 férfi és 993 nő, 4 fő nem válaszolt) töltötte ki a kérdőívcsomagot. A résztvevők átlagéletkora 44,6 év (SD = 22,44 év; terjedelem: 18–83 év). A rövidített Bizonytalanságintolerancia Skála mellett a résztve­ vők kitöltötték a World Health Organization Jól-lét Indexet, valamint a Beck Depresszió Leltár és a Spielberger-féle Vonásszorongás Skála rövidített változatát. A Bizonytalanság­ intolerancia Skála pszichometriai mutatóit klasszikus és modern tesztelméleti mód­ szerekkel is ellenőriztük. Eredmények: A Bizonytalanságintolerancia Skála megfelelő pszichometriai mutatókkal rendelkezik a vizsgált magyar mintán (McDonald­ω = 0,82 és 0,84). A kérdőív tételei jól diszkriminálnak a látens változó különböző szintjeivel rendel­ kező kitöltők között, és a kérdőív összességében megbízhatóan mér meglehetősen nagy szórástartományban (±2 szórás); tehát a bizonytalanságtűrés képességéről a populáció hozzávetőlegesen 95%-án képes információt szolgáltatni. A kérdőív skálái és összpontszáma az elvártak szerint összefüggést mutatnak rokon konstruktumokkal, mint pl. szorongás (r = 0,22–0,36; p < 0,001) és depresszió (r = 0,26–0,40; p < 0,001). Következtetések: Összességében a Bizonytalanságintolerancia Skála rövid változata magyar mintán is megbízható és érvényes kérdőív. Alkalmazható lehet a mentális egészség fejlesztése, a szorongás és a depresszió prevenciójára, valamint terápiás hatékonyságvizsgálat so­ rán is.

Introduction: Intolerance of uncertainty refers to an individual’s fundamental inability to tolerate the occurrence of negative events as well as the unpredictability of such events. The resulting constant stress and excessive worry can lead to severe physical and mental problems. Previous studies suggest that it can serve as the root of anxiety and depression related psychiatric disorders. Aim: The aim of the present study was to present the psychometric properties of the short version of the Intolerance of Uncertainty Scale in a sufficiently large and age­diverse Hungarian sample. Method: A total of 1297 respondents (300 men and 993 women, 4 chose not to answer) completed the survey. The mean age of the participants was 44.63 years (SD = 22.44 years; range = 18–83 years). In addition to the Intolerance of Uncertainty Scale, participants completed the World Health Organization Well-Being Index, and the short versions of the Beck Depression Inventory, and the Spielberger Trait Anxiety Scale. The psychometric properties of the shortened Intolerance of Uncertainty Scale were tested using classical and modern test theory methods. Results: The shortened Intolerance of Uncertainty Scale has appropriate psychometric indicators on a Hungarian sample (McDonald’s ω = 0.82 and 0.84). The items of the questionnaire discriminated well between respondents with different levels of the latent variable, and the questionnaire measured well over a large deviation of scores (±2 SD); thus, it is able to provide information on the ability to tolerate uncertainty in approximately 95% of the population. The subscales and total score of the questionnaire correlated with related constructs as we previously expected, for instance anxiety (r = 0.22–0.36, p < 0.001) and depression (r = 0.26–0.40, p < 0.001). Conclusions: Overall, the short version of the Intolerance of Uncertainty Scale is also a reliable and valid questionnaire for the Hungarian sample. It can be used for efficacy testing of mental health promotion, anxiety and depression prevention, or therapeutic intervention.

Open access

A COVID–19-pandémia harmadik hullámának hatása a 60 év feletti magyar lakosság életmódjára, mentális és fizikai egészségére

Impact of the third wave of the COVID–19 pandemic on the lifestyle, mental and physical health of the Hungarian population over 60

Orvosi Hetilap
Authors:
János András Zsuffa
,
Vanda Koszovácz
,
Dalida Borbála Berente
,
Zsolt Bálint
,
Sándor Katz
,
Anita Kamondi
,
Gábor Csukly
, and
András Attila Horváth

Bevezetés: A COVID–19-pandémia egyik leginkább veszélyeztetett csoportja a 60 év felettiek populációja, hiszen sokszor krónikus betegségekkel élőként, szociálisan és technikailag is izolálódva kell megküzdeniük a világjárvány kihívásaival. Célkitűzés: Kutatásunk fő célja a pandémia direkt és indirekt hatásának elemzése a 60 év feletti magyar lakosságra vonatkozóan. Módszer: Vizsgálatunkat 60 év fölötti magyar állampolgároknál végeztük. A felméréshez a „World-Wide FINGERS SARS-CoV-2 Survey” hiteles magyar fordítását használtuk. Az adatrögzítést 2021. február 1. és 2021. június 1. között végeztük. Résztvevőnként egy alkalommal történt kérdőíves adatfelvétel. Eredmények: Vizsgálatunkban 431 fő vett részt, körükben a COVID–19-fertőzés aránya alacsony volt (6%). A legmarkánsabb változások az életmód tekintetében, hogy a válaszadók 71%-ánál emelkedett a digitális szolgáltatások használata, 47%-ánál romlott a szubjektív alvásminőség, 46%-ánál fokozódott a magányosság érzete, és 80%-ánál csökkent a barátokkal és rokonokkal történő kapcsolattartás. A résztvevők 86%-ának legalább egy krónikus betegsége volt, és a pandémia alatt 23%-uknál elmaradt a betegséghez kapcsolódó orvosi vizit. A válaszadók 45%-ánál romlott a szubjektív életminőség megítélése, és 25% szubjektív memóriazavarok megjelenését jelentette. Megbeszélés: A vizsgáltak körében a pszichoszociális életben jelentős romlás figyelhető meg. A résztvevők elszigetelődtek szociálisan a pandémia alatt, és ez jelentősen kihatott életvezetésükre is. A fizikális és mentális egészség tapasztalható változásai feltehetően a későbbiekben megmutatkoznak majd az idősebb korosztályra jellemző népbetegségek fokozottabb megjelenésében és progressziójuk gyorsulásában. Következtetés: A COVID–19-világjárvány direkt és indirekt káros hatásainak mérsékléséhez kiemelt jelentőségű annak ismerete, hogy a pandémia, illetve az annak megfékezésére tett intézkedések hogyan befolyásolják az idősek viselkedését, életmódját, valamint a krónikus betegek ellátását, gondozását. Orv Hetil. 2022; 163(31): 1215–1223.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors:
Zsófia Ocsovszky
,
Beatrix Rafael
,
Tamás Martos
,
Márta Csabai
,
Zsolt Bagyura
,
Viola Sallay
, and
Béla Merkely

Absztrakt:

Bevezetés: A cardiovascularis megbetegedések vezető haláloki tényezőként évente 4 millió halált okoznak Európában. Az életmód mellett 25–40%-ra becsülik a pszichoszociális tényezők szerepét a betegség létrejöttében. A felnőttkori szociális izoláció a krónikus stressz forrása, és másfélszeres rizikót jelent a betegség kialakulására. A társas támogatás alacsony szintje és a társas izoláció növeli a depresszió, a magas vérnyomás és az elhízás valószínűségét, ezáltal növelve a szív- és érrendszeri megbetegedések előfordulását is. Célkitűzés: A jelen kutatásban arra voltunk kíváncsiak, hogy hogyan függ össze a vizsgálati személyek egészségmagatartása társas kapcsolataikkal. Továbbá a már korábban validált Multidimenzionális Társas Támogatás Skálát adaptáltuk az egészség területére. Módszer: Az online kérdőíves adatfelvétel 2018 őszén történt (n = 507). Felvételre került a Társas Támogatás Skála egészségre adaptált változata, a szubjektív egészségi állapot, a szubjektív anyagi helyzet, felvettük a Rövidített Beck Depresszió Kérdőívet, valamint a WHO Rövidített Jóllét Kérdőívet és az Észlelt Stressz Kérdőívet. Eredmények: A megerősítő faktorelemzés összességében igazolta az eredeti háromfaktoros struktúra meglétét (Cronbach-alfák = 0,945, 0,950 és 0,905). A regressziós modellek szerint az egészséggel kapcsolatban a barátoktól kapott társas támogatás tendenciaszerű pozitív összefüggést mutat az intenzív testmozgással (B = 0,205, béta = 0,096, p = 0,093). Logisztikus regressziós modellben vizsgálva, az egészséggel kapcsolatban kapott társas támogatás nem áll összefüggésben a dohányzással. Csupán az iskolai végzettség mutatkozott szignifikáns tényezőnek (B = –1,284, OR = 0,277, p = 0,000). Következtetés: A Társas Támogatás Skála egészséges életmódra adaptált változatának pszichometriai mutatói mintánkon megfelelőnek bizonyultak. A társas támogatás összefüggést mutatott a mentális egészség mutatóival (depresszió, stressz-szint, jóllét), valamint tendenciaszerű összefüggést a testmozgással. Orv Hetil. 2020; 161(4): 129–138.

Open access

egészség kapcsolatának korosztályos összehasonlító vizsgálata. LAM, 2008, 18 , 319–320. Hegedűs K. A halálfélelem, a halál iránti attitűd és a mentális egészség kapcsolatának

Restricted access

Bölcsődei és óvodai pedagógusok mentális állapota

The Mental Health of Nursery and Kindergarten Teachers

Educatio
Authors:
Nikolett Berecz
and
Kinga Magdolna Mandel

Barcsi T., Juhász É., Karaménné A. & Szabó J. (2014) Munkahelyi lelki egészségvédelem – mentális egészség, stresszkezelés, változások elfogadásának segítése. Szolgáltatási kézikönyv vállalatoknak

Open access